Kedves Rajongók! Most vérfagyasztó vagy épp vérpezsdítő soraink következnek - ezt döntse el ki-ki saját  vérmérséklete szerint -, ugyanis a vámpírokról lesz szó. Voltunk olyan morbidak és beszereztünk két vámpírfogat a tervezett Sherlock Holmes kiállításunkra. (Annak, aki hozzánk hasonlóan gyűjti a sherlockian tárgyakat megsúgjuk, hogy játék webáruházakban lelhet ilyet, illetve akadnak online tippek a házi készítésre is.) Természetesen odavagyunk Sir Arthur Conan Doyle Az utolsó vámpír című novellájáért és ennek filmes feldolgozásáért, melyben a főszereplő Jeremy Brett. Mivel külön részleget szeretnénk a Granada sorozatnak, így ezeknek az odaillő apróságoknak igazán örülünk.

Most pedig Revati cikkét olvashatjátok a vérszívó teremtményekről:

Sherlock Holmes és a vámpírok

A sussexi vámpír (The Sussex Vampire) című történetben a nyomozó segítségét kérik egy természetfelettinek tűnő eset tisztázásához. Holmes ki is jelenti: ”A mi nyomozóügynökségünk két lábbal áll a földön, és az a dolga, hogy ott is maradjon. Számunkra elég tágas ez a világ, és jócskán akad benne izgalom kísértetek nélkül is.” A nyomozás során ki is derül, hogy az eseményeknek logikus és teljesen hétköznapi magyarázata van, de érdemes kicsit utánajárni, hogyan jelenik meg a vámpír alakja a magyar folklórban.

Bár külföldön és hazánkban is széles körben elterjedt vélekedés, hogy a vámpír a magyar néphit jellegzetes alakja, ez valójában nem így van. Ugyanis a magyar néphit nem ismeri a holttetemből létrejövő, az élők vérét szívó lényt, vagyis a vámpírt. Maga a név is ismeretlen volt, és a tudományos irodalomból került a köznyelvbe. De vajon hogyan vált a vámpír jellegzetes magyar jelenséggé?

Ennek legfőbb oka azokban a vámpírperekben kereshető, amelyek a XVIII. században zajlottak. Egy részüket az akkori Magyarország területén folytatták le, és ezután terjedt el a vámpír kifejezés a köznyelvben.

1746-ban Calmet, Benedek-rendi szerzetes kiadott egy nagy sikerű könyvet a magyarországi vámpírokról. Állítása szerint az egyik hajdúvárosban valóságos hisztéria alakult ki – a temetőben több holttestet is kiástak, azt gyanítva, hogy vámpírként járnak vissza. A halottak szívét átszúrták, a fejüket levágták, majd a testeket elégették és a hamvakat a folyóba dobták.

A leghíresebb magyar vámpír

Azon tévhit kialakulásához és főleg megerősödéséhez, hogy a vámpíroknak közük van Magyarországhoz, valószínűleg az is hozzájárult, hogy a vérszívó Drakula egyik legemlékezetesebb megformálója, Lugosi Béla magyar származású volt. A színész 1882-ben született Lugoson, ami akkor Magyarország része volt, ma Romániához tartozik. Eredeti neve Blaskó Béla Ferenc Dezső. Apja magyar, édesanyja pedig szerb volt. Drakulát először egy színdarabban alakította 1927-ben, majd jött az első Drakula-film 1931-ben, amiben erős magyar akcentussal beszélt (talán ez is erősítette a tévhitet). Bár más szerepeket is alakított, sokan beskatulyázták és azonosították a gróffal, ami a karrierjének sem igazán tett jót. A színész 1956-ban hunyt el.

Érdekességek

Nem mindenki tudja, hogy Jeremy Brett is megformálta Drakula grófot, méghozzá nagy sikerrel – 1979-ben, a Dracula című színdarabban, San Francisco-ban és Chicago-ban. A darabról készült montázsfotó:

A Granada sorozatban a történet címe Az utolsó vámpír (The Last Vampyre) volt, és egyike volt a kétórás hosszúságú daraboknak. Doyle ismerte Bram Stoker művét, gratuláló levelet is írt neki 1897-ben, és A sussexi vámpír történetével fejezte ki írótársa iránti nagyrabecsülését. Van egy jelenet, amiben Holmes megijeszti Watsont – ehhez vámpírfogakat és fekete köpenyt visel. (Fejléc középső kép.) Erről Jeremy a következőt mondta: ”Itt látszik, hogy Sherlock Holmes-ban van valami gyerekesség, játékosság – és ezt nagyon szeretem.”

Maga az epizód nem tartozik a legjobban sikerültek közé, de a kritikusok továbbra is elismerően nyilatkoztak a két főszereplő alakításáról. Ahogy Brett fogalmazott: ”A Sherlock Holmes-hoz fűződő viszonyom megváltozott az eltelt tíz év alatt… Ma már tudom úgy viselni a sminket és a fekete ruhákat, hogy ne legyenek rossz hatással a kedélyállapotomra. A szerep már nem uralkodik el rajtam. Megtaláltam a módját, hogy anélkül alakuljak át, hogy a saját létem tönkremenjen bele.”

És még egy érdekes egybeesés: nem Jeremy Brett az egyetlen, aki Drakulát és Sherlock Holmes-t is alakította. Az ausztrál Richard Roxburgh 2002-ben bújt a nyomozó bőrébe A Sátán kutyájá-ban, majd a 2004-es Van Helsing-ben játszotta Drakulát.

Szerző: Revati

Tudtad? A vámpírok létezését állítólag megerősítő jelenségeknek igazából tudományos magyarázatai vannak. Sápadt arcbőrt élő személyeknél okozhatott betegség vagy akár vashiány, D-vitamin-hiány. A halottak arcának, hasának puffadását, néha bőrük elpirosodását - és esetleg a holttest megfordulását - a bomlás során keletkező természetes folyamatok idézik elő (pl: gázok). A megfordított holttest a "temetés áldozata" is lehetett, hiszen egykor úgy vélték, akit hassal lefele temetnek el, annak a lelke nem fel a mennybe, hanem le, egyenesen a pokolra jut. (Lásd: Nagy Imre temetése a magyar történelemben.) Azonban a középkorban lefelé temetkezhettek más okból is. Itt említendők meg a National Geographic idevágó sorai:

" A Berni Egyetem antropológusai a mai Svájc, Ausztria és Németország területén feltárt 95 nyughelyet elemeztek, a kutatók többek közt a földrajzi elhelyezkedést, a temetkezés sajátosságait, a halott korát és nemét, illetve a sír korát mérték fel. A szakértők szerint a középkorban sok esetben az elhunyt külön kérésére történt a furcsa temetés. Mivel ezek a sírok gyakran kápolnáknál vagy templomoknál találhatóak, elképzelhető, hogy az arc lefelé fordítása az isten iránti tisztelet egyfajta jele volt. III. Pipin frank királyt is ily módon helyezték örök nyugalomra.

Később, az 1300-as és 1400-as években egyre nőtt a hasonló temetkezések száma, ezzel párhuzamosan pedig egyre inkább kiszorultak az ilyen sírok az előkelő temetkezési helyekről. A nyughelyek ugyanakkor felszentelt földekben maradtak, ami azt sugallja, hogy nem bűnözőket, esetleg csak kisebb vétségeket elkövető személyeket temettek el arccal lefelé.

Érdekes módon a bizarr sírok számának növekedése egybeesik azzal a korszakkal, amikor az élőhalottakról szóló történetek terjedni kezdtek a térségben. A német folklórban az ilyen vámpírszerű teremtményeket nachzehrernek nevezték, Amelie Alterauge és kollégái szerint ezeket gyakran a járványok kitörésével is összefüggésbe hozták.

A csapat úgy véli, hogy a 14-17. századi járványok miatt a korabeliek az élőhalottaktól is elkezdtek jobban félni, ezért temettek el több és több embert arccal lefelé. Természetesen elképzelhető, hogy a hasonló temetkezésekre egyéb magyarázatok is vannak. " (Forrás: National Geographic, ng.24.hu)

Az sem igaz, hogy a haj vagy köröm növekszik halálunk után. Igazából a bőr szárad ki és aszalódik, az összemenése miatt látszik több a körmökből és hajzatból. Tehát valóságos okok magyarázzák, hogy igazából miért nincsenek a veszélyes vérszívók, de Drakula még azért is lényeges, mert Sherlock Holmes alakjával együtt ő az a karakter, akit világszerte a legtöbb filmes adaptációban megjelenítettek.

Na, de ne rendezzünk még nagyobb vérfürdőt! Most búcsúzunk, ám továbbra is gyűjtjük a koponyákat meg egyéb vérfagyasztó cuccokat a hőn áhított tárlatunkhoz.

Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club