Sziasztok!

Az Indiai Sherlock Holmes Társaság mostani téli magazinjában megjelent cikkünk Conan Doyle, Sherlock Holmes és Magyarország kapcsolatáról. Előkelő helyre, a kiadvány közepére, a 38. oldalra került és megtekinthető itt: Proceedings of the Pondicherry Lodge.

A cikk írója klubelnökünk SherlockExtra, fordítója alelnökünk Zleszik Pál András volt. Az indai magazinon kívül a világhírű író legnagyobb online tudástárán a The Arthur Conan Doyle Encyclopedia-n is meg fog jelenni. Tartalmát magyarul itt olvashatjátok:

CONAN DOYLE ÉS MAGYARORSZÁG - SHERLOCKIAN ASPEKTUSBÓL

Conan Doyle a világirodalom egyik legnagyobb alkotója. Több, mint egy emberöltőnyi írói pályafutása folyamán vagy félszáz kötet jelent meg, s ezek csaknem kivétel nélkül bejárták az egész világot. A szerző hírnevét leginkább a tanácsadó detektívet, Sherlock Holmes-t bemutató detektívtörténeteinek köszönheti. A nyomozó 1887-es megjelenése óta sokan és sokféleképp próbálták annak soha el nem múló népszerűségének titkait felfedni. Számos írói bravúr járul hozzá a sikerhez: Holmes lenyűgöző, extravagáns karaktere, az izgalmas bűnügyek, a Baker Street 221B két híres férfi lakójának igaz, bajtársias barátsága, a rendkívüli gonosz ellenfelek - szóval sokáig lehetne sorolni. Most azonban említsünk meg egyet, amit talán kevésbé szoktak hangsúlyozni, pedig hozzájárul ahhoz, hogy világszerte sokan érzik magukénak a Kánont: Doyle sok-sok országot és rengeteg nemzetet megemlített pozitívan a detektívtörténeteiben. (Például: angol, amerikai, indiai, francia, japán, kínai, svájci, ausztrál, német, cseh – hosszan lehetne sorolni.) Ezek képviselői joggal büszkék ezen hivatkozásokra.

Megemlített országok Sir Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes sorozatában - mapchart.net

Ilyen Kánonba írt ország az Európa szívében található Magyarország is. Doyle ugyanis említette a pesti rendőröket, az akkor még Magyarországhoz tartozó Erdélyt vagy a magyarok világhírű italát a tokaji bort. Holmes egyik legsokkolóbb esetében (Az ördög patája) pedig a mérgező ördöglábgyökérről derül ki, hogy egyetlen európai mintapéldánya Budán található.

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia (1867–1918) tagja volt és pezsgő kulturális élettel rendelkezett mind a magyar alkotók művei, mind a külföldi művészet befogadása révén. Már 1902-től tűntek fel Sherlock Holmes könyvek magyar, német és angol nyelven, míg az oszmán olvasók csak 1908-ban találkozhattak először Sherlock Holmes történetekkel Faik Sabri Duran jóvoltából, aki II. Abdul-Hamid szultánnak fordított. A uralkodó nagyon tisztelte Doyle írói munkásságát és magas kitüntetést, Medjidie rendet adományozott neki 1907-ben. A török szultán káprázatosan értékes bibliotékával bírt, számára előbb fordították le Sherlock Holmes kalandjait, mint a török népnek, így a magyar olvasókhoz előbb értek el a Baker Street-i zseni kalandjai, mint a török közönséghez.

Érdekesen tréfás az egyik kiadvány borítója. A Milliók könyve címmel megjelent olcsó füzetkék igen közkedveltek voltak régen. Az 50 000 példányszámban megjelenő újság 1916. január 29-ai száma, az I. évfolyam 4. száma volt. Több író történeteit mutatta be, ám a főtörténet Conan Doyle írása volt, melyben Dr. Watson megismeri egy életre szóló barátját. A címlapra került illusztrációra nézve a magyar sherlockianok szeretik úgy érezni: a rajzon Jeremy Brett látható.

Azonban Doyle irodalmának élvezete nem csak a detektívtörténetekre korlátozódtak, megjelentek az író egyéb művei is az 1900-as évek elejétől magyar nyelven, például: Az elveszett világ (The Lost World), A nagy árnyék (The Great Shadow), Gerard brigadéros (Brigadier Gerard), A fehér sereg (The White Company), Bernac nagybácsi (Uncle Bernac), A Korosko tragédiája (The Tragedy of the Korosko). 1918-ban pedig a Pesti ezüstfokos (The Silver Hatchet), mely egy Magyarországon valóban megesett bűnügyi történet az író elbeszélésében.

1907-ben a szerző nászútján Konstantinápolyból Párizsba térve rövid időt Budapesten töltött. (1907 november 6 estétől - 1907 november 8 estig). Ezalatt megnézte a magyar fővárost, közben megtekintette a Parlamentet, melyről azt mondta: „Díszes épület, amelynek egész Európában nincsen párja”.

Arthur és a Parlament épülete (a kép csak illusztráció)

A neves irodalmár Budapesti tartózkodásáról, Sherlock Holmes-ról és bűnügyekről folytatott eszmecserét Fröhlich Jánossal, a rendőrségi riporterrel, aki a népszerű Az ujság című újság vezető tudósítója volt. A két férfi német nyelven társalgott egymással, Doyle rá jellemzően figyelmes, udvarias úriember volt. (Érdekesség, hogy Fröhlich János szőke hajúnak írja le a barna hajú Arthurt, így arra következtethetünk, hogy annak törökországi látogatása során a haját erősen kiszívta a nap.) Ez az interjú nem az egyetlen, amit a világhírű szerző magyar riporternek adott: 1925-ben a Nemzeti Spirituális Kongresszuson (International Spiritual Congress) interjút adott Márai Sándornak, aki elismert magyar író, költő, újságíró.

Visszatérve az 1900-as évek elejétől megjelent Sherlock Holmes könyvekhez: A századforduló elején még nem a teljes Kánon jelent meg. Egy vagy több detektívtörténet került kiadásra, gyakran ugyanannak a kalandnak más-más címet adtak a kiadók. Holmes történetei sem feltétlenül önállóan jelentek meg, előfordult, hogy más szerzők műveivel együtt tűntek fel újságokban vagy könyvekben. Érdekesség, hogy a Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udv. Könyvkereskedés által kiadott csak Holmes kalandoknak a címe „Doktor Holmes Kalandjai” voltak. Sajnos az időtávlatából már nem tudni, hogyan alakult ki a cím: esetleg szerzői jogi pert kívánt elkerülni a kiadó, vagy tisztelgés Holmes bölcsessége és egyetemi végzettsége előtt. - Mindenesetre ezen korai példányokból hol jobb, hol rosszabb állapotban a mai napig is felbukkannak a magyar könyvpiacon, általában igen borsós árakon.

Még Arthur életében, mikor Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, egy Baumann Károly (1871-1920) nevű színész magyar nyelven énekelt Sherlock Hocmec paródiákat. Ebben az időben Holmes kalandjait olcsó füzetekben vehette kézhez a nép, így tudták Baumann tréfásan és nem bántóan kire utal. Olyan korban, mikor hivatalosan, németül mert csak mindenki beszélni, Károly felvállalta anyanyelvét. Baumann Károly Magyarország vezető színészének számított, akinek 30 éves színészi pályafutását nagy ünneppel ünnepelték, majd halála után a főváros tiszteletbeli sírhelyt biztosított számára. A művész említve van a The Conan Doyle Encyclopedia-'n és Mark Campbell Sherlock Holmes című könyvében is.

Aztán a kommunizmus (1956-1989) tragikus törést hozott a magyar sherlockian fejlődésben, hisz akkoriban nem volt illendő nyugati jó dolgokat emlegetni, vagy felnézni egy bátor, hazaszerető hősre, aki logikusan gondolkodik. Képregényekben jelent meg kivágható öltöztetős baba rajz, vagy képregényekben egy-egy kaland több részre elosztva. Nagyon ritkán adtak teret rádiójátékoknak is. Így történt, hogy Magyarországon nem alakult ki az a hagyomány, hogy az egész család a rádió előtt ülve izgult a nyomozó kalandjain, majd megbeszéljék a hallottakat. Míg Angliában és Amerikában a rádión és könyveken keresztül generációkat kötött össze a nagy detektív családokon vagy ismerősökön meg klubtagokon keresztül, addig sajnos ez Magyarországon csírájában sem alakult ki. Nyomtatásban sem jelent meg minden Sherlock Holmes történet. Az oroszok megengedték a Vasily Livanov féle briliáns sorozat egyszeri levetítését a tévében, mivel büszkék voltak az alkotásra, de félő ez sem történt volna meg, ha a kiváló művet nem legendás rendezőjük Igor Maslennikov készíti. Ismétlést az oroszok már nem engedtek. Jeremy Brett legendás sorozata szintén furcsán lett adagolva: 6 rész készült el Simkó László szinkronjával, majd később Tahi Tóth László adta a bűnmegfejtő hangját, de a széria így darabosan lett bemutatva. A rendszerváltás sem sokat segített, az hiába volt 1989-ben, a Kánont csak jóval később 2000-ben jelentette meg a Szukits kiadó. Ekkor a felgyorsult, új világban már kevesebben olvastak. Később más-más borítókkal kiadta még 2001-ben és 2016-ban is a Szukits, azonban mindig kevés példányszámban nyomtatták, két kötetben. Az új érdeklődök nem igen juthatnak hozzá, hiszen folyamatosan hiánycikk, ha pedig kapható, akkor lehet csak az egyik kötet beszerezhető. Akár egyik kötethez akár mindkettőhöz ha épp hozzá lehet férni, az igen drága. Az alchimedia cég elkészített egy mobil appot Doyle Sherlock Holmes összes történetéről és Doyle négy másik művéről (The Lost World, The Poison Belt, Uncle Bernac, The Tragedy of the Korosko), azonban az angol-magyar nyelvű e-book az Európai Uniós GDPR rendelet miatt lekerült a Google Play áruházról. A szabadabb tévé és a videómegosztók világában a filmekhez már könnyebb hozzáférniük a magyar rajongóknak, de csak főleg az angolul tudóknak, hisz szinkronizálva jóval kevesebb jelenik meg. Szintén csekély a sherlockian tárgyak átvétele a játék- vagy műgyűjtemény piacon.

Tahi Tóth László színész

2010-től létezik a Magyar Sherlock Holmes Club, melynek ötletgazdája Tahi Tóth László (1944-2018) Kossuth-díjas színművész volt. Ő adta hangját Jeremy Brett sorozatának minden részéhez és egyéb sherlockian produkciókban is részt vett, legyen az hangoskönyv, rádiójáték vagy a Sherlock Holmes nevében film. László rajongott a detektívért. Külföldi utazásai során mindig látott vagy hallott a nagy detektívről valamit és tisztelte Holmes jelentős kulturális értékét, nemzeteket összekötő hatását. Haláláig ő volt a Magyar Sherlock Holmes Club elnöke.

Conan Doyle budapesti látogatása idővel feledésbe merült a nép emlékezetében, mivel Fröhlich János cikke archívumok mélyére lett zárva, és a kommunizmus is roncsolta az emlékezetet a nagy hallgatásával. 2024-ben Dr. Kovács Gyula (kriminalista, szakíróés tudományos újságíró) és Fray Adrienn (a Magyar Sherlock Holmes Club elnöke) derítette fel újra ezt a tényt. A hírt 2024. 09. 23.-án megjelentette a Szabad Föld nevű újság, mely Magyarország egyik legolvasottabb hetilapja, és a történet a klub blogjára szintén felkerült. A társaság továbbra is céljának tekinti Sir Arthur Conan Doyle személyének és munkásságának valamint a világ egyik legnagyobb hatású remekművének, Sherlock Holmes-nak a tiszteletét.

Sherlock Holmes a remény szimbóluma, olyan korban jelent meg, mikor az emberek számos kétséggel küzdöttek, majd Jeremy Brett sorozata akkor hozott örömöt, mikor Angliában volt egy depresszív hangulat. A 2010-es évek elején világszerte a fiataloknak adtak kitartáshoz erőt Benedict Cumberbatch, Robert Downey Jr. és Jonny Lee Miller filmjei. Napjainkban az egész világ forrong, gondoljunk csak a háborúkra vagy arra, hogy a hírekben az abnormalitás és a józan ész is vívja csatáját. Talán nem véletlen, hogy 2024 és 2025 újra Sherlock Holmes reneszánszának az éve. A nagy detektív adhat újra támpontot a logikus gondolkodáshoz, a kitartáshoz és a megbocsájtáshoz. Az ő alakja indította be a kriminológiát és fejlesztette az igazságszolgáltatást nélküle egy még brutálisabb világban élnénk. Van esély rá, hogy most is javulást hoz. Régen, 1887-ben jelent meg, mégis a mai napig igaz róla a mondás: „Hiszek Sherlock Holmes-ban”. A magyaroknak és az egész világnak szüksége van arra a bölcsességre, emberségre, mely Conan Doyle hősének sajátja. Ahogy arra kíváncsiságra, emberszeretetre, udvariasságra is, ami Arthur Conan Doyle-ból áradt.

Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club

elérhetőség: ÜZENETKÜLDÉS

Köszönjük, hogy több követéssel és like-kal tiszteltétek meg FaceBook oldalunkat. Kérjük sose feledjétek, hogyha rendszeresen jelzitek online kedveléseteket, meg ajánlotok minket, akkor egyre többet érhetünk el hazánkban és külföldön egyaránt. Mindez nektek csak egy-egy másodperc, ingyenes segítség, mely nekünk sokat jelent.

AJÁNLOTT POSZT: