SHERLOCK ÉS ÉN - a szenzációs filmvígjáték
Sziasztok!
A visszavonult angol színész Michael Caine egy legenda a filmvilágban. Több, mint hét évtizedes karrierje során 130-nál több filmben szerepelt. II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. Ő már egy brit kulturális ikonnak számít. Caine számos díjat kapott, köztük két Oscar-díjat, egy BAFTA-díjat, három Golden Globe-ot meg egy Screen Actors Guild-díjat. 2017-től azok a filmek, amelyekben Caine szerepelt, több mint 7,8 milliárd dolláros bevételt hoztak világszerte. És, hát mindannyiunknak van egy vagy több film tőle, amit szeretünk. A zseniális színművész szerepálma volt egy másik jeles kulturális ikon, Sherlock Holmes megformálása. 1988-ban erre lehetősége nyílt a Without a Clue (Sherlock és én) című filmben.
Michael Caine ekkortájt költözködés előtt állt. Akkori lakóépületén belül, a szomszédjában élt egy idős hölgy, akivel udvariasan "Hello"-kal köszöntek egymásnak, ám nem ismerte az asszonyt. Egy nap a néni rákérdett, hogy Sherlock Holmes eljátszójához van-e szerencséje. Michael azt válaszolt igen, erre az asszony közölte Amerikából újságírók fognak jönni, hogy interjút készítsenek vele. Caine jelezte ez így lesz, mire beszélgetőtársa kijelentette az amerikai újságírók majd vele is interjút készítenek. A híres színész őszintén bevallotta, hogy kicsit bogarasnak vélte a hölgyet és némi lenézéssel megkérdezte miért készítenének vele ilyet. A válasz teljesen meglepő és váratlan volt.
" Mert én vagyok Conan Doyle lánya. " - felelte a hölgy. Nem hazudott. Ő volt Jean Conan Doyle. Caine szerencsének vélte, hogy ezután elköltözött, ugyanis egy Sherlock Holmes paródiában játszott, ami nem biztos, hogy tetszett volna Doyle lányának.
(A videó tartalma magyarul leírva az előző bekezdésekben.)
Caine szerintünk jól sejtheti ezt, hiszen Jean Conan Doyle számára a leghűbbnek tartott filmfeldolgozás, a Jeremy Brett-féle sorozat sem volt kedvenc. A széria készítői ugyanis nem kérték az ő, meg egy illetékes amerikai magazin engedélyét a forgatáshoz - a brit Granada Television munkatársai nem gondolták, hogy Angliában érvényesek rájuk az amerikai szerzői jogok egy elhunyt skót író után. Később ugyan megállapodtak a felek, illetve Jean megkedvelte Jeremy Brett-et, de csak, mint embert.
(*Jean Upton a Londoni Sherlock Holmes Társaság fotósa és nagyrabecsült tagja. Képét Jeremy Brett öltözőjében készítette.)
Jean számára a Granada sorozat nyomozója már nyersebb volt és kevésbé tapintatos, mint amit apja megálmodott. A Kánon lapjain valóban udvariasabb Holmes-szal találkozhatunk még Jeremy Brett mai szemmel nézve amúgy úriember figurájánál is. (A filmtörténelemben ahogy telik az idő egyre durvítják, brutálisabbá formálják a nagy nyomozó alakját, akárcsak egy másik angol hősét James Bond-ét... Sajnos ilyen a filmvilág.)
Brett Michael Caine forgatásának idején még készítette saját Sherlock kalandjait. A többi pedig már történelem. A Sherlock rajongók egy csodás sorozatot meg egy zseniális paródiát kaptak a fantasztikus színészeknek köszönhetően. A Sherlock és én jól sikerült alkotás lett, annak ellenére is, hogy számos poént kivágtak az írói (Gary Murphy és Larry Strawther), mert olyan humorbonbonok voltak, amiket csak azok értettek volna, akik igen járatosak Sherlock Holmes világában. Ugyan a kritika lehúzta a filmet, az azért mégis elnyerte a Festival du Film Policier de Cognac zsűri által megítélt különdíját és örökre bevéste magát a sherlockianok szívébe.
Michel Caine is szereti, hisz végre a világhírű detektív lehetett benne egy kicsit, mégha különc módon is. Létezik a sherlockian világban egy Conan Doyle-lal szemben tiszteletlen mondás szerint " Watson Sherlock Holmes igazi krónikása, Doyle csak egyfajta irodalmi futár vagy közvetítő ", addig a vígjáték ebből a fura helyzetből képes nevetést kicsalni. Történetében Watson a lángész, aki írogatja fiktív detektíve kalandjait. Az újságban megjelent írások annyira népszerűek, hogy kénytelen felbérelni Holmes szerepére egy színészt. Választása a balfék Reginald Kincaid-re esik (, ő Michael Caine), aki akarata ellenére számtalan kalamajkát okoz... Caine a bemutatóra nem tudott elmenni, mert nagyon megfázott, így a film megtekintése előtt hallotta örömmel másoktól, hogy vicces és szeretik.
Komolytalan karakteréhez komolyan készült: A valódi Sherlock Holmes-ot vette alapul, Basil Rathbone játékával. Olvasott nem csak Doyle által írt Sherlock Holmes könyvet is. Érdekesség, hogy kikérte a Londoni Sherlock Holmes Társaság elnökének véleményét, aki a forgatókönyv elolvasása után azt mondta nem lesz harag, hiszen a történetben egy színész szerepel, nem Holmes. Az elnök egyébként nagyon szórakoztatónak találta a történetet, izgatottan várta a képernyőre.
Hazánkban több szinkronnal jelent meg a film és DVD-n is kiadták, napjainkban pedig bármikor feltűnhet egy-egy tévécsatornán. (Eltérő szinkronokkal jelenleg megtekinthető a YouTube és a Videa videómegosztókon.)
Mambo Italiano - zenés magyar-angol rajongói videó
Caine interjúja végül elkészült John C. Tibbetts amerikai filmkritikussal a KCTV5 csatornának. Ebben Tibbetts így búcsúzott tőle: " Michael Caine a férfi, aki szívesen lenne Sherlock Holmes ", mire Michael egy őszinte, nagy " Igen "-nel ismerte el, hogy bizony a valódi detektívet is eljátszaná. Mint tudjuk a híres színészek közül meg Tom Hanks szeretné Lestrade szerepét.
Hej, de szívesen megnéznénk őket együtt egy kedvencünkről szóló filmben. Mrs. Hudson pedig lehetne Judi Dench, aki a házvezetőnőt már alakította A Study in Terror (Egy tanulmány a terrorról) című 1965-ös filmben. Watson pedig maradjon Ben Kingsley? Nos, szerintetek bárki is játssza a jó doktort, egy biztos, hogy Sherlock Holmes kalandjai tovább íródnak könyvekben, filmvászonra vagy színpadra szánt forgatókönyvekben, meg az újságok és blogok hasábjain, rajongók papírra vetett vagy virtuális jegyzeteiben, hiszen Holmes a kultúra egy mindig szívesen megírt alakja.
Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club
elérhetőség: ÜZENETKÜLDÉS
ELŐZŐ POSZTUNK:
