Sajnos súlyos tévhitek Conan Doyle eredeti Sherlock Holmes műveivel, vagyis a Kánonnal kapcsolatban is keringenek. Kánonnak tekintjük a skót író 56 Sherlock Holmes novelláját és 4 regényét a híres detektívről. (Az összesen 60 történet 1887 és 1927 közt jelentek meg angolul.) Most a Kánon kapcsán felmerült tévhiteket tisztázzuk:
TÉVHITEK A KÁNONRÓL:
1, Conan Doyle gyilkolt, hogy ihletet szerezzen a Holmes történetekhez
2, Conan Doyle "összesen 60 Holmes-novellát és két regényt is írt"
3, Bonyodalom a novellák miatt - Helyesen: 56 novella és 4 regény
4, Sherlock kapcsán bármit Kánonnak nevezhetünk
5, Az összes történet (Doyle Kánonja) Sherlock Holmes minden esete
6, Sherlock Holmes és a Musgrave vírus
7, Doyle detektíve a Vérbűn tanyán vagy kastélyban nyomozott
8, Conan Doyle plágiumot követett el, mások műveit adta el sajátjaként
9, 62 történetből áll a Kánon - angol-magyar eltérés a történetszámokban
1, Conan Doyle gyilkolt, hogy ihletet szerezzen a Holmes történetekhez
Ez természetesen nem igaz. Arthur Conan Doyle jószívű ember volt. Sherlock Holmes-szal elért sikereire azonban sok tehetségtelen ember irigykedett. Így ők próbáltak tévhiteket terjeszteni, remélve ezzel csorbítják vagy megsemmisítik Doyle sikereit. Az évek során elterjedő egyik ilyen aljas, rosszindulatú állítás volt miszerint Doyle ölt azért, hogy gyilkossági történeteihez ihletet merítsen. Egyesek szerint idegeneket, mások szerint iró cimboráját, Bertram Fletcher Robinson-t tette hidegre a jó történetekért.
Heather Owen a Londoni Sherlock Holmes Társaság tagja és a „The Sherlock Holmes Journal”, a társaság vezető kiadványának társszerkesztője nyilvánosan cáfolta ezeket a híreket. Akárcsak Roger Johnson, aki szintén a londoni társaság vezető egyénisége.
Az sem igaz, hogy Conan Doyle lett volna Hasfelmetszó Jack. A hírhedt londoni sorozatgyilkos utáni nyomozásra kérték fel állítólag őt (és biztosan - Conan tanárát - a Sherlock Holmes alakját ihlető Joseph Bell sebész professzort.) Ez a kapcsolat lett később félreértve vagy torzítva. Biztos, hogy nem Conan Doyle volt Hasfelmetsző Jack, hiszen nem lehet őt a gyilkosságok idején (1888 őszén) az East End-hez kötni, illetve a skót író nyilvánvalóan nem rendelkezett a Hasfelmetsző Jack-re jellemző helyismerettel Whitechapel területéről. Bár korábban néha meglátogatta a fővárost, Arthur Conan Doyle csak jóval a bűncselekmények után, 1891-ben költözött a hatalmas világvárosba, Londonba, ám akkor is London más részein lakott.
Bertram Fletcher Robinson tehetséges író volt, bár nem annyira, mint Doyle. A két jó barát egykor együtt gondolkodott egy vérengző ebről szóló rémtörténet megírásán. Az élet úgy hozta, hogy a két barát egy ideig különvált, majd úgy negyed évvel később Doyle előállt a művel. Ez azonban már jelentősen eltért a közösen tervezet verziótól, bár Doyle így is köszönetet mondott Robinson felé, akitől első alkalommal hallott a Darmoor-ban kísértő kutya legendájáról, sőt: némi pénzt is adott neki. Valójában Doyle nagyon érdekelt volt egy új Sherlock Holmes mű megjelentetésében: 1, Világszerte felháborodást okozott Sherlock Holmes megölése és az emberek - köztük Arthur szeretett édesanyja is - a detektív feltámasztását várták. 2, Sherlock megjelenésére ösztönözte William Gillette amerikai színész, aki Doyle jó barátja lett, nagy rajongója volt a sapkás nyomozónak és valamenyire újra megszeretette hősét a skót íróval. 3, Mint írót Conan-t nagyon izgatta a Dartmoor-i kutya legendája és a történethez kellett egy jó detektív. 4, Kiadók kínáltak rekord összeget az új Holmes történet megjelentetéséért. A Sátán Kutyája végül a George Newnes Kft. kiadásában jelent meg.
Ugyanakkor csak a szétválás után eltelt rövid időt figyelembe véve nem állíthatjuk, hogy Doyle lopta volna Robinson történetét. Ne feledjük, első alkotását A Bíborvörös Dolgozószoba című Sherlock Holmes regényt (, mely Doyle sikerét 1887-ben meghozta,) Arthur Conan Doyle csupán 6 hét leforgása alatt írta meg, tehát gyors és ötletgazdag író volt. Bertram Fletcher Robinson se perelte be soha Doyle-t lopásért. Körübelül 5 évvel a regény megjelenése után az angol sportember és újságíró tragikusan fiatalon, 36 évesen halt meg. Halála sajnos alapot adott az aljas rágalomnak, miszerint Conan ölte meg. (Az esettel foglalkozunk még itt a nyolcadik pontnál: 8, Conan Doyle plágiumot követett el, mások műveit adta el sajátjaként)
Mindenképp fontos azt megemlíteni, hogy Conan Doyle-t életében sosem vádolták gyilkossággal, ezek a hírek jóval a halála után keltek szárnyra. Akadtak terjesztők, aki könyvet adtak ki, vagy rádiónak nyilatkoztak, így anyagi okok vagy a rájuk irányuló figyelem vágya vezérelhették őket. Míg mások egyszerűen felültek az álhíreknek, mikor hallották őket és az igazat nem tudja tovább terjesztették.
A valóságban a híres író valódi bűnügyek megoldásában is részt vett és több ember (Oscar Slater, Richard Casement illetve George Edalji) ártatlanságát bizonyította.
2, Conan Doyle "összesen 60 Holmes-novellát és két regényt is írt"
Ez a téves állítás "A dilettáns detektív" című könyv netes leírásánál terjedt el, és főleg hazai könyváruházaknak ezt "A dilettáns detektív" című könyvet ajánló oldalain található. Valójában Conan Doyle összesen írt 60 Sherlock Holmes történetet, 56 novellát és 4 regényt. Ez a Kánon.
(A regények címei: A bíborvörös dolgozószoba, A négyek jele, A sátán kutyája és A félelem völgye)
Valójában a híres író alkotott még pár egyéb művet is a detektívről, de ezeket nem tartják a Kánon részének. Például azért, mert műfaja más. Mondjuk nem krimi, hanem paródia a detektívről és társáról a jó doktorról. Kapcsolódó link: Watson megtanulja a trükköt (Sherlock Holmes paródia)
3, Bonyodalom a novellák miatt - Helyesen: 56 novella és 4 regény
Többször előfordult már, hogy Conan Doyle Sherlock Holmes műveire tévesen hivatkoznak, ekkor híres detektíve minden esetét novellának nevezik vagy épp a novellákat említik regénynek. Utóbbi alapja az angol novel szó lehet, mely angolul ugyan regényt jelent, de sokan magyarul a novella kifejezésre asszociálnak helyette, pedig az már másik irodalmi műfaj. Valójában a skót író legtöbb történetét, számszerint 56-ot írt a novella műfajában, míg 4 regényt jelentetett meg. A regények címei: A bíborvörös dolgozószoba, A négyek jele, A sátán kutyája és A félelem völgye, a többi Sherlock Holmes kaland pedig mind rövid elbeszélés, azaz novella.
Mi a különbség a regény és a novella között?
