sherlock.blog.hu - a Magyar Sherlock Holmes Rajongói Klub hivatalos oldala

2023. január 27. 05:45 - SzerzoiJogvedettTartalom

A krimi kedvelő eszes Szultán

krimi-kedvelo-szultan.jpg

Sziasztok!

A világhírű detektívnek Sherlock Holmes-nak több híres történelmi személy volt rajongója. Néhány példa: Sir Winston Churchill brit miniszterelnök, VII. Edward angol király, Harry S. Truman az Egyesült Államok elnöke, II. Erzsébet királynő - most azonban egy keleti uralkodóról mesélünk, akinek a fantáziáját mélyen magragadta a krimik izgalmas világa, meg maga Sherlock Holmes.

A furcsa hírű uralkodó 

II. Abdul-Hamid (1842-1918) Törökország Szultánja volt. Megítélése nagyon vegyes volt saját korában: egyesek szerint tekintélyelvű uralkodó volt, mások szerint liberális. Sokan azt hangoztatták őrült, mások szerint korát megelőző felvilágosult ember. Ezek igen szélsőségesen egymásnak ellentmondó vélemények. Azonban a különböző táborok abban kénytelenek egyetérteni, hogy az Oszmán Birodalom legeszesebb Szultánjának bizonyult, aki hatalmas műveltséggel rendelkezett. Megreformálta hazája oktatását, sőt maga élete végéig tanult, szószerint élete utolsó napján is.

Uralkodása során - az oktatási reform részeként - a kormányzat több szakiskolát alapított. A közép -, az elemi - meg a katonai iskolák rendszerét az egész birodalomra kiterjesztették. Újjászervezték az Isztambuli Egyetemet. Átszervezték az igazságügy-minisztériumot. Kiépítették a távíróhálózatot meg a vasútvonalakat. Utóbbival fejlesztették a közlekedést, a kereskedelmet meg könnyebbé tették a zarándokutakat Mekka és Medina felé.

II. Abdul-Hamid 33 éves uralkodása nehéz időszak volt az Oszmán Birodalom számára a belső és külső veszélyek miatt. Bár trónjáról 1909-ben elűzték, azért elméje pallérozását a sorsában bekövetkező ilyen nagy csapás után sem adta fel. A történelem némi távlatból már jobb képet vázol fel róla: Illendő figyelembe venni, hogy az Európai Nagyhatalmak már vágytak a Szultánság bukására, így tudatosan rossz sajtóhíreket jelentettek meg róla s csak hitegették, hogy támogatják az Oroszországgal szembeni háborúban. Szintén mérlegelni kell: Ha egy uralkodó kémhálózatot működtet az nem feltétlenül az őrület jele, hanem az önvédelem és a birodalom védelmének eszköze, sőt a mai fejlett államok is alkalmazzák. - Az utóbbi években újra reneszánszát éli emléke Törökországban, például Payitaht Abdülhamid címen tévésorozat készült róla (2017-2021) - ami persze hasonlóan mesés díszletű, cselekményes, de igencsak fiktív, mint egykor a Szulejmán sorozat, szóval nem feltétlen a történelmi hitelességnek szentelt.

A Payitaht Abdülhamid előzetese angol felirattal:

Még az is meglehet, hogy az európaiak szemében ő túl avitt töröknek, míg a török hagyománytisztelőknek pedig túlzottan haladó szelleműnek bizonyult. Három nagy szerelme biztosan volt, mégpedig: a Török Birodalom, az olvasás/tanulás meg a krimik. Mindenesetre a mesés Oszmán Birodalom vezéreként olyan kincset birtokolt, melyre rengetegen áhítoztak. Ugyan a Szultánság már hanyatlott, de elszántan birodalmának életben tartásán dolgozott.

(Akit érdekelnek az emberi történetek, híres sorsok az még magyarul is kutathat a különc uralkodó után. Mi most azonban az érdekes történet másik szálát bontjuk kicsit ki, mégpedig, hogy a krimik mennyire lenyűgözték őt.)

Az ellenségek írása barátot hoz

A szultán egykor járt Franciaországban és valamennyire beszélt francia nyelven, de más ismerete az európai nyelvekről nem volt. Ezért több fordítót azzal bízott meg, hogy fordítsák le a róla szóló európai cikkeket. (Ezek, mint említettük nem voltak hízelgőek ránézve.) 1903-ban épp ezt a megbízást teljesítette egyik fordítója, aki "Corci, a szolga" néven jegyezte magát, mikor a Strand magazinban egy detektív történetet talált a kellő írás előtt. 

"Corci, a szolga" tudatában volt azzal, hogy II. Abdul-Hamid mennyire szereti a krimiket, hát lefordította azt is uralkodójának. A megajándékozott súlyos alvászavarban szenvedett, lefekvés előtt olvasott, ám ha esténként krimit olvastak fel neki, azokra el-el tudott aludni. Úgy vélte a bűntényekről szóló csavaros történetek laza szórakoztatásnak bizonyulnak, amik igen jól kikapcsolják elméjét, a bonyolult államügyekhez képest, melyek sokoldalú s erős koncentrációt igényelnek.

A Szultán kedvenc szerzői közé tartozott Jules Verne meg Edgar Allan Poe. Karakterként főleg a francia úri betörőért Arsène Lupin-ért volt oda. (A híres "Arsène Lupin" detektívkönyvet 1905-ben fordították le törökre, két évvel azelőtt, hogy a nyugati országokban könyvként kiadták volna.) Azonban Lupin iránti rajongása eltörpült, mikor megismerte az új történetet; melyben egy férfi meséli el miként élt túl egy halálos küzdelmet, sőt még egy rejtélyes bűnügyet is megfejt. Innentől kezdve ezt a kitalált férfit saját barátjának tekintette.

Az üres házból az örömforrásba

A történet Arthur Conan Doyle "Az üres ház" című Sherlock Holmes novellája volt. A szultán nagy rajongója lett a zseniális detektívnek és tehetséges írójának. Fordítóinak így már nem csupán az Európában publikált török híreket kellett török nyelvre átültetni, hanem Sherlock Holmes kalandjait is. Ezeket szívesen olvasta illetve esténként felolvastatta magának. Életének fontos örömforrása lett ez. A könyvmoly uralkodó nagy érdeklődést mutatott az utazási cikkek, az egészséggel kapcsolatos kiadványok iránt is.

II. Abdul-Hamid könyvtárában tízezer kötet volt található, ebből kétezer detektívregény. Becses darabjai voltak a Sherlock Holmes kalandok, amiket miatta fordítottak le először török nyelvre.

Végül aztán az oszmán olvasók 1908-ban találkoztak Sherlock történetekkel Faik Sabri Duran fordításainak köszönhetően. (Büszkén jegyezzük meg, hogy a magyar olvasók évekkel előbb jutottak hazánkban a nyomozó és Dr. Watson kalandjaihoz.)

Számos Holmes eset található azonban, amelyeket jóval korábban fordítottak le, kifejezetten a szultán számára. Ezek Oszmán Levéltárban találhatók, a „Yıldız Főgyűjtemény” elnevezésű dokumentumokban, valamint az Isztambuli Egyetem Könyvtárában, amely szintén a szultán gyűjteményének őrzője.

Az Isztambuli Egyetem Könyvtára - 1 perc 11 másodperces, zenés bemutató:

A titokzatos találkozó

Mivel a skót író kortársa volt az uralkodó, élt azzal a lehetőséggel, hogy kifejezze tiszteletét a híres irodalmárnak. Ugyan tudta mennyire megvetik Európában, ám ezt a negatív érzést ő bölcsen nem vetítette ki a skót íróra. Kulturálisan kapcsolatot keresett vele. 1907-ben magas kitüntetést adományozott neki. Ez volt a Medjidie rendje, ami az Oszmán Birodalom katonai és polgári rendje, amit még I. Abdulmedzsid szultán alapított. Az alábbi képen látható:

medjidie-rend.jpg

Persze nem lenne ez egy Sherlock Holmes-hoz vagy Arthur Conan Doyle-hoz kapcsolódó történet, ha nem lennének talányok az esemény körül.

Conan Doyle ugyanis saját "Emlékek és kalandok" című emlékirataiban azt írta, hogy a kitüntetést megkapta, ám II. Abdul-Hamid-dal nem sikerült a találkozó: "Ramadán volt, és az öreg szultán üzent nekem, hogy elolvasta a könyveimet, és szívesen látott volna, ha nem szent hónap lett volna. Kamarásán keresztül interjút készített velem, és átadta nekem a Medjidie rendet. Ami még tetszett, hogy feleségemnek adta a Chevekat rendet, mivel ez az Együttérzés Rendje. A feleségem azóta, hogy Konstantinápolyba tette a lábát, igyekszik megetetni az éhező kutyák hordáját, akik kóborolnak ​​az utcákon. Semmiféle ajándék nem lehetett volna megfelelőbb."

1907 szeptember 18-án Arthur Conan Doyle másodszor is megnősült, Jean Elizabeth Leckie lett hitvese. Szeptember 21. és november 14. között Conan Doyle és új felesége nászútjukat a kontinensen töltötte: Párizsba, Berlinbe, Drezdába, Velencébe, Rómába és Nápolyba látogatva. Nápolyból hajóra szálltak, és a Földközi-tengeren hajóztak Athén, Szmirna és Konstantinápoly kikötőibe. (Szmirna ma gyakran Izmir néven emlegetett, míg Konstantinápoly városának hivatalos neve Isztambul.)

Sir Henry F. Woods brit admirális, aki 1869 és 1909 között az oszmán haditengerészeti erők tanácsadójaként dolgozott, arról írt, hogy Sir Arthur Conan Doyle hogyan kapott parancsot II. Abdul-Hamid szultántól a „Spunyarn: egy tengerész életének szálaiból a vízen és a parton: Negyvenhét év Nagy-Britannia és Törökország zászlói alatt” című emlékiratában, mely 1924-ben jelent meg:

"Nagyon aktív elméje volt, és bár nagyon korlátozottan tudott franciául, és nem tudott más európai nyelvet, sok európai könyv fordítását olvasta vagy olvastatta fel. A Yıldız palotában volt egy fordítói stáb, ami mindig dolgozott, vagy európai újságokat vagy könyveket fordított. Az egyikük, egy bécsi zsidó, aki sok évvel ezelőtt halt meg, azt mondta nekem, ő fordította le a szultán számára Machiavelli 'A fejedelem' című művét. Nagyon szerette a detektívtörténeteket, és különösen szerette Sir Conan Doyle történetét. Mindet lefordította neki, és amikor néhány évvel ezelőtt a Sherlock Holmes alkotója feleségével Törökországba látogatott, ők elkísérték a Szelamlikra, ahol a szelamlidiak magas kitüntetéssel, a Medjidie rendjével tüntették ki."

(Szelámlik törökül, többféle jelentésű, de itt az elsődleges jelentéssel bír:  a férfi lakosztályt értjük rajta. Ellentétben a háremmel. Itt szokás ugyanis a vendégeket fogadni, üdvözölni és igy voltakép üdvözlő helyet jelent, dísztermet.)

Az biztos, hogy egy baltimore-i lap is beszámolt az eseményről:

baltimore-sun.jpg

Manapság már több elmélet kering:

1, Sikerült a találkozó

2, Nem találkoztak a Ramadán miatt

3, A Szultán csak azért nem merte fogadni a híres írót, mert annak jó megfigyelő képességétől tartott. Úgy gondolta alaposan megfigyelheti palotájának részeit, majd egy könyvében feldolgozva megosztja a világgal. (Erről pedig értesülnek ellenségei.)

4, Találkoztak, de II. Abdul-Hamid megkérte Doyle-t, hogy ezt tartsa titokban - akár a palota, akár a szent hónap vagy mindkettő miatt

5, Doyle utólag rosszul emlékezett - bár szultáni fogadás ritkán van az emberek életében, így nehéz elfelejteni. Ezért talán ez a legkevésbé valószínűbb.

ii-abdul-hamid-festmeny.jpg

II. Abdul-Hamid szultán a Topkapi Palotában őrzött festménye

Ami biztos, hogy Sherlock Holmes írója akár közvetve, akár közvetlenül, de megkapta megérdemelt kitüntetését. A Szultán pedig élete végéig kedvelte őt, meg az általa megalkotott világhírű detektívet. 

Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club 

Néhány FELHASZNÁLT FORRÁS:

1, The Conan Doyle Collection Portsmouth - Famous Sherlock fans
2, Daily Sabah cikkek: Sultan meets Sherlock Holmes: Abdülhamid II's passion for mystery + Sultan Abdülhamid II: A visionary who tried to keep the empire alive
3, The Fourth Garrideb - Numismatics of Sherlock Holmes: The Ottoman Grand Sultan Decorated Both of the Doyles in 1907
4, FaceBook - Ottoman Imperial Archives poszt (2017. szeptember 20.)
5, Terebess Ázsia Lexikon online: II. Abdul-Hámid
6, Kapcsolódó Wikipedia szócikkek
7, Kapcsolódó YouTube videók 

Megjegyzés: A fejlécben a Payitaht Abdülhamid sorozat főszereplőjének, Bülent Inal színművésznek fényképét használtuk.

krimi-kedvelo-szultan.jpg

komment
sherlock.blog.hu - a Magyar Sherlock Holmes Rajongói Klub hivatalos oldala
süti beállítások módosítása