Jubileumához érkezett a legendás tévédráma
Kedves Olvasóink!
Ma negyven esztendeje, hogy ezen a napon április 24-én első alkalommal adásba került a "Sherlock Holmes kalandjai" sorozat 1984-ben az angol képernyőkön. A széria legendává vált és a brit független televíziózás egyik legnagyobb sikertörténete, 1988-ban elnyerve a svéd "Detektív Akadémia" díjat.
" Nincs kétségem affelől, hogy a televíziós dráma történetében kevés előadás volt olyan tökéletes, szenvedélyes, kitűnően megvalósított és határozottan átadott, mint Jeremy Brett rendkívüli Sherlock Holmes-a. " - véli a polihisztor művész Stephen Fry.
Sherlock Holmes a remény szimbóluma. Az 1980 évek-ben Angliában volt egy nyomottabb, depressziósabb korszak az emberek zömének körében és ebbe a borús hangulatba robbant be újra a nyomozó hős, aki gondolkodik, kitart és megold minden problémát. Sherlock Holmes, akárcsak a viktoriánus korban újra örömöt, lelki felemelkedést adott az embereknek.
Máig a leghűbb Conan Doyle feldolgozásként tartják számon
A brit színész Jeremy Brett főszereplésével készült sorozat a mai napig a leghűbb feldolgozása Sir Arthur Conan Doyle híres detektívtörténeteinek. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy valójában igen sok eltérés van az eredeti történetekhez képest. Anyagi, dramaturgiai okoból, a stábtagok betegségei vagy távozása miatt bizony sok eltéréssel jelent meg. Mindent képtelenség lenne felsorolni, de pár jelentősebbet megemlítünk ezek közül, ugyanakkor kétség sem férhet hozzá, hogy a módosítások ellenére is valóban ez a sorozat tekinthető a legméltóbb filmes adaptációnak az eredeti történetekhez. Számunkra is örökkön-örökké nagy kedvenc. Külön büszkeség nekünk, hogy Jeremy Brett magyar hangját ötletgazdánk és első klubelnökünk Tahi Tóth László, a Kossuth-díjas színművész adta.
Maga a híres író lánya Jean Conan Doyle nem kedvelte az alkotást. Ennek több oka volt. Az első részek úgy kerültek adásba, hogy az angol készítők nem kérték az ő és a filmesítési jogokat birtokló amerikai Lorindy Pictures vállalat engedélyét. Az angol készítőknek eszükbe sem jutott, hogy az amerikai törvények vonatkoznak rájuk, de a törvény nem ismerete nem mentesít és Doyle lányát sem akarták megsérteni. Végül egyezkedéssel, majd jogdíj fizetéssel elkerülték a pereskedést.
Jean Conan Doyle, mint ember megkedvelte Jeremy Brett-et és úgy hírlik jó barátság alakult ki köztük, ám a Jeremy által megformált nyomozót sosem szívlelte. Mikor erről kérdezték mindig elmesélte, hogy az apja által megírt Sherlock Holmes sokkal udvarisabb, mint a Granada sorozatban megjelenő. Mai durva világunkban a Granada verzióban feltűnő detektív is úriembernek számít, de aki olvasta Conan Doyle történeteit, annak bizony be kell látnia, hogy Jean Conan Doyle-nak ebben teljesen igaza volt. Az eredeti bűnüldöző még kifinomultabb stílussal rendelkezett, Doyle hőse még tisztelettudóbb.
A valódi Sherlock Holmes pedig jobb kedvű, mint amit a képernyőre került történetek bemutatnak.
A sorozatban anyagi okokból más helyszínre tették és lerövidítették "A nyomorék" című epizódban az egykori szerelmespár újbóli találkozását, elvesztve annak intimitását, pedig Conan Doyle bámulatos érzékiséggel írta meg a megható és kulcsfontosságú jelenetet. Szintén nagyon fájó, hogy a leghíresebb s legizgalmasabb Sherlock Holmes történet "A sátán kutyája" forgatására már nagyon pénzszűkében voltak, így közel se tudták úgy megvalósítani, mint szerették volna, és elég gyenge részre sikeredett.
Mindez azonban semmit sem von le abból, hogy ez a mű tekinthető a leghűbb filmes feldolgozásnak és joggal népszerű világszerte. Holmes rajongóinak pedig egyenesen kötelező, természetesen Conan Doyle lenyűgöző Kánonjának olvasása mellett.
Michael Cox nélkül nem jötett volna létre
Michel Cox brit producer volt, aki felvetette a sorozat ötletét. Hatalmas rajongójaként a nagy detektívnek úgy látta kéne és hiánypótló lenne egy új, Doyle stílusát követő, színes filmsorozat. Ő győzte meg a tévétársaságot ennek szükségesséről, és ő teremtette meg az anyagi fedezetet az alkotáshoz. Amennyire lehetett, akárcsak Jeremy Brett és a második Watson-t játszó színész Edward Hardwicke küzdött érte, hogy a lehetőségekhez képest a lehető legtöbb valósuljon meg Conan Doyle elképzeléseiből.
Michel Cox csakúgy Sherlock Holmes nem vetette meg a munkát. Életében volt gondok, buszsofőr, színész, színpadi menedzser, reklámügynök. Mindent elvállalt és a tévétársaságnál is megjárta a ranglétrát. Épp a sorozat indulásának évében 1984-ben lett a Londoni Sherlock Holmes Társaság tagja. Támogatta annak eseményeit és ha kellett előadást is tartott. Szívesen meghívta a Granada sorozat premierjeire a társaság tagjait. 1999-ben kiadott sorozatáról egy könyvet "A Study in Celluloid: A Producer's Account of Jeremy Brett as Sherlock Holmes" címmel, ami újabb kiadást is megélt 2011-ben. 2020-ban, pedig a Londoni Sherlock Holmes Társaság tiszteletbeli tagjává fogadta őt. Pár hétre rá, 2021-ben Cox örökre lehunyta szemeit, de felesége Sandra Cox azt mesélte, hogy a nagybeteg Cox nagyon hálás volt az elismerésért.
Sajnos Michael nem tudta az összes forgatást teljesen felügyelni egyéb produkciói miatt, és ez a későbbi részekben meg is látszik, mikor a színvonal halványult és mégtöbb kiadás zuhant a készítők nyakába. Végül Cox otthagyta a Granada stúdiót is, mikor a tévétársaság felettébb szerény költségvetésért Magyarországon akarta forgatni vele igen korlátozott körülmények közt a Maigret felügyelő történeteit. Mégis mindig végtelenül hálásak lehetünk ennek az embernek, aki a sherlockian világ egy legcsodálatosabb alkotásának "A Sherlock Holmes kalandjai"-nak volt a szülőatyja.
A Granada stúdió
A Granada tévétársaság rendkívül igyekezett a viktoriánus kor hű hangulatának megteremtéséért. Igazán példamutató professzionalizmussal kezdtek a munkálatoknak. Fő forgatási helyszínükön Manchester-ben felépítették Sherlock Holmes otthonát, az egész Baker Street-et, egy teret, meg néhány mellékutcát. Korszakhoz illő lakberendezési tárgyakat alkalmaztak, míg a szereplőkre korhű jelmezeket készítettek.
Doyle eredeti írásaiban filmekhez elég kevés a párbeszéd, de a stúdió ezt tehetséges forgatókönyvírókkal orvosolta. A kalandokat John Hawkesworth, Alexander Baron, Jeremy Paul, T. R. Bowen meg Alan Plater írta képernyőre. Zeneszerzőnek Patrick Gowers-t kérték, akinek kellemes zenei betétei szintén emelték a sorozat népszerűségét. A főcímzene itt hallható:
Az alkotók ügyeltek rá, hogy a mellékszerepekre is jól képzett színészeket alkalmazzanak. Valójában Moriarty professzor szerepe, bár igen jelentős, elég kis terjedelmű a Kánonban, így megjelenési lehetőségeit bővítették. Azonban így is kis szerepnek érezték ezt és félve merték megkérdezni, az akkor már népszerű színészt Eric Porter-t elvállalná-e. Meglepetésükre és az ő, meg a nézők örömére Eric Porter egyből igent mondott a felkérésre, majd zseniálisan formálta meg lángeszű ellenséget.
Kimondottan jót tett a sorozatnak, hogy Watson-t Michael Cox kérésére végre nem butuska bajkeverőnek, hogy Holmes értelmes társának ábrázolták. Ez szíven találta a rajongókat, hiszen Conan Dolye könyveiből ők is így ismerték a kedves doktort.
A kezdetben Watson-t alakító David Burke később visszamondta a szerepet, mivel feleségével egy távoli városban kaptak színpadi munkát és mert több időt akart az akkor két éves fiával tölteni. Nem akarta azonban cserben hagyni a stábot, így maga helyett Edward Hardwicke színészt ajánlotta, aki méltó utódja lett. Azért, hogy kevésbbé legyen a nézőknek sokkoló a színészváltás a cserére Sherlock Holmes halálát és visszatérését használták fel az alkotók.
Kiadtak dísztárgyakat (pl: nagyítót, képeslapokat) melyeket a sorozat rajongói megvehettek és a stúdió díszletei közé is beengedték őket, ahol a sok fan találkozhatott kedvenc színművészeikkel is. Ezeket a túrákat Granada Studios Tour-nak nevezték. "A Sherlock Holmes kalandjai" és más sorozatok érdekességeinek megtekintése, mely milliókat vonzott világszerte Manchester-be 1988-tól 1999-ig működött.
Granada Studios Tour 1987 mozgóképek - A fotókat készítette: Jean Upton
Ezek a képek a hivatalos stúdólátogatások előtt készültek, Michael Cox ugyanis meghívta a Londoni Sherlock Holmes Társaság tagjait egy magánlátogatásra a díszletek meg a színészek közé.
(Sajnos a mesés díszleteket később lebontották. Holmes otthonának bejáratát használták még egy másik sorozathoz, de végül az sem kerülte el sorsát és bontásra ítélték.)
A "Sherlock Holmes kalandjai" sorozat sikerének egyik jelentős oszlopa, hogy a készítők megértették a Baker Street-i detektív különc személyiségét és munkamániáját, így ennek megfelelően igyekeztek ábrázolni őt. A készítéshez fontos részleteket meg Sherlock Holmes tulajdonságait egy 77 oldalas írásban foglalták össze "The Baker Street file" néven. Ebből több példányt készítettek, majd a stábtagoknak kiosztva ebből dolgoztak.
A "The Baker Street file" borítója (korabeli londoni térképpel) és egy forgatási helyszín. Jeremy Brett kezében egy illusztrált Conan Doyle Sherlock Holmes könyv látható.
Természetesen a siker legnagyobb forrása vitathatatlanul a főszereplő színész, a fantasztikus Jeremy Brett volt.
Jeremy Brett, aki meghatározta Sherlock Holmes-t
Jeremy Brett nevét a sorozat vezetői egy temetőben mondták ki. Mindannyian egyetértettek vele, hogy ő a legjobb a szerepre, bár sármosabb, mint a Conan Doyle által elképzelt detektív. A kis csapat úgy vélte Jeremy morbid humora miatt a hely sem túlzás, ahol mellette döntöttek.
Minden kornak megvan a maga Sherlock Holmes-a. Volt mikor az amerikai William Gillette-ben vélték, manapság meg az angol Benedict Cumberbatch-ben látják az emberek a legendás nyomozót. Jeremy Brett előtt a tehetséges színész Basil Rathbone volt az, akire az emberek azt mondták "ő maga Sherlock Holmes." Ez érthető, mert Basil tökéletesen hozta a kopót. Tömegek rajongtak érte, még annak ellenére is, hogy Rathbone utolsó Sherlock Holmes filmjét a Granada sorozat kezdésénél majd 40 évvel korábban, 1946-ban forgatta.
Basil Rathbone
Jeremy Brett Basil Rathbone félelmetes hírneve miatt kételyekkel vállalta el Sherlock Holmes szerepét. A Granada eredetileg egy hetet szánt a próbákra, de Jeremy két hetet kért. Ebből az első hetet kimondottan Sherlock Holmes megismerésével töltötte. Elolvasta Doyle összes történetét a detektívről, tanulmányozta a "The Baker Street file"-t, melyet saját megjegyzéseivel egészített ki. Korábban Watson-t játszotta a legendás amerikai színész Charlton Heston mellett a "The Crucifer of Blood" (Véres feszület - másik nevén: Ötös szövetség) színdarabban és felhasználta az innen szerzett tapasztalatait is. (Érdekesség, hogy a színdarabból Charlton Heston főszereplésével később film is készült, mely magyarul is megjelent, ebben Watson-t Richard Johnson formálta meg.)
Az első felvett epizód "A magányos biciklista" volt, bár adásba először "A botrány Csehországban" rész került, a The Strand Magazine-ban történő megjelenéshez méltóan és azért is, mert az az epizód remekül bemutatja Holmes személyiségét. Aki csak akkor boldog, ha dolgozhat:
Az egész stáb tökéletesen tudta, hogy a tévhitekkel ellentétben a nagy detektív nem volt rendszeres drogfogyasztó, hisz Conan Doyle is elhagyta idővel teremtménye ezen káros szenvedélyét. Mikor Jeremy értesült róla, hogy a sorozat miatt újra kisgyerekek példaképe lett Sherlock Holmes, akkor ragaszkodott hozzá, hogy karaktere felhagyjon a droggal. "Az ördög patája" részben Holmes kiönti a káros "serkentő"-t és egy életre megszabadul tőle.
Mindez jól mutatja, hogy Jeremy Brett egy a saját - és a jövendő generációért is felelősséget érző művész volt. Nem értett egyet azzal, hogy nincs semmi káros hatása annak, ha a kitalált hősöket megváltoztatják (- ezen a mai filmalkotók is elgondolkodhatnának).
Brett kiállt azért, hogy Sherlock Holmes nem vonzódott saját neméhez. Azzal a tévhittel sem értene egyet, hogy Holmes zsenialitását Asperger-szindróma okozta. Sherlock Holmes ugyanis kemény és kitartó tanulás és munka révén szerezte meg különleges képességeit, amiket Conan Doyle lejegyzett.
Brett ötlete volt, hogy Holmes haja hátrafésült és (hajzselétől) csillogó legyen, jelezve a mesterkopó kimagasló intelligenciáját. Kevesen tudják, de a világhírű detektív igazi hajszíne a mai napig rejtély, erről bővebben itt lehet olvasni:
Jeremy ahhoz is ragaszkodott, hogy Sherlock Holmes-ként minél erősebb fehér sminket kapjon, hiszen a detektív ritkán mozdult ki otthonról és szabadban fejfedőket használt, így sápadt volt, mert arcát kevés napfény érte.
És, ha már sapkák: Brett korában is voltak olyan emberek, akik nem olvasták Conan Doyle történeteit, csak osztották az észt a nagy detektívről. A sorozatot és Brett-et ezen alakok kritizálták a fejfedők miatt. Azonban Jeremy, a stáb és az igazi Sherlock Holmes rajongók jól tudták, hogy Holmes nem viselte mindig a jellegzetes vadászsapkáját, azt csak vidéken öltötte fel. Városban a nyomozó cilindert vagy kalapot viselt, ahogy ez saját korában szokás volt a legelegánsabb férfiaknál. Ez így szerepelt a legkorábbi Sherlock Holmes illusztrációkon, Sidney Paget csodálatos rajzain is:
Városban Holmes cilindert vagy kalapot viselt
Holmes jobbkezes volt, Brett balkezes, így egyes jeleneteknél kézdublőrt használtak. Hegedülni ugyan Jeremy nem tanult meg, de a hegedülés mozdulatait elsajátította.
Eredetileg a sorozatból teljesen kihagyták, vagy esetleg rövidítve szerepeltették volna a "rózsa monológ"-ot, Brett azonban mégis megmentette a filozófiai eszmefuttatást és "A tengerészeti szerződés" epizódban előadta.
Tudni kell azonban, hogy Jeremy Brett-et rengeteg tragédia érte az élete és különösen a sorozat hosszú forgatása során. Első házassága Anna Massey-vel tönkrement, az asszony hibája miatt, aki még ahhoz is saját szülei tanácsát kérte mi legyen az ebéd, vagy hova menjenek délután szórakozni az urával. Mindez nagyon megtépázta Brett önbizalmát. Később második, imádott feleségét Joan Sullivan Wilson-t Jeremy rákban elvesztette, ezután saját életkedve és egészsége is tartósan megrendült. Szívmegnagyobbodással és komoly depresszióval küzdött, ráadásul megesett, hogy orvosai rossz gyógyszeradagolással súlyosan félrekezelték. Arca felpuffadt, teste vízzel lett teli. "A Mazarin-gyémánt" epizódban Sherlock Holmes főszerepét a Mycroft Holmes-ra kellett átírni, mert akkor épp rossz állapota miatt nem tudott forgatni. Később visszatért, de aztán is küzdelem volt neki a forgatás. Volt mikor szünetekben tolókocsiban ült és oxigénpalackból kellett lélegeztetni, nővér felügyelte és egyszerre csak keveset dolgozhatott, azt is csak kétnaponta. Tüdejéből vizet csapoltak. Végül aztán Jeremy Brett 1995-ben bekövetkezett halála miatt sajnos nem tudtak filmre venni minden részt. Utolsónak a "Karácsonyi ajándék"-ot vették fel vele, 41 epizód maradt ránk.
Akárcsak Conan Doyle-t Jeremy Brett-et is a szíve vitte el. Mindkét tehetséges művésznek különleges szeretem-gyűlölöm kapcsolata volt Sherlock Holmes-szal. Holmes azonban ennek ellenére igazi jó barátnak bizonyult feléjük, hisz mindkettőnek világhírnevet hozott, mely a mai napig fénylik. A művészek emberfeletti munkáját a leghíresebb detektív igazán meghálálta.
Sir Arthur Conan Doyle az ember, aki megteremtette földünk legismertebb nyomozóját, míg Jeremy Brett lett az, "aki meghatározta Sherlock Holmes-t".
Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club
KÖZELGŐ ELŐADÁSAINK:
2024. május 06. (hétfő) 17:00 - Budapest, Deák Ferenc Könyvtár:
2024. május 15. (szerda) 17:00 - Budapest, Deák Ferenc Könyvtár:
