2024. október 08. 02:51 - SzerzoiJogvedettTartalom

CONAN DOYLE, A HÍRES ÍRÓ JÁRT MAGYARORSZÁGON

HÍRÜNK MEGJELENT HAZÁNK EGYIK LEGOLVASOTTABB MAGAZINJÁBAN A SZABAD FÖLDBEN

Világhírű író az Országházban - nyomozásunk története

a Parlamentet bemutató fél órás videóval

BEVEZETŐ

Mi, magyarok joggal büszkék lehetünk szentjeinkre, leleményes tudósainkra, természeti- és kulturális kincseinkre, meg még tengernyi dologra egyaránt. Nem csoda hát, hogy országunk számos külföldi híres embert vonz, akik szívesen töltenek el itt egy kis időt megszemlélve, amit lehet. Köztük volt Conan Doyle, (az akkor már lovaggá ütött) világhírű író, akinek hazánkbeli látogatása sajnos elfelejtődött az idő homályában, így a modern idők híreiben, vagy Wikipédia szócikkben már nincs megemlítve Conan Doyle kapcsán. Viszont a Magyar Sherlock Holmes Clubnak és Dr. Kovács Gyula kriminalista, szakíró és tudományos újságírónak sikerült újra felszínre hozni, hiszen mi, magyarok joggal lehetünk büszkék rá.

Doyle a kitalált detektíve Sherlock Holmes által lett világszerte ismert s halhatatlan nevű. Hazánkban vannak, akik csak egyszerű popkulturális ikonnak látják a nyomozót és valóban az ő rajongói alkották földünkön az első közösséget fanfiction kultúrára törekedve. Azonban Holmes ennél sokkal mélyebb: külföldön sok országban hatalmas kultusza van és a világirodalom egyik leghíresebb alakja a mélyebb kultúra gyökeres része. Csodálatos kiállításokat tartanak róla. Értékes érméken, szobrokon, festményeken tűnik fel. Készült róla opera, balett. A legendás Hans Zimmer vagy Amerikában épp a háromszoros Oscar-díjas zeneszerzőnk Rózsa Miklós írt hozzá filmzenét. Conan Doyle a detektívről szóló kéziratai több százmillió forintnak megfelelő összegekért kelnek el külföldi aukciókon (lásd: Különleges Sherlock Holmes hírek). - Világunkban a pipás detektív az az emberi alak, aki legtöbbször jelenik meg filmvásznon, színházi előadásokban, könyvekben, így ebben Guinness-rekorder. Ugyan a legtöbb hazánkfia úgy hiszi Angliában a Londoni Sherlock Holmes Museum-ban tudhat meg legtöbbet a nagy detektívről, ám jóval jelentősebb kollekciót őriz a híres múzeumnál Kanadában a Torontói Nyilvános Könyvtár, míg a világ legnagyobb Sherlock gyűjteménye az amerikai Minessotai Egyetem bibliotékájában található. A gigantikus kollekcióhoz az első jelentősebb gyűjtemény Holmes neves rajongója, a Dr. Philip S. Hench, Nobel-díjas tudós tárgyaiból került ki.

A kultúra mellett Holmes a tudomány meghatározó alakjának számít, hiszen népszerűbbé tette a kémiát és beindította a kriminológiát. Neki köszönhetően tudományként kezdett az emberiség gondolni a bűnüldözésre, fejlődtek a nyomozási módszerek és rengetegen álltak miatta rendőrnek, törvényszéki szakértőnek, magánnyomozónak, ügyvédnek, ügyésznek vagy bírónak, így fejlődött az igazságszolgáltatás. Az emberek nem gondolnak bele, de agresszív, kegyetlen világunk még brutálisabb volna Sherlock Holmes érdemei nélkül.

A tudományban nem pusztán a kriminológiában úttörő, (például nyomozási módszerével több, mint 40 évvel megelőzte az FBI-t,) hanem más területeken ugyancsak megjelenik. Otthonok, számítógépek, autók és más vagyontárgyak védelménél, de a hírszerzés kémprogramjai közt is előkerül a híres bűnüldöző neve. Róla van elnevezve a Stanford Egyetem számítógépes hálózata, ami egy nagyteljesítményű számítógép-cluster. Sherlock-nak hívnak egy igen távoli aszteroidát (kisbolygót), vagy a NASA Perseverance nevű marsjárójának vizsgálóeszközét.

A legendás brit nyomozó egybeforrt a keresés fogalmával, és akárcsak Albert Einstein neve, az övé is szinonimája lett a "Zseni" szónak, méghozzá előbb, mint a bozontos hajú tudósé. Ahogy Albert Einstein, úgy Sherlock Holmes is hatással bírt Nobel-díjas lángelmékre:

Ajánlott cikk: Sherlock Holmes és a Nobel-díj

Holmes világa csodálatos lenyomata a viktoriánus kornak, de tekintve, hogy alakja a modern idők tévésorozataiban is megjelenik, napjaink világát is jól be lehet mutatni általa. Így a kultúra és a tudomány mellett, a történelem egyik kulcsfigurája is. Olyan érdekes karakter, akivel játékosan lehet oktatni minden generációt.

A Magyar Sherlock Holmes Club elnökeként a kedvelt detektív legnagyobb magyar hírforrását a Sherlock Blog-ot (, a sherlock.blog.hu oldalt) vezetem. Természetesen nemcsak az ikonikus karaktert, hanem megalkotóját Sir Arthur Conan Doyle-t is mélyen tisztelem. Saját ötletem volt, hogy elkezdjem gyűjteni Sherlock Holmes és megteremtőjének magyar vonatkozásait is. Szívem vágyott rá, hogy milyen jó lenne, ha arról is beszámolhatnék, hogy a skót irodalmár meglátogatta hazánkat. Szerencsére most megtehetem ezt s feltárhatom kutatásom meg az ahhoz kapcsolódó hihetetlen véletleneknek a történetét is.

PROFESSZOR DR. ZAJÁCZ MAGDOLNA

Prof. Dr. Zajácz Magdolna (1932-2013), a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Szemklinikájának professor emeritusa, a nemzetközi és a magyar szemészet ismert és elismert személyisége, a Debreceni Szemészeti Iskola meghatározó tagja volt. Sajnos sosem volt szerencsém találkozni vele, mégis ő volt az a személy, aki felhívta a figyelmemet arra vonatkozóan, hogy Doyle magyarországi látogatása nem csupán egy általam kívánt remény, hanem valóban megtörtént.

Prof. Dr. Zajácz Magdolna „Orvostörténeti érdekességek Arthur Conan Doyle életében és műveiben” című tanulmányában, - mely megjelent az Orvosi Hetilapban [2008, 149(10): 465-467] - kedvencem lett az alábbi rövid sor: „Spiritiszta előadásai során Doyle maga is járt Magyarországon.”

A kiváló professzornő esszéje annak a ténynek ad tiszteletet és teret, hogy a világhírű iró, aki kitalálta a világ legnagyszerűbb detektívét egykor szemész orvos volt és tanulmányai során szerzett tapasztalatait milyen briliánsan felhasználta irodalmi munkássága során. (Például „Az Ezüst Csillag” című Sherlock Holmes történetben egy gazember hályogkéssel sebesít meg egy díjnyertes lovat, mely nem csak váratlanul meghökkentő, de anatómiailag kiváló erre az aljas célra. Ilyen meghökkenő és zseniális ötlet pedig csakis Conan Doyle-nak jutott eszébe.)

Sajnos azonban a tanulmányban megjelent forrásokhoz nem fértem hozzá. Annak is tudatában voltam, hogy az Orvosi Hetilapban korábban megjelent publikáció csak az orvosi közösség egy részéhez ért el, akiket nyilván az orvosi vonatkozás érdekelt, mintsem a kulturális információ. Külföldi anyagokban próbáltam Doyle hazánkban tett látogatásának is nyomát lelni, de még az író legnagyobb online tudásta a The Arthur Conan Doyle Encyclopedia is csak egy Bécsben tett utazást említ 1891-ben. Ennek fordítása az alábbi idézetben olvasható:

„ 1891 elején Doyle Bécsben kezdett szemészeti tanulmányokat folytatni. Korábban a Portsmouthi Szemkórházban tanult, hogy képesítést szerezzen szemvizsgálatok elvégzésére és szemüvegek felírására. Bécset barátja, Vernon Morris javasolta neki, mint olyan helyet, ahol hat hónapot tölthet, és ahol szemsebésznek képezheti magát. ”

Nagy bánatomra nekem nincs jó angol tudásom, a családomban senkinek se volt jó a nyelvérzéke, meg ritka betegségeim miatt elég bonyolult is az életem. Az angol fordításban segítő személy is a munkámhoz hol akad, hol nem. Online fordítóval írt levelekkel próbálkoztam néha külföldi Sherlock Holmes rajongóknál és magyar helyeken szintén érdeklődtem. Hosszú évekig nem koronázta siker az erőfeszítéseimet, végül már arra a lehetőségre is kezdtem gondolni, hogy Magyarország talán csak tágabb értelemben lett értelmezve Bécs miatt, hiszen 1891-ben hazánk az Osztrák–Magyar Monarchia (1867-1918) részének számított.

Érdekes, hogy Conan Doyle szemész orvos volt és az általam keresett magyar vonatkozására egy magyar szemész professzornő hívta fel a figyelmem. Én mégis elakadtam, nem láttam, hogyan haladhatnék még az ügyben. Ám ahogy Hernádi Judit híres dala mondja:

„ Sohase mondd, hogy túl vagy már mindenen,
sohase mondd, hogy "tovább már nincs nekem"!
Mindig van új és még újabb, hát várd a csodát,
de sohase mondd, hogy nincs tovább! „

Nem tekintettem lezártnak a „kutatást”, csak erősen megtorpantnak. Így teltek az évek, amíg különleges véletlenek nagy lendületet adtak.

DR. SZOMOR SÁNDOR és DR. KOVÁCS GYULA

Sajnos ötletgazdánkat és első klubelnökünket, Tahi Tóth László Kossuth-díjas színművészt, annak halála miatt elvesztettük. Viszont nem adtam fel, hogy kulturális vonalát vigyük a detektívnek, úgy, ahogy egykor azt ő, Jeremy Brett magyar hangja elképzelte.

Tahi Tóth László színművész

Tavaly márciustól törzshelyünk lett a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kötelékébe tartozó Deák Ferenc Könyvtár, ami akár előadásoknak is teret biztosít számunkra.

Idén februárban megkereste a klubunkat Dr. Szomor Sándor író, hogy szívesen tartana előadást nekünk. Ő címzetes rendőr ezredes, kriminalisztikai szakjogász képzésbe meghívott egyetemi oktató és mikor egy a Dunaújvárosi József Attila Könyvtárban tartott előadása kapcsán készült interjúját is láttam a YouTube-on tudtam, hogy nagyon szeretnék teret biztosítani a lehetőségnek. Azonban őszintén megírtam a Tanár Úrnak, hogy fizetni sajnos nem tudunk és a résztvevők számát se tudom garantálni. Szerencsére Szomor Sándort mindez nem tántorította el, büszkén és boldogan mondhatom remek együttműködés vette kezdetét közte és klubunk közt. Végül csodálatos előadást tartott május 15-én, szép számú hallgatóság előtt. (Októberben pedig ismét egy új előadásához lehet majd szerencsénk.) Szomor Tanár Úr maximális jóindulattal van a Magyar Sherlock Holmes Club felé, ami számunkra öröm és büszkeség.

Dr. Szomor Sándor tavaszi előadásán megjelent kedves feleségével Dr. Kovács Gyula, aki nem csak a Tanár Úr barátja és munkatársa, de kriminalista, szakíró és tudományos újságíró is. Az Obsitos Detektívek Lapja internetes folyóirat főszerkesztője.

Dr. Kovács Gyula kriminalista, szakíró és tudományos újságíró, aki ősszel szintén előadást tart a Magyar Sherlock Holmes Club-nak

Akadt szerencsém vele az előadás előtt és után is beszélgetni. Nagy tudású ember, aki Ady Endréről több érdekességet mesélt el. Conan Doyle kapcsán maga említette azt a szívemnek kedves tényt, hogy híres detektívét Holmes-ot élő emberről, csodás tanáráról mintázta. Joseph Bell professzorról való rövid eszmecserénk után kedves stílusával, de mintegy mellékesen említette, hogy a nagy irodalmár járt hazánkban is. Jó értelemben megfordult velem a világ, alig akartam elhinni, hogy ami után régóta hiába kutatok most magától jött elém. Őszintén bevallottam neki milyen nagy szívügyem a téma mégis úgy elakadtam benne. Mire azt mondta nem csoda, mert én Conan Doyle után kutatok, de ő a „Csalók, szélhámosok, tolvajok és zsebmetszők” című könyvéhez Fröhlich János újságíró után kutatott, aki interjút is készített a világhírű és akkor már lovaggá ütött Sir Arthur Conan Doyle-lal, innen tud az esetről. A rövid, hazánkban tett látogatás, meg a kis interjú híre nemigen ért el külföldre, amely amúgy Conan Doyle életének számtalan kalandos eseményével foglalkozik és elhivatott a neves szerző sorsának minél pontosabb megismerése felé.

Megrendeltem Dr. Kovács Gyula könyvét, amely csak fél mondatokban említi az interjút, de elég informatívan ahhoz, hogy tudjak felőle kutatni. (A kötet amúgy fantasztikus stílusban van megírva és számos érdekességet tartalmaz a csalók, szélhámosok, tolvajok és zsebmetszők világáról. Ezért igazán örülök, hogy könyvespolcaim kincsei közt tudhatom.)

További információk a könyvről: Könyvajánló

Szerencsére újságcikkeknek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban is utána lehet nézni, melynek tagja vagyok. Emailt írtam az ügyben Béres Ildikónak, a Deák Ferenc Könyvtár könytárvezetőjének. Ildikó alaposan és szívvel-lélekkel dolgozik, akárcsak kedvencünk a legendás detektív. Aznap már küldte is az 1907-ben írt cikket, mely Arthur Conan Doyle-ról szól. Ezt mindjárt bemutatjuk érdekes kiegészítéseket téve utána. Azonban úgy illik, hogy kicsit előbb megemlékezzünk Fröhlich János-ról is (, akiről egyébként Dr. Kovács Gyula könyvében a most említettnél több információ található).

FRÖHLICH JÁNOS

Fröhlich János (1873-1926) klasszika-filológiai szakon diplomázott. 1892-ben a Nemzet szerkesztőségében volt újságíró Jókai Mórral, majd Az Ujságnak rendőri tudósítója lett 1904-ben. 1908-ban hetilapot indított Detektív-krónika címmel. 1912-ben rendezte első filmjét Tüzet kérek címmel. 1914-ben Fodor Aladárral megalapították az első magyar híradóvállalkozást, a Kino-riportot, ahol 1916-ig dolgozott. 1914–1918 között a híradófilmgyártásban vezető szerepe volt. 1916-ban Mozihét néven alapított vállalatot. Az 1920-as években Balla Jenővel ismét a Kino-riport vezetője volt.

Az számunkra fontos cikket Fröhlich János az Ujság című lapban jelentette meg. 1903-tól kiadott Az Ujság - majd 1925-től névelő nélkül Ujság, egy délutánonként megjelenő politikai napilap volt Budapesten. 1904-ben 15 ezer, 1913-ban 65 ezer példányban jelent meg, ezzel az ismertebb fővárosi lapok sorába tartozott. A lap következetesen, 1944-es megszűnéséig megőrizte nevének rövid u-s írásmódját a címoldal fejlécében. Egy 1934-ben megjelent szerkesztői üzenet ekként tájékoztatott egy helyesírás miatt reklamáló olvasót: „Az U j s á g-ot gépen szedik. A szedőgépeket külföldön gyártják, ahol nem ismerik a hosszú, ékezettel jelölt u-betűt, Röviden: a szedőgépben nincs hosszú u-betű”.

1907-ES CIKK AZ UJSÁG CÍMŰ LAPBÓL

INTERJÚ – BESZÉLGETÉS CONAN DOYLE-LAL

Beszélgetés Conan Doyle-lal
— Saját tudósitónktól. —

Tegnap este óta érdekes vendégünk van :
Conan Doyle, a Sherlock Holmes-regények szerzője,
a detektiv-király megteremtője. Tegnap este ér-
kezett Konstantinápolyból Budapestre feleségével
és a Hungária-szállodában vett lakást.

Ma este a II. emelet 201. számú szobájában
fogadott. Conan Doyle nyájas, szőke arczu férfi,
barátságos mosolylyal fogadta üdvözlésemet. Ma-
gas termetű, nagy szőke bajusza van, kék szeme
s mindjárt első pillanatra kellemes benyomást kelt.
Széles vállai, izmos karjai, erős testalkata, mond-
hatnám jóképű, intelligens dijbirkózónak tün-
tetik fel.

A mikor megmondtam neki, hogy Budapest
legrégibb rendőri riportere vagyok, barátságosan
megszorította kezemet és tört németséggel, mo-
solyogva mondotta :

— Ah, ez engem is érdekel. Már le akartam
feküdni, a mikor önt bejelentették. Szívesen fogad-
tam volna amúgy is, de tudva, hogy rendőri
tudósitó, kétszeresen jól esik üdvözölnöm. Tehát
én a szakmájába vágó dolgokról írtam. Ön sok
érdekes bűnügyi esetet tapasztalhatott; az életet
alaposan ismerheti. A rendőri riporternek elég
alkalma nyílik az élet nyomorúságát is, szépségét
is megismerni.

— Csodálom, — mondám — hogy ilyen
fiatalos embert látok magam előtt.

— Bizony, pedig negyvenhét év nyomja már
a vállamat; de néhány hete boldog férj vagyok
és nászutra keltem feleségemmel. Nem lehetetlen,
hogy ez kölcsönzi nekem az ifjúság varázsát.

— Ha nem vagyok indiszkrét, — kérdeztem
— szíveskedjék megmondani: hogy jutott arra
a gondolatra, hogy a Sherlock Holmes immár
világhirü alakját megteremtse ?

— Szívesen megmondom. Engem minden
szépre és jóra, a mit tudok, tanárom, Bell József
dr. edinbourghi egyetemi tanár tanított. Mind a
ketten skót származásnak vagyunk. Az egyete-
men az orvosi fakultáson hallgattam Bell profesz-
szor előadásait. Bell professzor, a ki még ma is él,
az orvosi tudományban az, a mi a detektiv-regé-
nyekben Sherlock Holmes. A mit más ember meg
nem lát, legyen bármily kitűnő orvos, azt Bell
professzor éles szeme, kitűnő megfigyelő tehetsége
nyomban felismeri. Ezt az éleslátást csodáltam
benne mindig. Így ébredt bennem az a gondolat,
hogy megalkotom Sherlock Holmest.

— A mikor egyetemi tanulmányaimat be-
fejeztem és orvosi diplomát szereztem, elkezdtem
irogatni és megformáltam a detektiv-regények
Bell professzorát. Sherlock Holmes apró, mások
előtt láthatatlan nyomokon induló megfigyelései
mind Bell professzoréi. Az olvasó azt hiszi, hogy e
megfigyelések költött dolgok, pedig nem úgy van.
E megfigyelések csakugyan léteznek. Bell profesz-
szor, a ki ma már nagyon öreg ember, fizikumának
és lelkének teljes erejére nézve ma is a régi, nagy
megfigyelő. Mikor regényeimet kezdték meg-
szeretni, neki tellett a legnagyobb öröme benne.

— Jövőre van-e valami újabb terve ?

— Egyelőre nincsen. Most nászuton vagyok;
feleségemmel megnézem Európa nagyobb városait;
Budapestről holnap este Parisba utazom, ott is
hosszabb bideig tartózkodunk. Ma megnéztem a
magyar fővárost ; megcsodáltam parlamentjüket,
benn is voltam e díszes épületben, a melynek
egész Európában nincsen párja. Nászutamról
visszatérve, bizonynyal uj munkába fogok. Ismét-
lem azonban, hogy pozitív tervem még nincsen.
Nászutamon gyűjtöttem Írásra való anyagot és
újabb müveimnél ezt fel is fogom használni.

Beszélgetés közben elmondottam neki egy
érdekes Bérczi-esetet, a mikor a hires kapitány
egy csemegeüzletben, egy betörés színhelyén meg-
jelenve, egy kaviáros hordónak a földre ömlött
tartalmában megtalálta a tettes czipőjének a
nyomát, megállapította, hogy katonaczipő volt
s ennek alapján kinyomozta azt a közkatonát,
a ki a betörést elkövette. Egy laktanyában ugyanis
megtalálták a kaviáros talpú czipőt.

Conan Doyle kék szeme fölvillant:

— Hisz ez pompás ! Lássa, ez mindjárt jó
point egy detektiv-történethez !

Körülbelül tiz perczig tartott a beszélgetés,
a mely után a mester szives búcsút véve vissza-
vonult szobájába. ,

(fj.)

A cikket változatlan formában régies nyelvén és helyesírási hibáival együtt közöltük.

KIEGÉSZÍTÉSEK:

Conan Doyle kék szemű és barna hajú volt. Fröhlich János azonban mégis szőkének írja le, ennek akad magyarázata. Arthur ugyanis Konstantinápolyból érkezett vissza, ahol a török szultán kitüntette. Az ottani tartózkodás során kiszívhatta haját a nap. ( - Mindez azért is érdekes, mert Arthur legendás termetménye, a londoni detektív hajszíne körül is akad rejtély, melyet az Ismered Sherlock Holmes hajszínét? posztunkban elemeztünk.)

A török szultán és Conan magas rangú kitüntetésének kalandos történetéről korábban már megemlékeztünk, az alábbi cikkünkben:

Ajánlott cikk: A krimi kedvelő eszes Szultán

A Grand Hotel Hungária, ahol Doyle 1907-ben megszállt 1871-ben épült, majd sajnos a második világháborúban végzetes bombatalálat érte. Fennállása során európa vezető hotelei közé tartozott, liftekkel, távíróval és temérdek egyéb luxussal. Sherlock Holmes atyján kívül számos híresség volt a vendége, így például Liszt Ferenc és Richard Wagner zeneszerzők, Theodore Roosevelt amerikai elnök vagy a walesi herceg, a későbbi VII. Edward angol király (- az a brit uralkodó, aki lovaggá ütötte Conan Doyle-t 1902-ben). A dunaparti épület helyén ma a Duna Intercontinental található, mely szintén hotelként funkcionál.

Felvettem a kapcsolatot az Országházzal, hogy maradt-e fénykép vagy aláírás, esetleg bármi Arthur látogatása kapcsán. Onnan kedvesen a Magyar Nemzeti Levéltárhoz (MNL) irányítottak, amely régi anyagaikat őrzi. A Magyar Nemzeti Levéltár maximálisan segítőkész volt és lelkiismeretes kutatást végzett. Végül MNL/KSZF/26528-1/2024-es számú válaszukban arról tájékoztattak, hogy nem lelték nyomát a Doyle-nak, de abban az időben előzetes bejelentés - meg aláírás nélkül is be lehetett térni a Parlamentbe, így az író valószínűleg ilyen lehetőséggel élt. Ismerve Conan Doyle szerénységét nagyon is hihetőnek tartom, hogy egyszerű turistaként kereste fel az Országházat, feltehetően a (második) feleségével, Jean Leckie-vel együtt és hírnevét nem használta fel a látogatáshoz.

Így zárult a kis nyomozásom mely során a leginformatívabb posztot sikerül most megjelentetnem hazánkban Sir Arthur Conan Doyle magyarországi látogatásáról. Hírünket saját írásával Szíjjártó Gabriella, a Szabad Föld újságírónője is megjelentette a " Majdnem a múltba veszett " cikkében.

Természetesen ezt az örömhírt terjeszteni kell és kapcsolataim révén beajánlottam az eseményt a The Arthur Conan Doyle Encyclopedia illetve beajánlom a jövőre megjelenő nemzetközi kiadvány, a Baker Street Almanac felé, mely világszerte a Sherlock Holmes Clubok tevékenységét összefoglaló nagy évkönyv. Hagy tudják meg a nagy detektív és Doyle nagy rajongói, hogy a híres író nálunk is tiszteletét tette... Gondoltam...

Alexis Barquin azonban a The Arthur Conan Doyle Encyclopedia készítője nemcsak elismerését fejezte ki az alapos kutatásért és örömmel jelentette meg oldalán a megtalált cikket (Beszélgetés Conan Doyle-lal), hanem azt is jelezte, hogy olyan szakértő, mint Brian W. Pugh (több Doyle könyv szerzője) sem jelezte még a Doyle utazásokat jelző kronológiájában Magyarországot, így igazi kincsre bukkantunk. A neves író életének néhány eddig ismeretlenségbe vesző néhány napját tártuk fel.

Ezenfelül Jay Ganguly a neves sherlockian pedig cikket kért a erről a kalandos történetről lapjába, a Proceedings of the Pondicherry Lodge (indiai sherlockian e-magazin) következő, téli számába. A hír tehát - nagy örömünkre - külföldön is ismertté válik.

Kérjük szépen terjesszétek büszkén Ti is! Mindegy, hogy online vagy szóban, de adjuk tovább örömmel! Többet ne feledjük, hogy még Sir Arthur Conan Doyle is boldogan tartózkodott Magyarországon.

ZÁRSZÓ: A MAGYAR ORSZÁGHÁZ és Holmes helyzete

Végül, de nem utolsósorban hoztam egy kellemes, majd félórás YouTube videót a világ egyik legszebb műalkotásáról, a Magyar Országházról, melyet egykor Conan Doyle maga is megcsodált. Helyey László színművész kellemes hangjával látványos és igen informatív összeállítás a meseszép épületről:

" Ma megnéztem a magyar fővárost ; megcsodáltam parlamentjüket, benn is voltam e díszes épületben, a melynek egész Európában nincsen párja. " (Sir Arthur Conan Doyle - Ujság napilap, 1907)

Sajnálatos módon magyar vonatkozásai és jelentős értékei ellenére Sherlock Holmes nem eléggé megbecsült Magyarországon. Általánosságban nincs felismerve, hogy a népszerű karakternek micsoda kulturális értékei vannak és mennyire kreatívan használható lenne az oktatásban. A világhírű hős azonban a remény szimbóluma és klubunk hiszi, hogy remélhetjük: idővel ez a helyzet jó irányba változik. Hajrá magyarok!

Tisztelettel:

Fray Adrienn (SherlockExtra), a Magyar Sherlock Holmes Club elnöke

HÁLÁS KÖSZÖNET: Prof. dr. Zajácz Magdolna, Fröhlich János, Dr. Szomor Sándor, Dr. Kovács Gyula és Béres Ildikó, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az Orvosi Hetilap, valamint az Országház és a Magyar Nemzeti Levéltár, valamint az egykori Ujság napilap felé

FORRÁSOK:
1, The Arthur Conan Doyle Encyclopedia - arthur-conan-doyle.com
2, Orvosi Hetilap: cikkek és fotó
* Prof. dr. Zajácz Magdolna: Orvostörténeti érdekességek Arthur Conan Doyle életében és műveiben
* in Memoriam: Prof. dr. Zajácz Magdolna (1932–2013)
- szerző: Prof. Dr. Berta András
3, Dr. Kovács Gyula könyve:
Csalók, szélhámosok, tolvajok és zsebmetszők (2022)
4, Fröhlich János:
- Wikipédia: Fröhlich János szócikk
- Hangosfilm - hangosfilm.hu: Fröhlich János kép
5, Az Ujság 1907. november 7-i (1907/264.) száma (10. oldal):
Beszélgetés Conan Doyle-lal című cikk (teljes formájában közölve)
a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár anyagai közül kikeresve
az újság saját tudósítójától (fj.)-től (Fröhlich János)
6, Blogunk saját posztjai – sherlock.blog.hu
7, PestBuda - pestbuda.hu:
A Duna-korzó elfeledett épülete – Százötven éve készült el a Hungária Nagyszálló - Dubniczky Zsolt cikke
8, YouTube videó: A Magyar Országház (somogyvideo)
Narrátor: Helyey László
9, Wikipédia szócikk: Az Újság (Ujság)