Steven kedvelt hősével és a félelem piramisával hozta el az effektek ősrobbanását
Kedves Filmrajongók!
Ma már természetes, hogy a dinamit erejével, varázslatos aurával tűnnek fel a Marvel szuperhősök (például Vasember és Dr. Strange), meg a Star Wars ikonikus karakterei. Berobbannak a képernyőre és nincs az a szenzációs trükk, melyet ne lennének képesek végrehajtani. Ez a mindannyiunkat rendszeresen elbűvölő csodavilág nem létezne, vagy még közel sem lenne ilyen fejlett a mozitörténet egyik legnagyobb és legbefolyásosabb filmese, Steven Spielberg nélkül. A számos kasszasikert hozó világhírű rendező nagy Sherlock Holmes rajongó. Több kötődése van a népszerű detektívhez, akiről 40 évvel ezelőtt, 1985-ben tett egy Harry Potter világú történetet a közönség elé, mely óriási változást hozott a filmvilágba. Joshua M. Patton, a CBR újságírójának cikkét Varga Enikő fordította:
Kevés fiktív karakter létezik manapság, aki olyan sokáig velünk maradt, mint Sherlock Holmes. Az Arthur Conan Doyle által 1887-ben megalkotott „tanácsadó detektív” annyira ikonikus, hogy a karakter keresztneve egyet jelent a nyomozással (bár többnyire szarkasztikusan). A karakter születésének 100. évfordulója előtt nem sokkal a Steven Spielberg tulajdonában lévő Amblin Entertainment stúdió készítette Az ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa (1985 - továbbiakban csak: Az ifjú Sherlock Holmes) című filmet. Kisgyermekként ebben a filmben találkoztam először Holmes-szal. Azonban nem emiatt gondolom, hogy ez a film a valaha készült legfontosabb sci-fi film.
Akár azt is mondhatnánk, hogy Sherlock Holmes az első modern szuperhős, gondoljunk csak arra, hogy nevét széles körben ismerik, adaptációknak pedig százai készül róla: képregények, rádiójátékok, színdarabok és filmek formájában. A Prime Video Guy Ritchie-t bízta meg Az ifjú Sherlock című sorozat rendezésével, amely Andy Lane (2010-) regénysorozatán alapul.
Az ifjú Sherlock filmváltozata (Az ifjú Sherlock Holmes, 1985) 30 évvel megelőzi ezeket a könyveket, Chris Columbus forgatókönyvén alapul és Barry Levinson rendezte. A film a klasszikus Amblin-hagyomány része; bátor gyerekekről szól, akik izgalmas kalandokba keverednek, szembenéznek a halállal, és megmentik a helyzetet. Én pont jó korban voltam ezekhez filmekhez, és Az ifjú Sherlock Holmes pontosan azért kedves a szívemnek, mert a fiatalkoromhoz kötődik. Igazából mégsem ez az ok, amiért élénken él bennem annak az emléke, amikor a gyerekkori otthonomhoz közel eső moziban láttam. Bár a filmben vannak hagyományos speciális effektek, egy bizonyos jelenet teljesen lenyűgözött. Emellett bebizonyította, hogy a számítógéppel készült effektek (CGI) is lehetnek jók, melyek a Star Wars előzményektől a Marvel filmes univerzumáig mindent lehetővé tettek.
Az ifjú Sherlock Holmeshoz vezető út Spielberggel, George Lucasszal és a Pixarral kezdődött.
A Disney+ dokumentumfilm-sorozata, a Light & Magic részben a Pixar számítógép történetét meséli el, 1974-től kezdődően. George Lucas munkát adott a csapatnak az Industrial Light & Magicnél (ILM). A korai CGI a filmekben nem volt fotorealisztikus, erre jó példa az 1982-es Tron is. A dokumentumfilmben Edwin Catmull azt mondta, hogy a számítógépeknek egyszerűen hiányzott a feldolgozási teljesítményük az ilyen képek létrehozásához. Ezért kínálta az ILM az első Pixar számítógépet eladásra (100 000 dollárért), amely finanszírozta a további fejlesztéseket. Lucas ekkor nem igazán érdeklődött az animációs filmek iránt, a Pixar csapata annál inkább. Lucas eladta a céget Steve Jobsnak, és az ILM ezt a technológiát vette alapul, és arra épített.
Eleinte az ILM csak Lucas vagy barátai -például Steven Spielberg- által készített filmeken dolgozott. A Star Trek filmek producere, Harve Bennett volt az első, akinek a telefonhívása után az ILM elvállalt szerződéses munkát. A Khan bosszúja című filmben készült az első teljesen számítógéppel generált filmjelenet, bár a képek még messze voltak a fotorealisztikustól. Az ILM egy számítógépes szimulációt készített, amely bemutatta, mit tehet a genezis gép egy bolygóval.
Ma ezek a képek kifejezetten réginek tűnnek, de akkoriban működtek, senki sem látott még ehhez hasonlót. Sok rajongó nem is tudja, hogy a képernyő két oldalán található két szürke vezérlőpanel szintén CGI.
Lucas vágyott a digitális lehetőségekre a tényleges forgatástól a speciális effekteken át az utómunkákig. Néhány művész munkáit kivéve eltekintve, mint például a stop-motion „atyjátnak” nevezett Phil Tippett filmjei, a gyakorlati effektek fejlődése az 1980-as és 1990-es évek körül lelessult. A Pixar számítógép fejlesztői animációs filmeket akartak készíteni, de Lucas azt akarta, hogy az ILM folytassa a CGI technológia fejlesztését, hogy a CGI elemeket és karaktereket élőszereplős filmekkel ötvözhesse. Tudta, hogy amint a digitális vizuális effektek technológiája kellően fejlett lesz, nem lesz más korlátja annak, hogy egy rendező mit vihet vászonra, csak az idő és a pénz. De egy filmnek kellett lennie az elsőnek, tesztként szolgálnia.
Az ifjú Sherlock Holmes ólomüveglovagja hatalmas moziélmény volt.
A gyakran igazságtalanul az Indiana Jones: Végzet Temploma „koppintásának” nevezett Az ifjú Sherlock Holmes film egy fantáziadús kaland az ikonikus Amblin-keretrendszerben. Egy londoni bentlakásos iskolában játszódik, Sherlock Holmes és John Watson gyerekkori barátok, Sherlocknak van egy partnere, Elizabeth Hardy, mentorának unokahúga (mind a mentor, mind a mentor unokahúga meghal a film végére). Sherlock intellektusa rivalizálást szít, többek között egy Dudley nevű diáktárs és Rathe professzor és vívóktató személyében. A rejtély egy állítólagosan elátkozott egyiptomi kincs körül forog, Rathe professzoról kiderül, hogy a bűnöző főgonosz. Tervének része egy halálos hallucinogénnel átitatott darts használata, amely erőszakos, rémisztő látomásokat okoz.
A film elején egy lelkész hallucinál egy ólomüveg lovagot, aki kiugrik egy ablakból és rátámad. Egy ilyen esemény természeténél fogva kitalált, így a lovag nem tűnt nyilvánvalóan hamisnak. Óvodásként, amikor először láttam a filmet, éreztem azt a fajta örömöt és meglepetést, amit másoknak az első Star Wars élménye adott. Még 40 évvel később is ámulok azon, hogy a John Lasseter vezette ILM csapat ezt a lehetetlen dolgot úgy vitte vászonra, mintha az a való életben is létezne. Legalábbis annyira valóságosnak, amennyire egy ólomüveg szilánkokból álló természetfeletti lény valaha is valóságos lehet:
Érdekes módon az Ifjú Sherlock Holmes úttörő szerepet játszott egy másik gyakori filmes eseményben: a stáblista végén látható „teaser” részben. A film egy olyan jelenettel zárult, amely felfedi, hogy Rathe professzor túlélte, és elkezdte használni a "Moriarty" álnevet. A film kasszasiker volt, ám folytatása nem készült. Számomra a film azért fontos, mert sci-fi szemüvegen keresztül mutatta be Holmest és Watsont. Az Ifjú Sherlock Holmes igazi öröksége azonban az ólomüveglovag, és az, hogy a lovag vászonra vitelének sikeressége mit jelentett a filmkészítés jövője számára. Tekintettel arra, hogy a filmben hagyományos stop-motion lények és bábok is szerepeltek, a CGI-karakter még jobban néz ki ehhez képest. Ennek a pillanatnak a fontossága nemcsak a jövőbeli lehetőségekről szólt. Ez egyfajta tanúbizonyságként szolgált, hogy a dolgok visszavonhatatlanul megváltoztak.
A fiatal Sherlock Holmes volt a digitális vizuális effektek modern csodáinak ugródeszkája.
Talán a legfontosabb személy Hollywoodban, akinek felkeltette a figyelmét Az ifjú Sherlock Holmes az egy másik, mára legendás rendező volt. James Cameronnak problémája volt A mélység titka (1989) című filmmel, különösen azzal, hogyan lehet egy vízből készült álábnyúlványt létrehozni egy kulcsfontosságú jelenethez. A Fény és varázslat című filmben elárulta, hogy a legjobb ötlet egy stop-motion modell és egy valódi folyó vízről készült összeollózott felvétel használata volt. Az ILM munkatársa, Dennis Muren a CGI használata mellett tette le a voksát, ám Cameron szkeptikus volt. A fiatal Sherlock Holmes egyfajta bizonyítékul szolgált az ILM számára, és A mélység titka által felvetett probléma megoldása csak előremozdítaná a dolgokat.
Cameron igazi hívővé vált, visszatért az ILM-hez a Terminátor 2: Az ítélet napja című filmhez, és CGI vizuális effekteket vetett be a T-1000 megvalósításához. Még ezekkel az eredmények (és az, hogy producerként szolgált az Ifjú Sherlock Holmes-ban) sem győzték meg Steven Spielberget. A Jurassic Parkban számos nagyszerű gyakorlati effekt van, de az eredeti terv többet kívánt. Két ILM számítógépes animátor a saját szabadidejében dolgozott egy CGI T-Rex mozgásának megalkotásán. Egyszerűen hagyták, hogy menjen egy monitoron, amikor Spielberg, Kathleen Kennedy producer és mások elsétáltak az irodájuk előtt. Az iroda előtt elsétálóknak megragadta a figyelmüket, és a többi már történelem. A Jurassic Park volt az első alkalom, hogy az ILM CGI-t használt dinamikus elemek létrehozására. Ez a film volt a második alkalom, hogy a vizuális effektek lenyűgöztek.
Most, 40 évvel az Ifjú Sherlock Holmes után, a vizuális effektek evolúciója örökre megváltoztatta a filmet és a televíziót. Tíz évvel ezelőtt A Villám című sorozatban debütált Gorilla Grodd, egy teljesen CG karakter, amelyet televíziós költségvetésből és műsorrendben készítettek. Ezt követte a King Shark, majd egy epizód, amelyben a két szereplő összeverekedett. Hasonlóképpen, az Amazon: Ügyvéd (She-Hulk: Attorney at Law) című filmben néha akár négy CGI karakter is megjelent egyszerre a képernyőn. Természetesen a nézők több generációja, akik csak egy olyan világot ismernek, ahol ezek a dolgok lehetségesek, magától értetődőnek veszik a vizuális effekteket. Ezért érzem magam szerencsésnek, hogy akkor nőttem fel, amikor. Az Ifjú Sherlock Holmes, a Jurassic Park és más filmes mérföldkövek emléke még a "rossz CGI"-t is varázslatossá teszi számomra.
Köszönet a cikkért Joshua M. Pattonnak és Varga Enikő fordítónak.
A film magyar szinkronnal teljes egészében megtekinthető itt:
További tudnivalók:
1, Steven Spielberg nemcsak a Sherlock Holmes fan, de később a Star Wars nagy rajongójává is vált.
2, A világhírű filmrendező a produkció egyik vezető producere is volt.
3, Az ifjú Sherlock Holmes, bár nem Conan Doyle által írt mű, remekül elénk tárja a sherlockian világ hangulatát. Az alkotók becsületére válik, hogy tisztelettudóan megjegyzik a film elején meg a végén is, hogy a történet nem eredeti, Conan Doyletól származó kaland.
4, Ez a film egy igen kedves mesét sző arról, hogy miként került Sherlock Holmes birtokába három jellegzetes tárgya: a bohém füles sapka, a pipa meg a hosszú kabát. Nagyon szépen kiemeli hősünk Kánonból ismert jelleméből, hogy Sherlock Holmes nyugodt, magabiztos, udvarias, miközben bátran áll a rejtélyek feltárásához. A detektív úriemberi és rátermett mivoltát sajnos egyéb feldolgozások gyakran elhagyják, pedig Holmes jó példát mutató jellemének szerves része ez is.
5, Holmes rejtélyek iránti olthatatlan vonzalma (munkamániája) és szerelmének (Elizabeth Hardy) fájó halála egyfajta magyarázatot jelent arra, hogy London híres nyomozója miért lesz magányos agglegény.
6, A történetben csodálatos, hogy Watson és Holmes barátsága mellett, bemutatásra kerül mennyire tiszteli a fiatal zsenink tanárát. (Viseli sapkáját, gyilkosát leleplezi.) Holmes diák ellenfelével is szellemi rivalizálás folyik, így a film egy olyan iskolai közösséget mutat be, melynek tagjai, akár kedvelik egymást, akár nem képesek viszonylag békésen együttélni - nagyobb fizikai agresszió nélkül.
7, Pozitívumai ellenére a filmalkotás elég elfeledetté vált, ami nagyon sajnálatos.
8, Arthur Conan Doyle dinoszauruszos írásából, Az elveszett világból készült film szintén mérföldkő volt a filmvilág vizuális effektjeiben. Erről bővebben Az elveszett világot ünnepli Portsmouth városa cikkünkben számoltunk be.
Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club
elérhetőség: ÜZENETKÜLDÉS
FORRÁSOK:
1, CBR - cbr.com:
Steven Spielberg's Forgotten Sherlock Holmes Movie Is Still the Most Important Sci-Fi Film Ever
2, Kapcsolódó videók: YouTube és Videa
3, Blogunk kiegészítései és korábbi hírei
4, Fotók: internet
ELŐZŐ POSZTUNK:
