Vigyázat spoiler-es tartalom Puzsér Róbert két mítosz véleményével
Halihó Sherlock Rajongók!
ELŐSZÓ:
Tegnap előtt volt premierje a CBS új, Watson című sorozatának. Ugyan a CBS már feltöltötte online teljesen az első részt, azt mégsem tudtuk megnézni, mivel a tévétársaság a megtekintést nem engedélyezte az országunkból. Ez azonban nem szedte kedvünk, hogy nyomozzunk az ügyben. Alábbi cikkünk az internetre került nézői és cikkírói kritikák illetve a sorozat alkotójának, Craig Sweeny-nek a Deadline-nak adott hosszabb interjúja, Conan Doyle Kánonja, a főszereplő Morris Chestnut-ról tudott információink, a Watson trailer videói, a Dr. House sorozat ismerete, valamint Sherlock Holmes-nak és Dr. Watson-nak az orvostudományban történő alkalmazása alapján készült.
Szeretnénk jelezni, hogy egy-egy cikk rövid keretei miatt sosem képes visszaadni egy sorozat teljes tartalmát vagy teljesen összehasonlítani őt egy másik sorozattal, márpedig a Watson csakis több sorozattal hasonlítható össze: Sherlock Holmes korábbi filmes kalandjaival és a Doktor House-zal meg egyéb kórház sorozatokkal. Ugyan írásunk mások véleménye alapján készült, azért a filmművészet is sokrétűbb a posztoknál. A művet leginkább a befogadó ítéli meg, és az ő egyedi véleménye számít igazán, ezért mindig rengeteg eltérő benyomás születik ugyanarról az alkotásról. Lehet sok emberből utálatot vált ki, de egy embernek valamiért megváltoztatja a gondolatait s akár az egész életét.
Így, ha majd ez a sorozat Magyarországra érkezik, akkor bátorítunk mindenkit, hogy legalább adjon esélyt arra, hogy legalább az első 3-5 részt megnézi és a sorozatról saját tapasztalatai alapján döntösön. Amint lehetőségünk lesz rá mi is így fogunk tenni, hogy legyen egy konkrétabb véleményünk.
ERŐS ORVOSI HÁTTÉR: HOLMES, PITTSBURGH, WATSON ÉS A TUDOMÁNY
Kezdjük azzal, hogy a Watson sorozat orvosi vonatkozása igenis erősen kötődik a sherlockian világhoz. Persze ne legyenek kétségeink vannak és lesznek, akik Sherlock Holmes legendáriumát kicsit se ismerve berzenkednek azon hogyan lett bűnügyi kalandokból orvososdi, de ők anélkül formálnak véleményt, hogy kicsit is ismernék Holmes valódi történetét.
Conan Doyle ugyanis egykor sebész professzor tanára, az akkor már messze földön elismert szaktekintélyről Dr. Jospeh Bell-ről formázta meg Sherlock Holmes alakját. Bár kétségtelen, hogy más doktorok is hatottak Conan karakterére, a fő inspiráció Joseph Bell volt. Bell nem elégedett meg azzal, amit az iskolában tanult, annyira szerette hivatását, hogy más orvosoktól, egyéb területekről is szívesen képezte önként magát. Olyan gyógyító lett, aki többet tudott a vele egy korban élő legtöbb kollégájánál. Hihetetlenül sokkolóan jó volt a megfigyelő- és következtető képessége, az eredmények érdekében pedig szabályokhoz tartotta magát, ugyanakkor tudománya minden fejlődése is érdekelte. Olyan profi lett a gyógyításban, aki mindent magába gyűjött az orvoslásról, melyet rendkívüli elméje megengedett. Ugyanez köszönt vissza Sherlock Holmes-nál, hiszen a nyomozásban ő pont ugyanilyen specialista.
Arthur Conan Doyle szemészorvosnak készült, majd üresen kongó praxisa miatti nagy unalmában, valamint afelett érzett bosszúságában, hogy a detektivtörténetekben a megoldások nem logikán, hanemcsak jó szerencsén alapulnak kezdte el írni Holmes történeteit. Az íráshoz segítette egy betegség is. Egyszer makacs megfázása miatt nehezen tért haza orvosi rendelőjéből a rosszullét miatt és ezen eset meggyőzte arról jobb lenne számára egy otthoni munka. Sherlock Holmes kalandjai végül meg is adták ezt számára, ám a történetekben tengersok alkalommal kamatoztatta doktori tudását. Szereplői közül akadnak betegek, volt gazember, aki orvosi eszközzel követett el bűncselekményt, Dr. Watson orvosi ismereteivel segítette bűnfelderítő barátját. Megesett, hogy Sherlock handokló beteget játszott egy zseniális gonosztevő elfogásához. Holmes maga is végzett fontos kíséreteket és jelenleg amerikai tudósok úgy vélik vérrel végzett kísérletei jelentős segítséget adhatnak a jövő személyreszabott orvoslásában.
KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:
A Dr. House sorozatban tehát a Sherlock Holmes-on alapuló Gregory House alakja csak visszatért a Joseph Bell féle gyökerekhez. Ugyanakkor a mogorva doki a kegyetlenség meg a gorombaság olyan jeleit hordozza, mely a londoni detektívtől mindig is távol állt, sőt személyével összeegyeztethetetlen. Kevesen értették meg, hogy a brit nyomozóra alapozva David Shore egy teljesen új karaktert hozott létre, mely kétségtelenül szintén zseniális. Ugyan a filmvilágban mindig elvárás az egyre brutálisabb meg sokkolóbb ábrázolás, így Holmes alakja a Dr. House sorozat nélkül is durvult, de ez a negatív folyamat erősen felgyorsult a Hugh Laurie főszereplésével készült történetek miatt. Minden esetre a Dr. House világhírt hozott több tehetséges színésznek, érdekes emberábrázolásokat mutatott be, hol sokkolt, hol nevetetett minket miközben komoly emberi problémákat mutatott be, s hagyott róluk minket is elmélkedni. Tanít az életről, amit nem minden filmalkotás mondhat el magáról.
Említsük meg, hogy az IBM mesterséges intelligenciája Watson névre hallgatva kutatott emberek betegségei után. Az AI-t alkalmazták kvízjátékokban, időjárás elemzésben meg számos területen, így az egészségügyben is, ahol főleg a rákdiagnosztikában szántak neki döntő szerepet. Volt mikor kiváló orvosi diagnózisokat adott, volt mikor tévedett. Fejlesztői szerint a rossz dagnózisokba sajnos beleszámított az is, hogy Watson-t nem csupán Amerikában használták az orvosok, hanem más kontinenseken is, más rasszú vagy más környezeti hatásokat megélő emberekre, pedig a Watson-t amerikai betegek adatai és ottani orvosi információk alapján tervezték meg. Voltak más az egészségügyben felmerülő sajátosságok meg anyagi és technikai nehézségek, végül az IBM belátta, hogy ezen a területen még nem elég fejlett a technológia... Persze ez kicsit sem azt jelenti, hogy a jövőben ne lehetne egyre pontosabban, egyre szélesebb körben hasznosan alkalmazni a mesterséges intelligenciát a diagnosztika és a gyógyítás területén, csak még fejlődésre szorul.
Jóval sikeresebbnek tűnik a Sherlock Bioscience, egy CRISPR diagnosztikai eszköz. Az ugyanilyen nevű, Sherlock Bioscience amerikai vállalat terméke, mely genetikán alapuló gyorstesztekkel kívánja laboratóriumi pontossággal kimutatni a betegségeket. Jelenleg fejlesztik, kutatásokat meg mesterséges intelligenciát is használnak hozzá. Várhatóan idén, 2025 végéig benyújtják az FDA-hoz (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala - Food and Drug Administration) felülvizsgálatra. A CRISPR-ről 12 percben itt lehet informálódni:
A sorozatban a főszereplő orvos genetikus és a génkutatáshoz feltehetően aljas indokból vonzódik a mosolygós, simulékony stílusú Moriarty is.
Kép a pilot epizódból - Randall Park, mint a mosolygós Moriarty
Készítéskor kértek az alkotók szakmai segítségét. Dr. Shäron Moalem genetikus nem csak tanácsadója a több részes drámának, hanem végül ügyvezető producerévé is vált.
Alapjában kicsit sem ördögtől való orvosi szálat erősebben belevinni egy új Doyle sherlockian világát megidézni kívánó alkotásba. Beszámoltunk már róla, hogy Holmes-történet a való világban is mentett már meg életet:
Simon Stephenson:
Egy orvos, egy következtetés és egy megelőzött haláleset
Hogyan segített Simon Stephenson orvos és író Sherlock Holmes iránti szeretete megmenteni az édesanyja életét.
Azt pedig tudni kell, hogy Craig Sweeny eredetileg nem Sherlock sztorinak, hanem orvosi drámának szánta a Watson-t. Így nyilatkozott erről a Pittsburgh-ben született alkotó: " Pittsburgh az orvostudomány központja, ott finomították az emberi transzplantációt, ott találták fel a gyermekbénulás elleni vakcinát, Pittsburgh-ben van egy nagyszerű kórházi rendszer, amely a régió minden részéről vonzza az embereket. Ezért vonzott, hogy megírjam, amit ismerek, és egy város, amely iránt nagyon szenvedélyes vagyok, és úgy gondolom, hogy sokat kínál a világnak. "
Ezért a CBS Watson sorozatának megítélésekor sosem szabad elfeledni, hogy kitalálójának fontosabb volt az orvosi vonal meg saját szülővárosa, mint a sherlockian szál. Bár Craig Sweeny dolgozott a CBS Elementary (Sherlock és Watson) sorozatán, meg a detektív rajongójának vallja magát, azonban nem a sherlockian világ volt elsődleges motívációja és mégcsak másodlagos sem.
És ez erőteljesen érezhető a negatív vélemények szerint....
PUZSÉR RÓBERT HIBRID MÍTOSZ SZAVAI ÉS A BARÁTSÁG HALÁLA:
Ugyan más alkotás kapcsán, de a Sherlock Holmes rajongó Puzsér Róbert korábban egy rádiós műsorában megjegyezte, hogy két mítoszból egyet keverni nem jó dolog. Ilyenkor az ember végül nem dupla mítoszt kap, hanem csak egyet, ami az eredeti két mítoszt rombolja. Szerintünk is: Mindkét mítosz cselekményeit, erényeit és szabályait átírja, ezzel megváltoztat mindent, amit az emberek szerettek azokban. Jól ismert karaktereit megöli (Moriarty roppant más lett, de feltételezhetően Irene Adler alakja is gyökeresen új lesz). Sőt, az ilyen művek újabb tévhiteknek adnak táptalajt az erdeti alkotásokkal szemben.
Puzsér Róbert szavaival mintha teljesen egyetértenének a sorozat kritizálói: szerintük Sherlock sorozatnak és kórházi sorozatnak is kevés még az alkotás. Úgy is említik, mint a hibrid sorozat.
Furcsa egy olyan Sherlock Holmes film, amelyben épp Sherlock Holmes nem szerepel, csak visszaemlékeznek rá. Egyenlőre Craig Sweeny azt hangsúlyozza és ígéri, hogy nem is akarja a történetben feltámadottként behozni a mesterdetektívet. Kihagyja a sherlockian mítosz csodálatos főszereplőjét, egy az emberiséget 138 éve megragadó karaktert. (Bár, ha csak kicsavarná azt is, akkor jobb, ha Sherlock nem szerepel erőteljesebben benne.)
Ugyan mi, a Magyar Sherlock Holmes Club nem csupán ekézni szeretnénk az új tévésorozatot. Bevalljuk azt, hogy Holmes halálakor Watson habozás nélkül a vízesésbe ugrik meghatónak találjuk és ki is néznénk a barátjáért mindenre képes, jószívű John Watson-ból.
A gyönyörű és szívbemarkoló jelenet ellenére vagy épp emellett azonban itt van még a sorozat egy hatalmas buktatója. Ezt a kritikákban nem olvastuk, de mi így véljük és felfedjük most: Sherlock Holmes karakterével nemcsak kedvenc bűnmegfejtőnk nyomozásait, poénjait, extrém szokásait hagyja ki, hanem Sherlock és Watson gyönyörű, örökké élő barátságát is. A sorozat mindent múltidőbe tesz, minden csak némi emlékfoszlány, minden halál és gyász, nem várhatunk újabb baráti összefogást vagy életteli csínytevéseket a cimboráktól. Pedig Sir Arthur Conan Doyle detektívtörténeteinek halhatatlan sikeréhez - egyéb tényezők mellett - elengedhetetlenül hozzátartozik Sherlock Holmes valamint Holmes és Watson barátsága.
Puzsér Róbertnek igaza van. A Watson sorozat kikasztrálja, amit Doyle világában szerettünk, csak úgy, mint számos más szerző által készített ilyen témájú alkotás. Itt a sherockian tortából minden csak egy utolsó, csonka kis morzsa, amit nem ehetünk meg, apró mivolta miatt az illatát se érezhetjük, csak nézhetjük. Egyenlőre úgy érezzük Watson megölt mindenkit, minden kedvelt karaktert. Ráadásul a Dr. House sorozathoz sem ér fel mindaz, amit kapunk.
Morris Chestnut szimpatikus színész, de mindez kevés. Talán szíve szava szerint vagy csak poénból, esetleg nagyobb hír miatt már nyilatkozta, hogy lenyűgözte őt az általa látott minden Sherlock Holmes film és ha Robert Downey Jr. elhagyja a Marvel univerzumot szívesen látná Downey-t Sherlock Holmes szerepében ebben a sorozatban. Elhisszük, de erre szinte semmi az esély.
Hogy ezek után miért értheti meg nézni a Watson-t, mikor tudjuk jól nem egy a szenzációs detektívről sorozat? Talán azért, mint Craig Sweeny Elementary (Sherlock és Watson) munkáját... Remélve, hogy ebben is vannak elgondolkodtató események, szép emberi gesztusok, amikkel Craig Sweeny meg a stáb kínál valamit a világnak. Márpedig képes rá, hiszen az Elementary-ban is szívhez szóló emléket állított két ember, Sherlock és Joan barátságának.
Az, hogy Craig Sweeny-nek újra sikerül-e valamit üzennie, azt csakis minden néző döntheti el magában.
Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club
elérhetőség: ÜZENETKÜLDÉS
KORÁBBI POSZTOK:
Puzsér Róbert utálata, Blog.hu, Index, Sherlock Holmes meg az aprópénz