, avagy: egy szélhámos, akiből nemzeti hős lett
(remek Index.hu cikk ajánlásával és 2 rövid videóval)
Halihó Krimirajongók!
Mióta létezik az emberiség, megjelent a bűn is. Már a mitoszok ősi teremtéstörténeteitől kezdve értesülhetünk bűntények különböző módjairól. Persze a fantáziáját azóta izgatja az embereknek, hogy létezik-e tökéletes bűntény. Valójában egy bűntény elkövetése során egyszerre nagyon sok folyamat zajlik le és kevés annak az esélye, hogy minden tökéletesen stimmeljen. Mégha a bűnöző mindent a tervek szerint hajt végre, akkor is lehet nem várt szemtanúja vagy hagyhat maga után beszédes nyomokat. Éppen ezért Sherlock Holmes mindig azt vallotta, hogy rendkívül fontosak a részletek. Napjainkban már olyan fejlett törvényszéki módszerekkel és nagy nyomozási tapasztalattal rendelkeznek a bűnfelderítők, hogyha a nyomozók megfelelően végzik munkájukat, akkor szinte biztosra vehető, hogy lebukik a tettes. Ennek oka pedig Sherlock Holmes előbb említett hitvallásán alapszik.
Bármilyen hihetetlen ez a jámbor arcú férfi megátalkodott ördögfiókaként kezdte az életét. Az iskolában tanárai kezelhetetlennek tartották, diáktársait pedig gyakran elverte. Talán csavargott és lopott is, mindenesetre olyan elvetemült volt, hogy aki ismerte biztosnak vélte majd bűnöző lesz belőle. Akármilyen meglepő; ma már nincs olyan törvényszéki szakember, aki ne ismerné és tisztelné Edmond Locard (1877-1966) nevét, de tudnak felőle az amatőr krimirajongók is a róla elnevezett "csere elv" miatt. (Eszerint a gazfickó akarva, akaratlanul mindig a tetthelyen hagy valamit és el is visz onnan valamit.) - Locard gyermekkori agresszív viselkedése segélykiáltás, önvédelem volt a részéről. Úgy tartják, hogy kisfiúként a saját szülei nemcsak verték, hanem rendszeresen bántalmazták szexuálisan is. Ezért Edmond Locard erőszakos megnyilvánulásai az otthonán kívül az otthonról hozott félelmeiből, feszültségből, elkeseredettségből, teljes bizonytalanságérzetéből meg abból a kétségbesett érzésből fakadt, ami azt súgta neki meg kell védenie magát vagy legalábbis folyamatosan próbálkoznia kell vele.
Tinédzser volt, mikor Londonban 1887-től megjelentek Sherlock Holmes kalandjai. A brit nyomozó történeteit Arthur Conan Doyle jegyezte, aki gyerekkorában sokszor élte át, hogy őt vagy szeretett testvéreit és imádott édesanyját gyakran veri meg dühős, iszákos apja. Az erőszakos környezetből kikerült fiúból hasonlóan kitört az agresszió. Később bálnavadász hajón hajóorvosként szolgálva hihetetlen mód élvezte, mikor elejtették a hatalmas bálnákat. Aztán mégis jó emberekkel hozta össze a sors és megtanulta szeretni, tisztelni az embertársait meg az állatokat. Az Edingburgh-i Egyetemen Dr. Joseph Bell nevű sebészprofesszor tanárától sajátította el azt, hogy tanulással, megfigyeléssel, következtetéssel több ismeret halmozható fel, amivel jobban megismehető és kényelmesebb lehet számára a világ, melyben él. Doyle gyakorlatilag ezt a leckét adta tovább saját gondolataival bővítve híres detektívével. A Baker Street-i zseni történeteit olvasva Edmond is rájött, hogy Sherlock Holmes módszerei bizony működnek a hétköznapi életben, sőt a bűnüldözésben is.
Mert igen, Locard is felhagyott a csibész élettel. 1902-ben doktorált orvostudományból, majd 1907-ben letette az ügyvédi vizsgát. A neves Alexandre Lacassagne professzortól tanult, aki orvos s kriminológus volt egyszemélyben, illetve a Lacassagne-i kriminológiai iskola megalapítója. A professzor asszisztensnek vette maga mellé. Ebben a pozícióban Locard 1910-ig maradt, közben világkörüli utat tett és tanulmányozta más országok rendőrségeit meg laboratóriumait. 1910-ben visszatért és rávette a lyon-i rendőrséget, hogy biztosítsák számára az első rendőrségi kriminalisztikai labor megnyitását. Két padlásszobát meg két segédet kapott maga mellé. Két év után a lyon-i rendőrség jogilag is hivatalossá tette a labort és a kis kutatóbázis hamarosan világszerte népszerűségre meg elismertségre tett szert, mert hatékonyan oldott meg bűnügyeket. Edmond Locard kiérdemelte "a francia Sherlock Holmes" titulust és egyetemen tanította hallgatóinak, hogy úgy kell a bűntényeket felderíteni, mint Sherlock Holmes.
Így tette Joseph Bell, Conan Doyle, Edmond Locard, a lyon-i rendőrség, valamint a legnagyszerűbb kitalált detektív biztonságosabbá a világot. Közülük Sherlock Holmes még mindig bűntények nyomában lohol. Mégpedig nem pusztán könyvek vagy filmek bűncselekményeiben, de kulturális értelemben is. Ugyan Conan Doyle nem írja konkrétan Franciaországban milyen esetben intézkedett bűnfelderítő hősünk, ám a Granada "Sherlock Holmes kalandjai" sorozatban a világ leghíresebb festménye, a Mona Lisa után nyomoz Jeremy Brett detektíve. (A világhírű Leonardo da Vinci alkotást 1911-ben tényleg elcsente valaki, de a sorozattól eltérően nem James Moriarty professzor vagy annak egyik embere - kíváncsi olvasóinknak érdemes utánanyomozni.)
Bizony, ahogy Dr. Watson említi "nagy fontosságú ügy" az, aminek kiderítésére kormányzati megbízás érkezik. Holmes pedig számtalan kormányzati vagy királyi megbizást teljesít pályafutása során, akár Conan Doyle vagy más szerzők tollából. Gyakran kerít elő hihetetlen értékű ellopott műkincseket, ám még a kitalált kalandoknál is tovább merészkedik: Felfed egy valódi, nagy horderejű művészeti csalást, egy tökéletes bűntényt. Oktatva a valódi kultúráról, olyan eset kapcsán, ami minden az ügyben vizsgálodó szakértőt tévútra vitt.
Egy japán férfi, Akira Yasuda színész ( -, aki nem azonos az ilyen nevű anime illusztrátorral -) különleges utazásra vezet kockás detektív jelmezben. Yasuda korábban a "Leleplező nyomozás" fiktív történeteket bemutató sorozatban szerepelt, ám most igazi bűntényt fed fel a japán TVer "A Hitachi világ különös felfedezése!" című ismeretterjesztő műsorában, melyet ezekben a napokban ad le a csatorna. Íme egy kép a bevezetőből:
Sajnos az adást nincs módunkban bemutatni Nektek, de jól tudjátok, hogy sosem csapunk be Titeket és nem a semmire kerekítettük ezt a posztot. A rejtélyes bűntényről, amiben Akira Yasuda Sherlock-ja nyomoz és amit maga az elkövető fedett fel később a világ előtt, arról az Index.hu-n olvashattok Hanula Zsolt jóvoltából. A cikk olyan remekül összefoglalja a különleges bűnöző meg a rendkívüli eset részleteit, hogy ha hallottatok már az elképesztő történetről, ha nem: élmény lesz elolvasnotok:
A HAMISÍTÓ, AKIBŐL NEMZETI HŐS LETT,
Hanula Zsolt cikke az Index.hu-n
Film készült e meghökkentő eseményről "A megtévesztés művészete" címmel. Persze a zseniális csibész trükkjével napjainkban már nem érdemes próbálkozni. Íme Végvári Zsófia festményszakértő, a Festményvizsgálati Laboratórium vezetője röviden beszél a festményvizsgálatokról:
Következtetés: Tökéletes bűntény nincs... legalábbis manapság már festményeknél tuti nem létezik. :-)
TUDTAD? " A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szerint a magyar piacon forgó évi 50–150 ezer műtárgynak 10–30 százaléka lehet hamis, saját tapasztalatunk alapján sajnos ez a szám jóval magasabb. " - Festményvizsgálati Labor
Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club
Ajánlott poszt:
Prof. Dr. Herke Csongor: A helyszíni szemle
FORRÁSOK:
1, Conan Doyle élete
2, Sherlock Holmes kalandjai
(eredeti Kánon és a Granada sorozat)
3, Edmond Locard élete
4, Index.hu: A hamisító, akiből nemzeti hős lett - Hanula Zsolt cikke
5, TVer - https://tver.jp/series/srgv3xfy04
6, Kapcsolódó YouTube videók
7, Festményvizsgálati Labor: festmenyvizsgalat.hu - festmenyvizsgalat.blog.hu
- rövid információ a hamisítványok lehetséges arányáról
+ Fejléc: Han van Meegeren csaló és Akira Yasuda japán színész képeiből