REGÉNY fogalma: A nagyepika vezető műfaja a regény. Jellemzője a nagy terjedelem (, több száz, esetleg több ezer oldal), cselekménye szerteágazó és hosszabb időszakot ölel fel. A regény kifejezés a rege szóból ered, amit Szemere Pál (író, költő, politikus, akadémikus) alkotott a nyelvújítás idején, majd Jósika Miklós (katona, politikus, író, újságíró) terjesztette el hazánkban egy újság címlapján. Angolul a regény a novel szó, de fordításánál ez nem tévesztendő össze a novellákkal.
NOVELLA fogalma: Másnéven "rövid elbeszélés". A novella egy olasz eredetű szó, jelentése: újdonság, érdekes hír. Viszonylag rövid terjedelmű kisepikai alkotás, melynek cselekménye általában egy szálon fut. Önálló irodalmi műfajjá az itáliai reneszánsz idején, Boccaccio Dekameron című novellagyűjteménye révén vált.
4, Sherlock kapcsán bármit Kánonnak nevezhetünk
Több rajongó a közösségi médiában (Twitter, Facebook) és több Sherlock Holmes világát nem ismerő újságíró rosszul használja a Kánon kifejezést.
Egykor a Kánon szó vallási iratokat jelentett, olyanokat amit hitelesnek véltek. Később olyan irodalmi szerzők alkotásai is ide kerültek, akiknek műveikből más szerzők alkotásai nőttek ki. Így az eredeti szerző műveit védték a kánon jelzővel. Ez azért jó, mert a kreatív, ötletgazda művész alkotásait jelentette a Kánon kifejezés, és ha így hivatkoztak rá egyértelmű volt, hogy az eredeti szerző műveiről van szó. Ezt a tiszteletet meg is érdemli az az alkotó, aki művészetével új csodákat hozott a világba. Nagyon megérdemli Sir Arthur Conan Doyle, aki munkájával a 19. század óta folyamatosan másokat ihlet.
A legnagyszerűbb detektív alakja annyira inspiráló volt, hogy az emberek megjelenése óta szerettek új dolgokat kitalálni hozzá. Az 1900-as évek elejétől kezdve a Sherlockian Game alkotói például szerették elképzelni kik tartozhattak még Holmes családjába. Mégis jól tudták, hogy kedvencük alakját Conan Doyle teremtette meg, eredeti kalandjait ő alkotta meg. Fontosnak vélték, hogy egyértelmű legyen mi az eredeti történet és mi kitalált a Baker Streeti nyomozó körül. Ez nem csak a rajongók érdeke, de bűnüldöző kedvencünk maga is szereti megkülönböztetni a tényeket a fikcióktól, így Sherlock Holmeshoz is nagyon méltó.
Az, hogy számtalan fantáziaszülte legenda és feldolgozás, művészeti alkotás jelenhetett meg Holmesról az a híres skót író ötleteinek és munkájának köszönhető. Ezért Ronald Knox (1888-1957) és társai már a viktoriánus korban komolyabban kutatták a Holmes műveket és elkezdték összeszedni Doyle Kanonikus történeteit. - Ronald Knox katolikus pap, teológus, író és rádiós, egy nagytudású ember volt és nagyon lelkes Sherock Holmes rajongó. A detektívről szóló a Studies in the Literature of Sherlock Holmes című 1912-ben megjelent írását a sherlockian világban alapműnek tekintik.
A Sherlockian hagyományok szerint a Kánonba Conan Doyletól 56 novella és négy regény tartozik a legnagyszerűbb detektívről. A könyvkiadók is ezeket a műveket jelentetik meg Sherlock Holmes összes műveként (Sherlock Holmes: The Complete Collection), és Sherlockian Tudósok (Sherlockian Scholars) erre hivatkoznak publikációikban és előadásaikban.
Manapság – főleg angolul - a Kánon és Főkánon kifejezés sok esetben tágabban értelmezendő fantázia szülte alkotásokra. Sok fantáziavilágban ez nem gond, mivel a miénkénél jóval szegényesebb az a fantáziabirodalom. Mi azonban nem vehetjük át, hogy a népszerűbb vagy összes Sherlock feldolgozást szlengesen elkanonizáljuk – túl sok ilyen mű van és félreértéseket szülne a róluk való értekezések során.
Biztos volt olyan rajongó is akit megzavart az, hogy a Steven Moffat és Mark Gatiss által készített BBC Sherlock szereplőinek - Benedict Cumberbatch és Martin Freeman - képeivel kiadásra kerültek Doyle kanonikus művei. Azonban ettől vagy a sorozattól még nem a BBC Sherlock nem egyedülálló univerzum, vagy Kánon. Máshonnan vett, komoly művészeti alapjai vannak: Conan Doyle írta a Kánont, minden más csak fanfiction, azaz rajongói alkotás.
Sherlock Holmes világa azért fantasztikus, mert bölcs rajongói pontosan tudják mi a Kánon. Büszkék lehetünk rá, hogy fantáziavilágunk egyedi és egy világhírű író műalkotásán alapszik. Vigyázzunk erre! A Gyűrűk Ura rajongói is büszkék J. R. R. Tolkien írásaira és kincs nekik. Mi is kincsként őrizhetjük a mi detektívről szóló, Doyletól kapott „Bibliánkat”.
Sajnos néhányan rosszul úgy gondolják modernebb adaptációkra (BBC Sherlock sorozat, XY író könyve vagy bármi más) is alkalmazhatóak ezek a kifejezések, pedig szerencsére a Sherlockian világban régóta egyértelmű, hogy Sir Arthur Conan Doyle Kánonba sorolt művei a hiteles alapok. Ha ezt tiszteletben tartjuk nem csak bölcsen ismerjük a Sherlockian hagyományokat, tiszteljük a művészetet és rajongó társainkat, másokkal való félreértéseket kerülhetünk el, de a könyvkiadók, Sherlock Tudósok (Sherlockian scholars) és Ronald Knoxék munkáiból is büszkén tovább vihetünk. Ha olyannal találkozunk, aki rosszul használja a kifejezést udvariasan mondjuk meg neki mi igazság:
" Conan Doyle írta a Kánont, minden más csak rajongói alkotás. "
5, Az összes történet (Doyle Kánonja) Sherlock Holmes minden este
Ez csak némiképp igaz. Conan Doyle több esetnek csak a nevét említi meg a Kánonban és az ügy részleteiről csak egy-egy apróságot említ vagy annyit sem. Ilyenkor az olvasók fantáziájára bízza, hogy azon bűnügyeknél mi történhetet. Ilyen eset például a "Szumátrai Óriáspatkány", amiről aztán más szerzők tollából feldolgozások jelentek meg.
A Szumátrai Óriáspatkány - Könyvborítók különböző íróktól
Azt mondhatjuk tehát, hogy a Kánon azok történetek összessége, amit Sir Arthur Conan Doyle megírt a legnagyszerűbb nyomozóról, de nem Sherlock Holmes minden bűnügyi esete.
6, Sherlock Holmes és a Musgrave vírus
Félrehallásból és az eredeti történtek nem ismeretéből származó tévedés. A legendás zseninek nem vírussal, hanem a Musgrave rítussal történt esete. Doyle művének címe a "The Adventure of the Musgrave Ritual" volt. A Musgrave családnévként szerepelt a novellában, a rítus szó pedig szertartást, ceremóniát jelent. - Sajnos ez a téves novella cím hazai tévémagazinban is megjelent már.
7, Doyle detektíve a Vérbűn tanyán vagy kastélyban nyomozott
A Vérbűn tanya egy tévedés, Conan Doyle történetének valódi címe: A Vérbükk tanya.
Ennek a tévhitnek a kialakulása valószínűleg rossz halláson alapul és azon, hogy valaki, aki a Kánont nem olvasta, nem tudta létezik vérbükk (latin néven: Fagus sylvatica 'Atropurpurea') fafajta és a krimi műfaja miatt a bűn szóra asszociált, majd tévesen ez terjedt el egyesek körében.
A vérbükk fa levelei vörösek, sötétvörösek, mint az alvadt vér, vagy a réz innen ered az elnevezése, angolul copper beech, azaz rézbükk. Doyle novellájának eredeti címe: "The Adventure of the Copper Beeches" (A Vérbükk tanya)
Sajnos ez a téves, A Vérbűn tanya cím hazai tévémagazinban is megjelent már. Míg egykor a Napi Ász szintén hibásan A Vérbűn Kastély címen adta ki a Granada sorozat ide vonatkozó epizódját.
8, Conan Doyle plágiumot követett el, mások műveit adta el sajátjaként
a, A sátán kutyája
Conan Doyle a 17. századi, Dartmoori láphoz kötődő legendáról más(ok)tól hallott. Bertram Fletcher Robinson íróval, aki Doyle barátja volt együtt kezdtek dolgozni egy ezt feldolgozó hátborzongató történeten. Később a két barát különvált, már messze voltak egymástól mikor úgy negyed évvel később Arthur Conan Doyle egyedül jelentette meg a regényt. Ennek előszavában megemlíti Robinsont és 500 fontot fizetett is neki.
Mindez nem jelenti azt, hogy Doyle lopta volna a művet. Amikor A sátán kutyája megjelent Conan már világhírű író volt és jó híre nem csökkent volna egy másik művésszel való közös alkotás, valódi művészi összefogás miatt. Korábban megjelent művei is ékesen bizonyították, hogy ötletgazdag tehetséges író volt. A negyed éves különlét alatt Doyle bőven írhatott a tervezettől eltérő cselekményű művet. Jóval korábban 27 évesen A Bíborvörös Dolgozószoba regényét, melyben Sherlock Holmes először jelenik meg Arthur Conan Doyle kevesebb mint 6 hét alatt írta meg (, más források szerint 3 héten belül), és a Sátán kutyájában Doyle Sherlock Holmes karakterei szerepelnek. A skót író kezdetben nem akarta híres karakterét, a Baker Street-i detektívet a legendán alapuló alkotásban szerepeltetni. Holmes ekkor már "halott" volt, a Moriartyval történt összecsapás után, de halálát mind a közönség, a kiadó, sőt maga Conan Doyle imádott édesanyja is rosszul fogadta, sérelmezte. Amerikából Willam Gillette színész személyesen jelent meg Doyle-nál és hosszas kérleléssel meggyőzte, hogy a különc bűnüldözőnek fel kell támadnia. (William Gillette szívből tisztelte, szerette a zseniális nyomozót, színdarabot írt róla, sőt rengetegszer eljátszotta kedvenc hősét. Doyle kedvelte Gillette kiváló előadásmódját.)
Maga Bertram Fletcher Robinson szerette magát a démoni ebről szóló mű társszerzőjének nevezni, de sosem vádolta Doyle-t mások előtt lopással, bíróságon se perelt, ez is azt sugallja, hogy Doyle kiadott műve nagyban eltért a közösen tervezett irománytól. Arthur az ihletet és a kezdeti közreműködést hálálhatta meg a fizettséggel Robinson felé.
A történet lopási vádat az is megdönti, hogy Arthur Conan Doyle kéziratai megmaradtak a regényről. A nagy terjedelmű művet különböző papírokra jegyezte és az írás közben tett történetjavításai vagy magyarázatai is láthatók, mely saját művét bizonyítja. (A kéziratok képeinek forrása: The Arthur Conan Doyle Encyclopedia, ami a legnagyobb online tudástár a skót íróról.)
Érdekesség még, hogy Robinson inasa (és kertésze) Henry Baskerville névre hallgatott. Ez a név szerepel a műben. Doyle 1902-ben jelentette meg A sátán kutyáját és 1930-ban halt meg. Az inas Henry Baskerville, jóval Doyle halála után egy 1959-es (, más források szerint 1960-as) rádiós interjúban azt állította a művet az ő gazdája, Robinson írta, ő pedig látta a kéziratokat. (Az kérdés teljesen elolvasta-e őket és az esettel miért csak majdem 60 év múlva állt nyilvánosság elé, mikor Doyle már nem reagálhatott.)
(Az esettel foglalkozunk még az első pontnál:
1, Conan Doyle gyilkolt, hogy ihletet szerezzen a Holmes történetekhez)
b, Harry Houdini plágium vádja (?)
A Magyarországon született Weisz Erik, művésznevén Harry Houdini a világ legcsodálatosabb mágusa és legtehetségesebb szabadulóművésze lett. Jó ideig barátságot ápolt Conan Doyle-lal. Ez a barátság később megromlott, mert barátságuk egyik közös témája a spiritualizmus éket vert közéjük. Houdini átlátott a médiumok trükkjein, amikkel gyászoló embereket vertek át, Doyle pedig - saját hősével Sherlock Holmes-szal ellentétben - rendületlenül hitt a szellemvilágban.
Történt egyszer, hogy a bűvész előadása során egy néző felkiabált és arra utalt, hogy Conan Doyle Houdini-val szemben kétszer is teltházat tud csinálni. (Conan Doyle a spiritualizmusról tartott népszerű, teltházas előadásokat világszerte. Világjáró körútján még Magyarországon is járt.) Houdini büszke volt kemény munkájára, saját ötletes trükkjeire, így rosszul érintette a beszólás. Ezért visszavágásként megjegyzést tett arra, hogy Doyle Botrány Csehországban című Sherlock Holmes műve nagyon hasonlít Edgar Allan Poe Ellopott levél című elbeszélésére. Mikor arról érdeklődtek, hogy Doyle plágiumot követett-e el, Houdini ezt rögtön és egyértelműen cáfolta. Azt felelte maga látta az Atlanta városában található Ambassador Hotelben, hogy Doyle húsz különböző író könyveiből kijelölt részeket magának munkájához, ezek pedig itt-ott hevertek. - Legalább 20 könyv? Ez túl sok anyag egy történetbe és ha simán másolt volna ennyi írótól le is bukott volna. Ezeket Conan Doyle biztos nem másolta le, hanem ihletforrásokként alkalmazta.
Houdini - a köztük lévő ellentétek ellenére is - mindig tisztelte Doyle írói munkásságát, nem vonta kétségbe a híres skót irodalmár tehetségét. Csupán azt említette meg, hogy Sherlock Holmes szülőatyja a Poe által említett írásban szereplő bűvésztrükköt dolgozta át. A botrány Csehországban novellához Conan saját karaktereit adta és rengeteget változtatott rajta (pl: megszerzendő tárgy, rejtekhely stb.) Így régi cselt jelentetett meg új köntösben. Doyle írói zsenialitást jelzi, hogy annyira átvariálta Poe trükkjét, hogy rajongói, kritikusai vagy a kiadó azt nem ismerték fel, és csak a világ leghíresebb mágusa jött rá miben gyökereznek az alapok.
Talán ha nincs a néző, aki sértegeti a nagy illuzionistát, akkor sosem derül ki konkréten ez az írói mesterfogás. Sir Arthur Conan Doyle becsületes ember volt és mások művészetét tisztelő művész. Azt sosem tagadta, hogy Edgar Allen Poe az egyik kedvenc írója és Poe munkássága ösztönzően hatott rá.
Összegzés:
Sir Arthur Conan Doyle amúgy Sherlock Holmes kalandjain kívül sok más művet publikált. Az elveszett világ című alkotása, más írók könyveinek és filmek meg rádió adaptációk inspirálója lett. Doyle történelmi írásai pedig szintén kiemelkedőek a világirodalomban. Ő igazán ötletgazdag, termékeny író volt. Művei sajátmaguk bizonyítják, hogy nem szorult szolgai másolásra, nem élt plágiummal.
9, 60 vagy 62 történetből áll a Kánon?
Azt tudni kell, hogy az angol Sherlock Holmes Kánon és magyar fordítása történetszámban eltér egymástól. Mivel magyarul a "Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története" kiadványba Doyle két a detektívről írt rövid írása, melyek nem krimik, egyszerűen nem kerültek bele. Így ha angol vagy amerikai sherlockian 62 esetet említ ne lepődjünk meg, mert igaza van.
A két másik történet:
KAPCSOLÓDÓ OLDALAK:
