Kedves Sherlock Holmes Rajongók!
Lord Blackwood alakjával a Guy Ritchie által rendezett Sherlock Holmes mozifilm egy oly veszélyes gonosztevővel jelentkezett, aki valóban olyan gazember, mintha egy Conan Doyle által teremtett veszedelmes bűnöző lenne, pedig a film írói Michael Robert Johnson, Anthony Peckham és Simon Kinberg alkották meg. Lord Blackwood halálos, gátlástalan, befolyásos, kiszámíthatatlan, elegáns, nemes, természetfeletti és mindig magasabbra tör. Képes túlélni "saját halálát" és csakis a briliáns detektív Sherlock Holmes állíthatja meg.
Hazánkban azonban kevesen tudják, hogy nemcsak Lord Blackwood holtteste tűnt el, hanem a sírja is. Na, nem azért, mert a filmben kitörte magát belőle, hanem, mert sohasem létezett, legalábbis nem úgy, ahogy láttuk. Blackwood sírja egy számítógépes effekt. Így az igazán hátborzongató, megrongált nyughely csak a képzeletünkben létezett. Íme:
A forgatási helyszín a Brompton Cemetery Nagy-Britannia egyik legrégebbi és legelőkelőbb kerti temetője. Több, mint 200 000 ember nyughelye, állatok menedéke, sírkővek és emlékművek lelőhelye, növények otthona. Nem csupán a helyiek, hanem turisták kedvelt úticélja. A történelem része, művészeti remekművekkel teli igazi angol büszkeség.
Annak, aki szeretné kicsit jobban megismerni a sírkertet ajánljuk az alábbi rövid videót - magyar felirat beállítható:
A Sherlock Holmes mozifilmben a zseniális nyomozó felfedte Lord Blackwood miként élte túl saját kivégzését. Mi, a sherlock.blog.hu pedig már foglalkoztunk vele, hogy miként élhette túl halálos zuhanását maga Holmes a film második részében, az Árnyjátékban:
Robert Downey detektíve túléli a halálos zuhanást
Régmúlt időkben - mikor még fejletlenebb volt az orvostudomány - többször előfordult, hogy élve temettek el valakit. Ha magához tért az eltemetett akkoriban csengő megszólaltatásával jelezhette, hogy életben van. Úgy tartják ennek modern verziója a mobiltelefonnal temetkezés, mikor a leendő sírlakó attól fél, hogy élve kerül a föld alá, így előrelátóan feltöltött mobiltelefonnal kéri a temetését.
Sherlock Holmes szereti a hipotéziseket. Most tegyünk fel mi is egyet: " Ha visszatértünk a halálból, akár fizikai testben, akár szellemként: hogyan bizonyítsuk a többieknek, hogy valóban mi vagyunk? " Mert hiába leszünk túlélők, ha tőlünk rettegő, bizalmatlan emberek félelmükben halálosan megtámadnak minket vagy menekülnek előlünk.
Bármilyen hihetetlen a megoldást Sherlock Holmes közelében kell keresnünk. Azon rejtélyfejtő mellett, aki sosem hitt a természetfelettiben. Aki most Conan Doyle-ra gondol kezd jófelé kapisgálni, de nem azért, mert Doyle nagyon hitt a spiritualizmusban, hanem egy magyar származású lángelme miatt, aki a híres író jó barátja volt egy ideig, ráadásul halálcsapdákból szabadult ki, akárcsak Lord Blackwood vagy Sherlock Holmes. Csak ő valóban megtette, méghozzá sorozatosan.
Harry Houdini (1874-1926), Weisz Erik néven látta meg Budapesten a napvilágot, Erzsébetvárosban. Világhírű lett, magyar származású amerikai illuzionistává és bűvésszé vált. Ő minden idők legnagyobb szabaduló- és a modern kor egyik legnagyobb előadóművésze. A varázslatért odalévő közönség napjainkban is imádja, a bűvészeknek pedig örökös példaképe. A híres ír író, George Bernard Shaw szerint a legtöbbet emlegetett nevek a világon: Jézus Krisztus, Sherlock Holmes és Harry Houdini. A szabadulóművész pedig tényleg olyan halhatatlan szupersztár az emberiség történelmében, mint a világirodalomban maga Sherlock Holmes vagy a zenetörténelemben a Beatles.
Csakhogy vágyott, kedvelt és heroikus munkával megszerzett hatalmas hírneve idővel óriási lelkiteher lett számára. Houdini rájött, hogy halála után sarlatán halottlátók fognak pénzért és ismertség megszerzéséért visszaélni az ő nevével. Ezt sem saját jóhíre, sem amiatt nem engedhette, mert ő már nem hitt a kókler médiumokban, akiket esze ágában sem volt gazdaggá tenni. De lehet-e egy természetfeletti problémának hatékony, természetes megoldása? Ahogy a kitalált Holmes legyőzte A Sátán Kutyáját, Lord Blackwood-ot vagy A Sussexi Vámpírt a viktoriánus korban, úgy legyőzheti-e egy földi halandó a túlvilági bizonyíték szolgáltatásának gondját az elhunyta után?
Houdini megtalálta a választ, ami működött és olyan módszer volt, mely Sherlock Holmes-nak, saját rajongóinak, a jelen idő hétköznapi embereinek, de a régen vagy most létező kémeknek egyaránt tetszett, tetszik. A megoldást saját elméje adta; egy rejtélyes, titkos kód formájában.
(Ez a kép csak illusztráció.)
Ezt a misztikus, fontos kódot előrelátóan még életében dolgozta ki és helyezte biztonságba. Harry ugyanis felesége Bess Houdini számára megadott néhány kulcsszót, amit odaátról üzenne, ráadásul lényeges volt a szavak sorrendje is. Halála után rengeteg médium próbálkozott, de soha senki sem fejtette meg a nagy mágus "túlvilági" üzenetét. Az illuziónista így nemcsak életében volt szenzációs, hanem halála után is briliánsan megvédte hírnevét s bizonyította zsenialitását.
Igazából a legendás varázsló és Conan Doyle híres irodalmi karaktere között sok hasonlóság fellelhető, de ezek közül a legfontosabb, hogy mind Harry Houdini, mind Sherlock Holmes tudta és hitte; vidám napokon vagy épp a halál árnyékában is: "Az agyam a kulcs, ami felszabadít."
Elménk az, ami jól használva segít boldogulni a mindennapokban és nyomot hagyni magunk után, akár a földi életünkben.... vagy nyomot hagy azután, akár alkotás(ok) vagy végrendelet formájában.
Továbbá ez a két legendás férfi, aki oly szorosan kötődnek a fantázia és mágia világához örök emlékeztetője annak, hogy bár használni kell a képzeletünket, csakis abban nem merülhetünk el, csak fantáziavilágban nem élhetünk és a gyakorlatias, hasznos dolgokra is koncentrálnunk kell. Sokszor pedig előre kell gondolkodni. Főleg gondolataink, tetteink tesznek minket igazán egyedivé, pótolhatatlanná és hinnünk kell abban, hogy tudunk megoldásokat.
Titkok, csodák, teljesítmények az agyunkban vannak. Régen ezért volt gyakori a koponyák, agyvelők megszerzése, akár lopás árán is. Vigyázzunk elménkre! Értékes gondolatokkal, alkotással, egészséges(ebb) étkezéssel, sportolással, megfelelő alvással, kevesebb stresszel és azzal, hogy gyakran emlékeztetjük magunkat arra, hogy kik és mik fontosak számunkra, milyen nagyszerű dolgok vesznek körbe minket. Rejtélyek nemcsak a temetőkben vannak, hanem életünk minden pillanatában is.
Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club
Források:
1, Sherlock Holmes (AMC előzetes+ mozifilm és a második rész: az Árnyjáték)
2, Twitter @SetJettersApp - Sherlock Holmes & Brompton Cemetery
3, The Story of Brompton Cemetery (The Royal Parks) - YouTube videó
4, Harry Houdini könyvek
5, Régi szokások
Kapcsolódó poszt: