A sherlock.blog.hu elmélete Holmes megrendezett halálára - A tartalom saját szellemi tulajdon, minden jog fenntartva.
Kedves Sherlock Holmes Rajongók!
Mindenki emlékszik Guy Ritchie és Robert Downey Jr. izgalmas filmjére a kirobbanó sikert arató Sherlock Holmes 2-re, az Árnyjátékra. Ennek végén kiderül, hogy Robert Downey Jr. nyomozója valahogy túléli halálos zuhanását a Reichenbach-vízesésnél.
Az izgalmas jelenet két felületes magyarázatot szült a külföldi rajongók körében, arról, hogyan élhette túl a detektív a különleges kalandot. A legegyszerűbb teória az, hogy Mycroft Holmes oxigénadagoló pipáját használta a víz alatt. Egy másik elmélet szerint a lezuhanó víz megtöri az alatta lévő víz felszínének keménységét, így nem volt betonkeménységű a becsapódás. Azonban egyik elmélet sem számol az ilyen vízesésnél lévő igen hideg vízzel, örvényekkel és a extrém erős sodrással, meg a veszélyes sziklákkal, melyek a mélyben találhatók. Utóbbit John Watson is megemlíti film végi megemlékezésében: „És odalent a jeges sziklák katlanában kavargó víz mélyén”…
(A Niagara vízesésbe zuhanást csak csodával határos módon lehet túlélni, épp ezért "biztosra menni szándékozó" öngyilkosjelöltek kedvelt helyszíne. Filmbeli zuhatagunk viszont egyértelműen jóval magasabb vízesésnek látszik, mint a hírhedt Niagara. - Azt pedig biztosra vehetjük, hogy Sherlock Holmes sosem épít ilyen nagy csodákra, így túlélését átgondoltan megtervezte s nem az esetleges véletlenre bízta.)
Mi most bemutatunk egy sokkal kidolgozottabb elméletet, arról mi történhetet. A teória tartalmazza a film sok jelenetét és felfed trükköket. Holmes ugyanis megoldotta, hogy bele se essen a jeges katlanba és valójában nem megölte Moriarty-t, hanem annak zseniális elrablását hajtotta végre. Igazolják Watson szavai: "A két holttest sosem került elő", mivel nem voltak holttestek. Kifejtést találunk arra is, miért Árnyjáték a film címe. Természetesen arra szintén lehetséges magyarázatot nyújthat miért kellett a legendás bűnüldözőnek a veszélyes bűnöző élve, illetve miért játszotta meg saját halálát Sherlock Holmes.
„WATSON, MAGA LÁT, DE NEM FIGYEL ”
Mikor Watson kiér az erkélyre már Sherlock Holmes-ot látja, aki magával rántja ellenségét a gyilkos mélységbe. Láthatjuk a zuhanást, de…
Watson előtte lehunyja szemeit, így nem elrugaszkodott az a feltételezés, hogy ő képzeli el a végzetes zuhanást, lelki szemei előtt játszódik csak le az esemény.
Mielőtt valaki joggal kiakadna, hogy ennyi lenne a magyarázat, jelezzük, hogy a teória logikára épül és nem tudja le a rajongókat annyival, mint egykor a Dallas Bobby-jának halálát megmagyarázó álom, tehát nem csupán annyi, hogy Watson elképzelte. Ugyanakkor a filmben igenis szerepel képzelt jelenet, hiszen Moriarty és Sherlock az erkélyen történt egymásnak esése sem úgy történt, ahogy azt képzeletben felvázolták. (Mint tudjuk: a professzor nem taszította mélybe a londoni bűnmegfejtőt.) Illetve Holmes is gyakran előre elképzel cselekményeket, például verekedéseket. Így tehát a filmben igenis sokszor szerepelnek képzelt jelenetek.
Ez nem pusztán egyszerű filmes fogás, hanem kötődik a sherlockian világhoz, hisz Conan Doyle kitalált nyomozója is hagyatkozik a fantáziára. Részlet az Ezüstcsillag novellából: „ - Ezt a képzelőerőnek köszönhetjük – mondta Holmes – Gregoryból ez a tulajdonság hiányzik. Elképzeltük, mi történhetet, ezen a nyomon indultunk el, és az eredmény minket igazolt.”
Mégis előbb nem Holmes képzelete, hanem Watson és Moriarty adta meg az elmélet kezdetét:
„Watson maga lát, de nem figyel”
Jó doktorunk ugyanis mikor az erkélyre kerül annyira meglepődik a látottakon, illetve az olyan gyorsan zajlik, hogy nem is veszi észre, mi gyanús a megdöbbentő jelenetben, ami szeme elé tárul:
Sherlock épp átkarolja a „bűnözök Caesar”-át, de a „cambridge-i bokszbajnok”’ ki sem próbál szabadulni a fogásból, szóval sem fenyegetőzik, csak mereven áll. Moriarty nem csinál semmit… Sőt, mikor a detektív gyorsan mélybe veti magát, Watson akkor sem látja a kezeivel vagy lábával megmozdulni őt. Reakció nélkül esik lehúzójával.
MORIARTY SEMMIT SEM CSINÁLT
„ - Van még valami, amire fel akarja hívni a figyelmem?
- A kutya különös viselkedésére aznap éjszaka.
- De hiszen a kutya semmit sem csinált!”
- Éppen ez a különös. - mondta Sherlock Holmes.”
(Conan Doyle: Ezüstcsillag - idézet)
Mi nézők ugyan előtte értesültünk róla, hogy Holmes parazsat fújt pipájából az ellenfele szemeibe, de így még gyanúsabb az egész. Moriarty nem kiabál. Oké, legyen kemény legény, akit csak átmenetileg meglep és elvakít a parázs, mégis hihetetlen, hogy bár Holmes a nyakánál szorítja magához ő szabadulni sem próbál kezeivel, mikor Watson rájuk néz. Törzsét sem löki távolabb, rúgni vagy taposni sem próbál. (Ha esetleg hallotta az ajtónyitást, akkor egy új ember erkélyre érkezésére sem reagál.)
Különös ez a „cambridge-i bokszbajnok”-tól, aki ereje teljében van, jól védekezik és még a Holmes-szal való képzeletbeli verekedés során is állandóan mozog. Mégis a Baker Street-i zseni nyakragadó mozdulata után úgy hullik alá a detektívvel az erkélyről, mint egy báb.
A fondorlatos detektívregényekben nemcsak az fontos, amit látunk, észlelünk, hanem az is, amit nem. Míg az Ezüstcsillag eseténél Doyle Holmes-a számára árulkodó, hogy a kutya nem ugatott, támadott vagy menekült, így ismerte akivel találkozott, addig talán nem túl merész feltételezés, hogy roppant gyanúsnak kell lennie Moriarty tétlenségének, mikor Watson megjelenik.
Mi van, ha Sherlock egy korábban használt trükköt alkalmaz: egy élethű bábot. Egy figurát, ami hasonlít Moriarty-hoz. Ne feledjük Conan Doyle teremtménye, de az Árnyjáték-beli Sherlock is a Baker Street-en egyaránt alkalmaz ilyet:
Sherlock a parazsat Moriarty szemébe fújja, ám az elmélet szerint utána már hamarosan más, későbbi idősíkon játszódnak az események. Mert egy kis időtöltés azért jobban túlélhető, mint egy vízesésbe esés. Még látjuk, hogy magasba lendített karral s félre fordított fejjel Moriarty reagál, de aztán már csak azon pillanatok tűnnek fel, amikor Sherlock a lábát az asztalra teszi, hogy el tudjon rugaszkodni a leeséshez. Mi van, ha ott – , időben már később - egy átkarolt bábbal támasztja ki magát?
Időváltozásra és bábra utal Moriarty karja. Mikor Holmes nyakon ragadja Moriarty keze a magasba lendül, valószínűleg a parázstól fájó szeméhez kapna ösztönösen, vagy riválisát rázná le magáról, ám Holmes nyakát átkaroló mozdulata és magához rántása ezt nem engedi. Viszont ez a jelenet is arra utal, hogy a gonosz férfi még megtámadása után is aktív.
Mikor Watson látja azonban nem csinál semmit. Holmes már korábban beszélt a lángelme bűnözővel, (sőt, álruhában az előadásaira is eljárt), így jól tudja hogyan néz ki Moriarty, miként öltözködik, ezért egy élethű bábot készítetni róla nem bonyolult neki. Főleg mivel a bábnak a teljes arcát sem kell kidolgozni annak későbbi helyzete miatt, így fején elegendő két fül, némi szakálas arcrész meg a haj.
Watson pont ennyit is látott:
(1891-et írunk ekkor, élethű viaszbábok pedig már javában léteztek. - Madame Tussauds első viaszfigurája a híres író, Voltaire volt 1777-ben.)
Fürge észjárású barátunknak és még zseniálisabb bátyjának Mycroft-nak volt bőven ideje felkészülni, már jóval korábban említik hol lesz a béketalálkozó helyszíne. Mivel Mycroft a külügyért felelős (ezt a filmben Sherlock említi), és annyi flancos diplomáciai esemény van előkelő helyeken, így vegyük biztosra, hogy a remek memóriájú Mycroft Holmes jól ismeri a helyszínt. Watson legénybúcsújának estéjén, mikor első alkalommal láthatjuk megjelenni őt ezt mondja: "... el kell utaznom Svájcba, hogy részt vegyek egy szörnyű csúcstalálkozón Reichenbach-ban. Svájcban, azon a hegyen."
Csak a Franciaországból Svájcba tartó vonatozás jó időbe tellett, ekkor már a detektív biztos agyalt a jövendőn. (Hiszen a történet elején a Baker Street-en közli Watson-nal mennyire szeretné elkapni a galád bűnöző vezért.) Azt se felejtsük, hogy Moriarty borús nappal érkezik a svájci kastélyba, ám a fiatalabb Holmes-szal csak egy esti bálon csap össze. Az estének nagy szerepe lesz.
Bár a merénylő René Heron ténykedéseit szeretnék megállítani, azért a két Holmes kidolgozott egy másik tervet is: a riválisok "halálát".
Holmes előre felkészülését pedig saját rajzai is jelzik azon kis noteszben, amit átad Moriarty-nak:
" Vigyázz mire horgászol ! "
(Korábban készítette - talán a vonatút alatt.)
De Sherlock Watson-ra pillant, él, ő nem bábu és nyilván lezuhan. Szemeit lecsukja és ezt látja a megérkező Watson. Holmes ugyanis nem feltétlenül Watson-ra számított, neki mindegy ki jön ki a bálteremből, pusztán egy ember kell, aki Moriarty-val közös halálának szemtanúja. Akár számított barátja érkezésére, akár nem, biztos rosszul esik neki, hogy csalódást okoz cimborájának és az eséshez is össze kell szednie magát, ezért csukja le szemeit.
Holmes a pipás trükk után valójában Mycroft-tal és embereivel elfogja a galád professzort és elrejti. Mycroft nem csupán Mary Watson vízbelökésébe volt korábban beavatva, hanem Doyle történeteiben Sherlock elrejtőzésébe és itt is szerepet játszik a svájci cselekményekben, hisz öccséhez kerül az (egyik) oxigénadagoló pipája, amit később Sherlock egy postai csomagban elküld Watson-nak, jelezve, hogy életben maradt.
Nem merész elképzelni, hogy komoly vállsérülése után és azt követően miután kis idővel korábban majdnem meghalt Sherlock Holmes tudta, hogy aktuális, gyenge állapotában nem lesz esélyes ellenfele Moriartynak közösen vívott fizikális küzdelemben. Azonban ezen esemélyek nélkül a vízesés jelenet szintén megtörtént volna, mivel különc zsenink már korábban felkészült. De most nézzük a gonosz professzorral való összecsapás érdekességeit:
Az erkélyre ő hívta ki a rossz útra tévedt tanárt egy levéllel és már ott várja veszedelmes ellenfelét egy gondosan előkészített terepen.
Mikor az elvetemült egyetemi oktató az erkélyre ér, a detektív épp a szájához tart valamit. Ez talán kis kémcsőbe rejtett agyserkentő és fájdalomcsillapító keveréke lehet, hogy felkészüljön a Moriarty-val való eseményekre. (A fájdalomcsillapító verekedés esetén és akkor jöhet jól, ha Moriarty megragadja az ő vállsérülését.) „A törvény és igazság bajnokainak legnagyobbika” megkéri vendégét, hogy hozzon órát a sakkhoz. Hősunk előbb kint volt, mégsem tette oda az időmérő szerkezetet, ez elterelés: közben egy fekete kabátba rejti az oldat - már üres - tárolóját.
Korábban az egyetemi játszmánál a professzor játszott sötéttel, most övé a világos, ahogy ezt a sakkban szokás a következő partinál. A játék udvariassági formulája miatt géniuszunk tudja vendége a világos félhez ül, így van ideje kabátba rejteni kis üvegcséjét.
Ironikus, hogy aztán Moriarty ezt a fekete kabátot teríti rá, de igazából nem sokat befolyásolna, ha az elmés tanár rájönne a keverék használatára, hisz már Sherlock-ban dolgozik az anyag.
Moriarty sakktábla melletti székére már oda van készítve egy meleg szörmekabát a hideg ellen (, a professzor a sakkjátszmához magára is teríti). Mindez nemcsak figyelmesség, hanem hősünk eltereli Moriarty figyelmét a nagy bundáról, ami egy segítő embert rejthet. (Ne feledjük a törvény őre a filmben meg Doyle történeteiben egyaránt járatos az álruhákban. Az Árnyjátékban akad mikor tárgynak álcázza magát, ezt pedig megteheti mással is.)
Az erkély egyes részein kisebb ajtók láthatók, néha ablak is feltűnik. Ezek lehetnek a bálteremtől eltérő, különálló helyek bejáratai, ahol Mycroft és emberei bujkálnak és az ablakon keresztül követhetik az eseményeket.
Miután a detektív pipa parazsat fúj, megkezdődhet a gonosz ártalmatlanítása általuk. Miután a fiatal Holmes beveti a pipa parázs trükköt megzavarja Moriarty-t, talán (átmenetileg?) meg is vakítja, ekkor előtörnek a segítők és fegyvereket rántva - Sherlock-kal együttműködve - ártalmatlanná teszik Moriarty-t. Mivel túl veszélyes gyorsan elkábítják, majd a segítők bevonszolják áldozatukat az egyik kis ajtó mögé.
Holmes kabátja alatt az ugráshoz testheveder található, melyet korábban felvett. (Ezért igazgatta a ruházatát, mikor a sakkasztalhoz ült. Igaz ekkor feltűnik valami fehér is, az egy erős altatószert tartalmazó kendő lehet a galád bűnöző ellen.) Testhevederéhez - Moriarty lekapcsolása után - Sherlock sötét kötelet kap, melynek másik felét az erkély egyik kissé távolabb lévő, masszív oszlop aljához kötik. Valamelyik megjelöltekhez hasonlóhoz:
Előhozzák a hamis Moriarty-t. A bábot ölelve Holmes elhelyezkedik a párkányon, egyik lábát az asztalra helyezi. Közben segítői megkopogtatják a (nagy) báltermi ajtót, majd mind újra elrejtőznek.
(A láb asztalra felhelyezése az első későbbi jelenet.)
Holmes várja leendő pusztulásának szemtanúját. Aki, mint kiderül: nem más, mint John Watson.
A Baker Street-i géniusz egyet nyögve mélybe veti magát. Zuhanás közben leejti a Moriarty bábot. A kötél felfogja a nyomozót, aki megragad a levegőben a vízzuhatag fölött. Mivel távolabb volt kikötve az oszlophoz, így esés közben oldalra lendült ahhoz a helyhez képest, ahova a szemtanú odaérhet a nagy báltermi ajtótól a legrövidebb úton.
Lehet bűnüldözőnk többet nem csinál, csak a kötélbe kapaszkodva megvárja, míg később felhúzzák segítői. Hiszen oldalt van és a zuhanás illúziója után, nem biztos, hogy oldalra néz a sokkos szemtanú, illetve elég sötét van. Azonban, ha álcázni akarja magát Holmes azt is megteheti. Jól emlékszünk az első részből, mikor a kabátjával rejti el magát egy ajtó mögött a sötétben. (Balra...
... nem is látni őt.)
A felsőruházat ujjaiba előre bevarrt fekete zsákok elrejthetik kezeit, sőt kényelmesebbé tehetik a kötélbe kapaszkodást. És nem csak ezeket használhatja hanem utána a már korábban alkalmazott trükként kabátját a fejére húzhatja. Ez nem csupán fejét, de fehér gallérját is elrejti, míg ha vörös mellényéből ki is látszik valami, az elég sötét színű ahhoz, hogy az is belevegyüljön az esti sötétségbe a sziklás tájon. Illetve a detektív függőleges helyzete miatt is valószínűleg föntről lenézve nem észrevehető.
Sherlock halálának szemtanúja lenézve csak ennyit lát:
Zsenink elvegyülése a vízesés környezetében az éjben, na ez az igazi Árnyjáték.
A sokkos szemtanút Mycroft embereinek újra megjelenő egy része gyorsan a bálterembe viszik, valószínűleg érdeklődnek tőle – a bent lévő társaság előtt –, hogy mi történt. Ez már garancia a két férfi halálhírének biztos elterjesztésére.
Míg Mycroft segítőinek másik csoportja Moriarty őrzésével, meg „öngyilkos” barátunk felhúzásával van elfoglalva.
Sherlock Holmes tehát Conan Doyle műveihez hasonlóan, nem zuhant a vízesésbe és még Moriarty is birtokába került.
SHERLOCK OKKAL NEM ÖLI MEG MORIARTY-T
A velejéig romlott professzor túl értékes: a „miniszterelnök barátja”, a béketárgyalások résztvevője, akire szükség lehet, hisz háborút kirobbantó gócpontokat hozott létre 
és veszedelmes bűnszervezet feje. Ezekben mind gyökerezhet miért éri meg a legnagyszerűbb detektívnek életben hagyni őt, de akad még egy ok: egy nő…
„Két úriember valaminő érdekkonfliktusba kerül. Egy ifjú hölgy kétfelé elkötelezett. A helyzet oly mértékben megviseli őt, hogy betegség tör ki rajta és ez megpecsételi a sorsát… A tuberkulózis egy ritka formája szinte másodpercek alatt végzett vele.” - meséli az egyetemen Moriarty, miközben Irene Adler véres zsebkendőjét veti Sherlock szemei elé.
Mindez persze hazugság, a tuberkulózisnak nincs ilyen gyorsan ölő fajtája. Moriarty hazudik. Érdekes, hogy az a férfi, akiben semmilyen morális aggály sincs nem vallja be simán a mérgezést. Sherlock kicsivel előbb így jellemzi őt a kézírása alapján: „Viszont, ha figyelembe vesszük a dőlésszöget és az írás nyomatékát lelepleződik az akut nárcizmus, az empátia teljes hiánya és a kivételesen erős hajlam az immoralitásra.”
[Korábban csak annyit láttunk, hogy Irene Adler otthagyja a kávézóasztalnál a professzort, de nem láttuk Moriarty meséjén kívül holtnak. Hallottunk edénycsörömpölést, meg női nyögést, ám ez lehetnek annak zajai, hogy Moriarty emberei elkapják Mrs. Adler-t. Moriarty ugyanis azt mondta lemond a nő szolgálatairól, mint kém, de ettől még használhatja foglyának. (Mindez nem cáfolja a professzor azon ígéretét sem, hogy a detektív által jelentett problémára már egyedül keres választ, Irene nélkül.) James Moriarty azzal tisztában van a nőnek milyen fontos Sherlock Holmes,..
" Már hosszú ideje világos számomra, hogy milyen érzéseket táplál iránta. " - mondta Adler-nek,
... nyilván azt szintén tudja, hogy ez fordítva is igaz. (Nyomozónk nem szerelmes, de tiszteli és kedveli a hölgyet.) Sokkal valószínűbb azonban, hogy ellenállási küzdelem helyett az edénycsörömpölések meg nyögések valóban Irene Adler összeesésének hangjai, aki tehetetlen lesz a teájába tett erős altatótól vagy kábszertől, hisz mikor kifelé megy inog, asztalra támaszkodik… Tehát nincs méreg, és Irene halála csak Sherlock képzeletében játszódik le riválisa elbeszélése nyomán - bár eszes emberünk tisztában van vele: teljesen hamis az információ.]
Leleményes hősünknek gyanús lehet a megátalkodott tanár meséje. Miért mondaná szebben és hamiskásan a dolgokat, mint ami, egy az empátia teljes hiányával felvértezett ember? Ez egy próbatétel Moriarty-tól, amivel jelzi hazugságai miatt mennyire kiszámíthatatlan, ráadásul a nő nála van, tehát, mint játékos ő nem várt pontokon tud támadni.
Holmes-t megérintik a hallottak, de reakciója higgadtnak mondható. Mire a ravasz tanár kettejük játékáról érdeklődik, melyben Sherlock biztosítja, hogy nem adja fel tisztességtelen ellenfele ellen s megnyeri a játszmát. Ekkor James a nő hamis halála után valódi halálra tereli a szót, biztosítja a nyomozót, hogyha pusztulást kíván ráhozni, azt ő bizony viszonozza.
Holmes távoztakor elviszi Irene Adler zsebkendőjét.
Mivel már itt tudja, hogy a kisasszony James Moriarty túsza, valószínűleg Mycroft-tal már Angliában terveket szőttek. Az idősebb Holmes már első megjelenésekor említette a svájci béketárgyalást, ismerte a helyszínt. Később, mikor Svájcba utazott Londonból magával hozta a Moriarty viaszbábut. (Azt, hogy Sherlock Moriarty ellen dolgozott Mycroft-tal az is jelzi, hogy meg tudta csapolni a professzor vagyonát, amiről a vízesésnél fel is világosítja riválisát.)
Mindkét testvér azért mert arra építeni, hogy a professzor egyedül lesz az erkélyen, mert az nagyon magabiztos: az egyetemen is négyszemközt tárgyalt Sherlock-kal, tanársegédjét elküldte. [Azt, hogy a Moriarty-val való párbeszédet meg a zuhanáshoz való felkészülést ne zavarja meg a bálteremből senki szintén Mycroft emberei biztosították. Egy másik csoport, akik bent elterelték azokat az embereket az ajtótól, akik ki akar(hat)tak menni az erkélyre. - A kopogás a jel, hogy félreállhatnak és kiengedhetnek bárkit tanúnak. Feltehetően újra őrzik az ajtót, amik Sherlock-ot felhúzzák, ám valószínűleg ilyenkor az előbbinél nem kell nagyobb felügyelet, mert odabent mindenki a sokkos szemtanúra figyel.)
A dedukció nagymestere, a fiatalabb fivér remekül azonosít foltokat. A cigánytáborban Watson kérdésére penész és sündisznópörkölt szagában is beazonosítja, hogy a Madam Simza által átadott rajzok egyikén nem vér, hanem borfolt látható.
Irene zsebkendője még egyszer előkerül a hajón. Holmes megszagolja, majd a vízbe dobja.
... , mert tudja, nem vérfolt van rajta, csak valami ahhoz hasonló (bor vagy vörös festék) és Irene Adler él...
Csak komoly veszélyben van.
(Detektívünk ezért szomorú.)
A gonosz professzor tehát azért kell hősünknek, hogy annak embereitől megtudja hol van a nő. Holmes - ismerve ellenfelét - nem bízik benne, hogy a fogoly Moriarty-t megtörheti. Így az emberei közül kell kiszűrnie kire számíthat abban, hogy megmondja merre van a hölgy, illetve akaratlanul megmutatja, mikor nyomozónk követi - esetleg hajlandó elcserélni Moriarty-t Adler-re. Azonban a professzor sok embere közt kiszűrni a megfelelőt időigényes, veszélyes nyomozást igényel. Beépülésekor pedig kevesebb nyomozónk lebukásának kockázata a veszedelmes, kiterjedt bűnszervezetben, ha fel sem merül, hogy beszivárgott, mert eleve halottnak hiszik.
Kezdetben az is kedvező a bűnszervezet megzavarására, ha Moriarty-ról szintén ugyanezt vélik. (A vezér életben maradását a testvérek kizárólag akkor fedik fel, ha már minden kétséget kizárólag megbizonyosodtak róla: csakis cserével szabadíthatják ki a kémnőt.)
Íme egy teória, ami szerint Sherlock Holmes életben maradt és James Moriarty, de még Irene Adler is visszatérhet - rajongóik nagy örömére. Érdekesség, hogy az IMDb filmadatbázis "Sherlock Holmes 3" adatlapján a Moriarty-t játszó színész Jared Harris neve szerepel.
Most pedig jöjjön a lényeg: ez csak egy elmélet, kicsit sem kell komolyan venni. Robert Downey Sherlock Holmes-a (és esetleg a többi szereplő) csak akkor élhet tovább, ha a sorozat visszatér a képernyőkre.
Ha a kedvelt karakterek újra megjelennek, kérjük az illetékeseket: Amennyiben lehet Robert Downey magyar hangja újra Fekete Ernő színművész legyen, aki egyszerűen fenomenális a világhírű amerikai színészhez.
(Megjegyzés: A teóriában Sherlock talán simán kötéllel vetette le magát, de már a Bungee jumping is ismert volt a viktoriánus időkben.)
A cikket és teóriát szerzői jogok védik. - © Minden jog fenntartva.
Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club
FORRÁSOK:
- Csak kis megemlítés szintjén felhasznált információk:
1, "Mycroft oxigénadagoló pipája segített" - külföldi rajongói elmélet
2, "A vízesés tompította a becsapodást" - külföldi rajongói elmélet
3, Wikipedia - "Bungee jumping" szócikk
4, Wikipedia - "Madame Tussauds" szócikk
- Egyebek bővebben:
5, Sherlock Holmes és főleg: Sherlock Holmes 2. - Árnyjáték (mozifilmek)
6, Sir Arthur Conan Doyle: Ezüstcsillag (novella, idézetek)
7, "Irene Adler él" felszínes, külföldi elmélet - (ami továbbfejlesztést igényelt)
8, YouTube - Sherlock Holmes music video (rajongói videó)
