Szép napot!

1859. május 22-én, 166 éve született Sir Arthur Conan Doyle, Sherlock Holmes megteremtője, a világirodalom egyik legnépszerűbb írója. Neve napjainkban is főleg híres nyomozója miatt ismert, pedig az irodalom más műfajaiban szintén kipróbálta magát és történelmi művei is igen értékesek.

Világhírű detektívéről manapság rengeteg mesterséges intelligencia (AI) által generált tartalom jelenik meg a neten nap, mint nap. Képek, videók, hangoskönyvek. Ezek legtöbbje igen gyér termék, így nem szoktuk bemutatni őket. Most viszont bemutatunk egy olyat, amit egész jónak találunk a bajszos Holmes féle baki ellenére is - na, jó, a bajuszt tekintsük Sherlock álcájának: 

(Magyar felirat beállítható.) 

Kis kiegészítés, hogy a videóban 1887-ben van említve Sherlock Holmes megjelenése a The Stand Magazine-ban. Valójában A Study in Scarlet (A bíborvörös dolgozószoba) című regény látott napvilágot 1887-ben a Beeton's Christmas Annual kiadványban, majd kedvencünk kalandjai ténylegesen 1891-ben jelentek meg a The Stand Magazine hasábjain. Igazság szerint a két esemény az idők folytán sokak emlékezetében eléggé összemosódott és gyakori a megjelenési évszámot a The Stand Magazine-nal emlegetni, ez megesik egyes rajongók vagy médiatermékek körében is. Néha bölcs sherlockian-ok se feszegetik, ha írásuk vagy beszédük terjedelme ezt nem engedi meg, és maguk is ilyesmiként említik. Elmondható tehát, hogy ezen tévhit, baki vagy kis csúsztatás is a Sherlock Holmes mítosz része, mondhatni eléggé egybeforrt a Baker Street legendás zsenijével.

Azt ígértük Nektek, hogy válaszolunk a kérdéseitekre a mai jeles napon. Annyi kérdést kaptunk, hogy sok posztban lehetséges csak felelni. Ugyan beérkezési sorrendben kívántunk válaszolni, de egyes kérdések összefüggő jellege miatt ettől eltekintünk és próbálunk inkább a viszonylagos összefüggések szerint haladni. (Sajnos minden kérdésre egy posztban nem tudunk válaszolni, így a kérdez-feleleket a jövőben még folytatjuk.)

Éva: Miért kezdte el írni Conan Doyle a Sherlock Holmes történeteket? Mi volt a célja velük?

Kis Virág: Kiről mintázta Doyle Sherlock alakját?

Röviden úgy szól a fáma, hogy az orvos Conan Doyle borzasztóan unatkozott a rendelőjében, mivel egy betege sem volt, ezért unalomüzésből kezdte el az írást. A valóság persze bonyolultabb. Doyle már felmérte, hogy olyan karriert kell választania, amiből megél, így mindenképp törte már a pályaváltoztatáson az eszét. Irodalmat szerető emberként természetesen volt vágya az írás iránt - , mint aztán kiderült ezen vágya nagy tehetséggel párosult.

Kering történet arról, hogy egyszer Arthur nagyon megfázott és nagy nehezen ért haza rendelőjéből, úgy érezte majd meghal. Ekkor döntötte el végleg, hogy kényelmesebb, otthoni munkára adja a fejét és inkább írással foglalkozik. A történetnek némileg ellentmondani látszik két kép a Bush Villas-ról, ahol a portsmouth-i Conan Doyle Gyűjtemény szerint Arthur élt és praktizált - rendelője vagy egyazon épületben, vagy a többesszám (Villák - Villas) miatt igencsak a közelben lehetett ugyanazon épülettömbön belül. Igaz, belátható, hogy betegen egy métert megtenni is iszonyatosan nehéz lehet, szóval ki tudja lehet a sztoriban valami.

Bush Villas, ahol az irodalmár élt és rendelt. A második képen ő látható a bejárati ajtó előtti lépcsőn.

Sajnos az épület - a portsmouth-i Conan Doyle Gyűjtemény így hivatkozik rá - heves bombázások áldozata lett a második világháború során, ezért már nem létezik. Vajon mennyire valóságos a Sherlock Holmes kalandok megírásához vezető betegség történet? Azt így az idők távolából nehéz megállapítani. Az biztos, hogy merre rendelt a jószívű doktor, az később Londonban is rejtély maradt, hisz mai napig két különböző helyet tartanak az ottani rendelőjének:

Mivel 1891-ben a szerző Bécsbe ment szemészetet tanulni, az biztos, hogy az első Holmes történetek után is érdekelte az orvostudomány. Később azt vallotta soha nem bánta meg azt a 10 - tanulmányaival együtt 15 - évet, amit az orvoslásnak szentelt. Mi sem, hiszen betegségek vagy egy aljas célra használt hályogkés izgalmasan bekerülek híres nyomozójának eseteibe is.

(Ha valamelyik rendelős talányról többet tudunk meg, majd jelezzük.)

Az orvostudománynál azért kell még maradnunk, mert Arthur inspirálója Dr. Joseph Bell sebészprofesszor volt, aki az Edinburghi Egyetemen tanította őt. Egy 1929-es interjúban, kamera előtt elmeséli, hogy Bell volt nagy hatással rá, és azt is kifejezi akkoriban idegesítette, mikor a detektívek szerencsés véletlenek vagy bármilyen magyarázatok nélkül értek el eredményeket a detektívtörténetekben. Ezért azon kezdett gondolkodni a tudományos módszerek miként alkalmazhatóak a detektív munkára, márpedig erre tökéletes volt Bell professzor, aki rendkívül gyorsan tudott deduktív munkát végezni.

(Magyar felirat beállítható.) 

Tehát a híres Sherlock Holmes kalandokhoz Doyle részéről unalom, idegesség a detektívtörténetek logikátlansága miatt, talán egy erős megfázás és Joseph Bell rendkívüli következtetési képessége vezetett.

( Nagy szívfájdalmunk, hogy több külföldi és néhány magyar médiatermék nem Joseph Bell professzort említi meg a Baker Street-i nyomozó modelljének, annak ellenére sem, hogy udvarias emailben elküldtük nekik ezt a korabeli videót és más bizonyítékokat. Mi, a Magyar Sherlock Holmes Club csak annyit tudunk tenni, hogy blogunkon jelezzük az igazságot: Sir Arthur Conan Doyle bizony Bell professzorról formálta Sherlock Holmes alakját. )

Arthur be szerette volna mutatni mennyire fontos és jól működik a logika a nyomozás világában. Írásaiban viszont megjelent a filozófia meg a remény is. A többi már történelem: Sherlock Holmes a világirodalom egyik legnagyobb alakja lett. Olyan kitalált figura, aki berobbantotta a gyakorlati bűnüldözést, kihatott művészet egyéb ágaira, bemutatja a történelmet. Aki Guiness-rekorder a film- és televíziótörténet legtöbbet ábrázolt emberi karaktereként az irodalomból. Nem utolsósorban pedig olyan hős, aki a mai napig reményt ad. 

FOLYTATJUK

Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club

elérhetőség: ÜZENETKÜLDÉS

Megjegyzés: a YouTube fordítás helyenként kissé pontatlan lehet, de nagyjából érthetők a videók.

ELŐZŐ POSZTUNK: