"Az erőszak a gondolkodni nem tudó emberek menedéke."
(Maurice Druon francia akadémikus, író, költő, politikus)
Olyan világban élünk, ahol hatalmas erőszak tombol. Nyersen, értelmetlenül, visszafordíthatatlan tragédiákat okozva. Ugyan az emberi természetből adódóan régen is volt bűntett, de kevesebb egymásnak támadó ember élt a Földön, a fejletlen technológia miatt nem volt olyan hatalmas fegyverarzenál se, mint manapság és a vizuális ingerekre mindig érzékeny embereket kevéssé befolyásolták a filmvásznakról s képernyőkről folyamatosan ömlő brutális jelenetek. A modern időkben a felszínes és feszült emberi kapcsolatok pedig szintén elpusztítják a biztonságérzetet, nagyfokú stresszt generálva. Több generáció gyeremekeinek zöme sem otthon, sem az iskolákban nem tanult logikus gondolkodást, stresszkezelést vagy önvédelmet. Ezen egykori és mostani gyermekek egyrésze már bűnöző felnőtt vagy agresszív tinédzser. Ők az "Üss vagy fuss!" reakcióból az ütést választják. Így manapság annyira terjednek a bűncselekmények, hogy roppant nehéz elképzelni azt, hogy ennél még pokolibb is lehet, pedig jóval több bűneset terrorjában kéne szenvednünk Sherlock Holmes nélkül.
Sherlock Holmes a brit detektív (, aki Sir Arthur Conan Doyle skót író kitalált hőse,) 1887-ben jelent meg A Bíborvörös Dolgozószoba című regényben. Kalandjait novellák sorában és még néhány regényben folytatta, összesen 60 történet, azaz 56 novella és 4 regény került a magyar Kánonba - angolul viszont 62, mert még két paródia esszé is ezekhez csatlakozik Conan Doyle-tól. (Ezek itt olvashatók: Dr. Watson Megtanulja A Trükköt és A Jótékonysági Vásár).- A Sherlock Holmes kalandok mellé jött persze a szédületes világhírnév, mely a legnagyszerűbb nyomozónál azóta is tart.
Doyle-on kívül több, mint 10.000 szerző írt róla könyvet, rengeteg színházi feldolgozás, filmadaptáció jelent meg róla. Olyan neves színészek játszották, mint Jeremy Brett, Benedict Cumberbatch, Robert Downey Jr., Peter Cushing, Basil Rathbone, Charlton Heston, Vasily Livanov, Christopher Lee vagy a Holmes kalandok folytatásáért sokat tévő amerikai színész: William Gillette... és még sokan mások. Összesen több, mint 8000 színművész.
Sherlock-ot a bűnügyi helyszínek személyesen történő felderítése, fantasztikus megfigyelései, nyomozásait segítő kísérletei, remek információ szerző módszerei és logikus következtetései, fáradhatatlan munkabírásával együtt sikeres tanácsadó detektívvé tették. Ez és különc jelleme, a megoldhatatlannak látszó problémákhoz való reménytelien határozott hozzáállása, bajtársias jó barátsága Dr. Watson-nal, meg Arthur Conan Doyle számtalan egyéb írói bravúrja hamar közkedveltté tették őt.
Sajnos a médiában gyakran felüti fejét az a nagyon hamis ábrázolás, ami Holmes-ot (Irene Adler-be vagy John Watson-ba vagy más szerző által kitalált karakterbe - pl: Laurie R. King történeteiben Mary Russell-be) szerelmesnek, esetleg betegnek (Asperger-szindrómásnak, Savant-szindrómásnak, autistának) állítja be. Ezek egyike sem igaz, annyira, hogy távolabb nem is állhatnának a valóságtól, akárcsak a detektívről eltejedt egyéb tévhitek. Holmes "szerelme" ugyanis nem élő személy, hanem az általa rajongásig imádott hivatása: a nyomozás volt. Ez keltette fel érdeklődését s adta életének célját. Olyannyira, hogy a néha-néha az unalmában használt kokainról is lemondott érte. Erről - önmagát jól ismerve - így adott őszinte vallomást:
"Adjon problémákat! Adjon munkát! A leghomályosabb titkosírást, a legkuszább feladványt és máris elememben leszek, akkor lemondok az ilyen serkentőkről. Irtózom a létezés unalmától, vágyom a szellemi izgalomra."
Sherlock Holmes monológja, a Magyar Sherlock Holmes Club első klubelnökének Tahi Tóth László Kossuth-díjas színművésznek hangjával
Márpedig gyakran lemondott káros serkentőiről, hiszen rengeteg bűnügyben szükség volt tudására. Az is kevés droghasználatát bizonyítja, hogy Conan Doyle műveiben megéli az idős kort, tökéletes szellemi- és idegi állapotban van érett korában is.
Ragyogó tudását pedig hősünk nem a fent említett betegségek tünetének köszönhette, hanem annak, hogy kitartóan képezte magát, állandóan tanult. A lifelong learning, azaz az egész életen át tartó tanulás nem csak a Holmes korabeli viktoriánus időkben kellett az embereknek, de manapság is szükséges, és amíg ember él a Földön, addig az is marad.
Azt csak Sherlock Holmes szakavatott rajongói meg a kriminalisztika mélyebb ismerői tudják, hogy Az Eltűnt Vőlegény (1891) novellában Holmes megfigyelései az írógéppel készült levélről forradalmi volt. Ezen észrevételei vezették el a tetteshez, azzal, hogy megszerzett egy írógéppel írt jegyzetet gyanúsítottjától, majd remekül elemezte a gaztevő írógépének sajátosságait. Az Egyesült Államokban az FBI (Szövetségi Nyomozó Iroda) csak 1932-ben indította el dokumentumelemző részlegét. Tehát Sherlock Holmes volt a felderítés élvonalában és több, mint 40 évvel megelőzte az FBI-t. Pontosabban jó 41 évvel járt az FBI előtt.
A Baker Street 221B-ben élő detektív számos hasznos nyomozási módszerét lehetne említeni még, melyekkel beindította a kriminalisztikát s melyeket napjainkban is oktatnak, alkalmaznak a bűnfelderítők. Sherlock Holmes segítségének azonban úgy tűnik még nincs vége:
Alexis Weber egy tehetséges doktorandusz és kutató asszisztensnő Igor Lednev-vel az Albany Egyetem (University at Albany) tanszékvezető kémia professzorával írt tanulmányt. Ebben a közös, új a Frontiers-ben megjelent publikációjukban az állítják, hogy
A Sherlock Holmes írója által elméletben megfogalmazott vérvizsgálatot hamarosan felhasználhatják a rendőrségi nyomozók
Sir Arthur Conan Doyle A Bíborvörös Dolgozószoba című, 1887-ben írt regényében leírja, hogy Sherlock Holmes hogyan talál ki egy „tévedhetetlen vérfolt tesztet”.
„– Fölfedeztem! Fölfedeztem!
A kémcsővel a kezében rohant felénk.
– Fölfedeztem egy reagenst, amely hemoglobinnal aljat ad.
Ha kincset talált volna, akkor sem mondta volna nagyobb örömmel.
– Dr. Watson, Sherlock Holmes – mutatott be Stanford egymással.
– Örvendek – szólt Holmes kedvesen, mialatt nagy erővel szorította meg kezemet. – Ön Afganisztánban volt, amint látom.
– Honnan tudja ezt? – kérdeztem csodálkozva.
– Mindegy az – szólt Holmes nevetve. – Most a hemoglobinról van szó. Ön biztosan érti felfedezésem jelentőségét.
– Kémiailag értékes – szóltam –, azonban kérdés, hogy a gyakorlatban beválik-e.
– Tisztel uram, ez a legérdekesebb felfedezés már régóta a törvényszéki orvostanban. Nem látja, milyen biztos módszer vérfoltokat felismerni? De jöjjön csak!
És megfogta a karomat és odahúzott kísérleti asztalához.
– Vegyünk csak friss vért – mondta, mialatt egy tűt szúrt ujjába és a vért egy vegyületbe csöppentette. – Most adjunk hozzá egy liter vizet, amely által a keverék olyan lesz, mint a tiszta víz. Olyannyira feloldódik benne, hogy csupán egy milliomod részét képezi, azonban biztosan tudom, hogy a reakció be fog állni.
Mialatt beszélt, az üvegbe néhány kristályt dobott bele s azután néhány csöppet öntött hozzá a preparált folyadékból. A tartalom egy-két pillanat múlva már homályos színt mutatott, és valami barnás üledék ereszkedett a fenekére.”
A való világban 1901-ben Uhlenhuth kifejlesztette a precipitin tesztet az emberi vér kimutatására. Ma az emberi vér jelenlétét rutinszerűen igazolják a kémiai fenolftalein teszttel vagy az antitest alapú RSID™-vérteszttel. De hamarosan forradalomra számíthatunk ezen a területen – jósolja a Frontiers in Analytical Science című folyóiratban megjelent áttekintés.
A szerzők a SupreMEtric LLC kereskedelmi vállalattól és az Albany Egyetemtől áttekintik a fluoreszcencia spektroszkópiában rejlő lehetőségeket a törvényszéki tudomány számára. Ehhez a technikához csak apró mintákra van szükség, egészen egyetlen uL-ig. A fluoreszcencia spektroszkópi technika akkor válik teljessé, ha fejlett statisztikai elemzési technikákkal kombinálja: különbséget tud tenni a perifériás és a menstruációs vér között, meghatározza az olyan jellemzőket, mint az életkor, faj, egészségügyi állapot és nem, és még a lerakódás óta eltelt időt (TSD) is megbecsüli számszerűsítéssel.
Eddig ezek az alkalmazások a laboratóriumra korlátozódtak, de a szerzők szerint hamarosan mindenhol a rendőrség szokásos eszköztárába kerülhetnek.
Bár Sherlock Holmes történelme már 135 éves, azért a brit detektív kalandjai folytatódnak és még mindig tartogat hasznos érdekességeket. A világhírű nyomozó - ha kitalálója eredeti művészi szándékai szerint adoptálják - mindig élharcosa lesz az erőszakmentességnek, miközben logikus gondolkodásra tanítja azokat, akik Conan Doyle történeteibe merülve hozzá fordulnak.
Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club
Kapcsolódó zenés videó: BBC Sherlock - Vér a vízben (Blood in the water)
A cikket írta: SherlockExtra, a Magyar Sherlock Holmes Club elnöke
FORRÁSOK:
1, Sir Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes összes története
2, James O'Brien "Sherlock Holmes: Pioneer in Forensic Science"
britannica.com/topic/Sherlock-Holmes-Pioneer-in-Forensic-Science-1976713
3, "Researchers challenge claim of historic human brain ‘shrinking’ and 3 other papers you don’t want to miss"
blog.frontiersin.org - Augusztus 11, 2022 *
4, Alexis Weber és Igor K. Lednev teljes publikációja - Július 26, 2022
"Brightness of blood: Review of fluorescence spectroscopy analysis of bloodstains"
frontiersin.org/articles/10.3389/frans.2022.906532/full *
5, A SupreMEtric honlapja: supremetric.com/the-team
A 2019-ben alapított SupreMEtric LLC egy kisvállalkozás - lézerspektroszkópián és fejlett statisztikákon alapuló új módszereket fejleszt ki a törvényszéki alkalmazásokhoz.
* A Frontiers a 3. legtöbbet idézett és a 6. legnagyobb kutatási kiadó és nyílt tudományos platform.
Kutatási folyóirataikat a közösség irányítja, és több mint 202 000 vezető kutatóból álló szerkesztőbizottságok szakértői által lektoráltak.
AJÁNLOTT PUBLIKÁCIÓ:
Prof. dr. Herke Csongor (Pécsi Tudományegyetem): Sherlock Holmes és a modern kriminalisztikai módszerek - Helyszíni szemle
Megtiszteltetés számunkra, hogy Herke Csongor Tanár Úr klubunk VIP tagja.
