A POSZT POLITIKAMENTES.
Bevezetés:
Kedves Sherlock Holmes Rajongók!
Az alábbi posztot - nem tagadjuk - sajnos a tragikus orosz-ukrán háború ihlette, meg a régóta fokozódó globális válság, de hagyományainkhoz híven nem kívánunk benne politikai állásfoglalást tenni vagy a jelenleg duló harc részletein csámcsogni. Inkább feltárjuk mi köze van a régi viktoriánus korban élő Sherlock Holmes-nak csatákhoz, akár napjainkban folyó harcokhoz is. Adhat-e ilyen brutális, valós helyzetben reményt és megoldást a világ egyik legnagyobb, kitalált lángelméje? Mennyire fontos a képzelet, a realitás és az emberség ilyen barbár szituációkban?
Bízunk benne írásunk olyan gondolatokra világít rá, amibe nem mindenki gondol bele háborúk kapcsán, pedig lényegesek. Ezenkívül visszajelzéseitekből tudjuk, hogy Titeket kedves olvasóink nem csak a Sherlock Holmes-hoz kötődő mesés legendák érdekelnek, hanem a racionális gondolkodására vonatkozó reális, komoly vonatkozások is. Ezért, ha úgy adódik, blogunkon be merjük vállalni a komolyabb eszemefuttatásokat.
GYILKOS ELMÉK; Sherlock is egy közülük
Az emberi elme fantasztikus. Történelmünk során annyi jó dolgot és csodát talált ki, hogy nincs is arra szó. Egyik legszebb ékkőve maga a Művészet, amin az igazi kultúrát értjük, nem a hazug állátványosságokat. Mégis az emberi elme sajnos a legkreatívabb akkor, ha kínozni vagy gyilkolni kell. Létezik egy könyv "A halál ezer arca" címen, mely különböző gyilkolási módokat tár fel, de legyünk őszinték közel sem tartalmaz mindent. Gyilkos ösztönök mindenkiben vannak, de szerencsére nem mindenki engedi ezen ösztönöket teret nyerni. Ez az ösztön pusztító, mégis a gyilkosság mellett kis életmentő reményt is ad. Ugyanis kizárólag a gyilkosokat értő elme jöhet rá indítékaikra és foghatja el őket, így megakadályozva további pusztításaikat. Conan Doyle írásaiból tudjuk, hogy híres hőse is öl, amikor kell. Öl, bár nem oly értelmetlenül, mint a BBC Sherlock teszi néha (lásd: fejbe lövi a már elfogott Charles Augustus Milverton-t), míg Doyle hőse csak szabadon garázdálkodó, a társadalom igazán veszélyes elemeit távolítja el - például James Moriarty professzort. Ezért Conan nyomozója a törvény szerint tiszta marad, nem ítélnék el, hiszen a skót író alakja kizárólag önvédelemből vagy más emberek megmentésére alkalmazza ezt, mikor nincs számára más megoldás.
A világhírű bűnmegfejtő tehát nem csak megérti a gyilkos elméket, de ha úgy vesszük maga is egy közülük. Dokumentumfilmben mondták, hogy Sherlock Holmes "egy egyszemélyes bűnüldöző hadsereg" és tényleg tökéletes ez a jelző rá. Valóban a tudomány, a törvény, a megfigyelés és információszerzés minden módját bevető harcos, aki kitartóan üldözi galád ellenfeleit. Ő rendőr, rendfenntartó katona meg bíró is egyben, aki jobbá teszi a világot. Nélküle még kaotikusabb lenne a közbiztonsági helyzet. Holmes volt, aki annyira inspirálta a kriminalisztikát, hogy általa - , meg a többi kriminalisztikus által - jobb módszerekkel, kellő furmánnyal rengeteg bűnözőt tudnak világszerte elkapni a hatóságok.
AZ ÖNÍTÉLKEZŐ ZSENI, aki törvénytelenül törvényes
Ugyanakkor az önbíráskodás a legtöbb esetben mindig túlkapásokhoz vezet. A Biblia szerint "Ne ítélj és ne ítélnek!", valamint azt az isteni akaratot is ránk hagyta a Szentírás, hogy "Ne ölj!". Akkor mégis mi hatalmazza fel a pipázó, Istent többször említő detektívet a saját maga által folytatott nyomozásokra és helyenként mások feletti ítélkezésekre? Például az, hogy sajnos az ölés a természetben valamennyire azért kódolva van: az oroszlán is megeszi a zebrát. Ehhez hasonlóan akad, amikor az ember is ölni kénytelen, ám az aljas, az értelmetlen vagy kapzsi gyilkosságoknak gátat kell szabni, Sherlock pedig erre képes. Vagy az, hogy kedvencünknek különleges státusza van: törvénytelenül törvényes, méghozzá kollektív társadalmi támogatással. Ahogy James Bond az angol királynő engedélyével ténykedik, úgy Sherlock munkáját engedi és gyakran igénybe veszi a rendőrség vagy "maga az angol kormány" Mycroft Holmes. Mycroft, mint Anglia vezetője igenis jól érdekelt a lehető legbiztonságosabb állapotok fenntartásában országában, ehhez pedig Sherlock munkája hozzásegíti. A fiatalabb Holmes valójában amolyan félhivatalos bűnmegelőző és bűnüldöző szervezet, aki embertársait védi. Teszi mindezt összhangban a racionális törvényekkel, meg az isteni parancsokkal, hiszen Isten számára is kedves több teremtménye védelme. A Baker Street-i nyomozó legtöbb esetben rendőrségi kézre adja a latorokat, míg néhány extrém esetben előforduló logikátlan törvények helyett Sherlock logikusabbakat, a helyzethez méltóbbakat alkalmaz, ehhez magas morális mércéje ad jogos megoldást. Mint a Kánonban fogalmaz ő legfelsőbb és legutolsó törvényhozó ítélőszék.
A Baker Street-i detektív azon tulajdonságát se feledjük, hogy nem szívesen használ fegyvereket. Veszélyes terepeken jár, ahogy Mycroft Holmes mondta a BBC sorozatban John-nak: "Mikor Sherlock Holmes-szal sétálsz csatateret látsz". A fiatal Holmes pontosan tudja, ha halált okozó fegyver harctérre kerül, az majdnem biztos (, 99,99%), hogy öl is, akár a fegyver tulajdonosa által, vagy másik fél miatt, aki megszerzi. Bár Sherlock jártas a fegyverek használatában, a lehető legritkább alkalmakkor él velük. Inkább testi erejét meg éles eszét fejleszti és mikor lehet azokra támaszkodik. Ezen viselkedése jó bizonyítéka annak ő nem akar gyilkolni, sőt, lehetőségeihez mérten kifejezetten kerüli az ilyen helyzeteket. Ez a képessége is része annak, hogy egyedi rangot élvezhet az angolok körében.
Arthur Conan Doyle soraiból azt is jól tudjuk; különc zsenink gyakran háborúk kirobbanását akadályozza meg. Szintén lenyűgözően támaszkodik a képzelet világára, de az illúziókat megoldások forrásaként használja. Nem a valóság elől menekül beléjük. A tényket figyelembe véve fantáziáját megoldási ötletekhez működteti, sosem irreális mentsvárként. Szintén ide tartozó, említeni való képessége Sherlock-nak, hogy ritkán elkövetett hibáit képes belátni, majd mielőbb hatékonyan korrigálni.
Ugyanakkor Sherlock nem élvezhetné Mycroft, a rendőrség vagy bajba került uralkodók, illetve a kiszolgáltatott lakosság bizalmát, ha nem lenne még egy olyan képessége, ami ne tenné profivá és méltóvá hivatásához. Sherlock Holmes ugyanis hideg fejjel gondolkozik, bár vannak érzései és tud megértő lenni, ám komolyan figyel rá, hogy érzelmei működjenek, de indulatai sose ragadják el. (Ezt remek hatékonysággal, majdnem 100%-ban meg is valósítja.) Birtokában van az EI-nek, azaz az Érzelmi Intelligenciának.
MEGOLDÁS:
Sokan sajnos kitalált alaknak látják, vagy régmúlt figurának, aki már semmi újat nem tud adni a modern világ embereinek. Akik így hiszik nem nyomoztak Sherlock Holmes után, esetleg nem értik, illetve nem látnak át korszakokon átnyúló globális összefüggéseket. Az emberiség történelmében ugyanis mindig volt és lesz jó néhány olyan fontos terület, ahova pontosan az a gondolkodás kell, amit ő alkalmaz: az Érzelmi Intelligencia. Ilyen jelentős területek a tudomány (, annak inspiráló érzésével, hogy lehet új dolgokat felfedezni, de tárgyilagos vizsgálatokkal meg elemzésekkel), az egészségügyi segítségnyújtás, a szociális gondoskodás (ide értendő az az elv, hogy ne csak halat adjunk az éhező embereknek, hanem tanítsuk meg halászni is őket), gazdasági válságkezelés, a bűnügyi nyomozás, meg a bírósági ítélkezés. Végül, de nem utolsósorban, ami mindennél komolyabb: a környezetvédelem illetve háborúk megelőzése vagy a sajnos már kirobbant háborúk kezelése; a béketárgyalások.
Most olyan borús napokat élünk, hogy az emberiségre akár a III. Világháború is ráköszönthet, ami így az atomfegyverek korszakában minden végét jelentheti, amik vagyunk és akiket, amiket szeretünk. Velünk veszhet a csodás, törékeny bolygó, mely otthonunk: a Föld. Most nagyon fontos, hogy egyenként és összefogva is észnél legyünk! Rengeteg a gond, bonyolultak és nagyok a problémák, de egy reményünk a kiútra még van: az a mentalitás, amit Sherlock Holmes képvisel és amire mi is képesek vagyunk. Most kell igazán, hogy úgy gondolkozzunk és úgy éljünk, mint Baker Street-i barátunk: ésszel élve. Ezenkívül hinnünk kell, hogy a világ vezetői közt is vannak "Mycroft-ok" meg "Sherlock Holmes-ok".
Megjegyzés: A fejlécben Peter Cushing angol színész szerepel, aki nem csupán Sherlock tökéletes megformálója volt, de egyben igazi nagy rajongója is. Cushing (, amint más színészek, például az orosz Vasily Livanov), Jeremy Brett-hez képest vidámabb Holmes-ot formált meg, ami ebben a tekintetben közelebb állt Conan Doyle leírásához. Ne feledjük: Sherlock Holmes a remény szimbóluma.
