Szép napot! Sherlock Holmes a zsenialitás és a munkamánia szimbóluma. Épp ezért talán nem meglepő, hogy a hozzá kapcsolódó főbb jelképek mind az ő nyomozását vagy gondolkodását segítik. Hosszú kabátja, vadászsapkája a nyomozás illetve megfigyelés során biztosít neki kellő meleget a hideg, ködös Angliában. Nagyítójával feltárja a legkisebb részleteket, pipája és hegedűje pedig egyaránt szolgál relaxációs meg gondolkodásfejlesztő lehetőségeket neki. - A viktoriánus korban a dohányzást élénkítő hatása és a füst tartosító mivolta miatt egészségesnek vélték. (Ma már a fejlettebb orvostudomány révén tudjuk, hogy ez nem igaz.) Világhírű detektívünk brutálisan nehéz munkát végez, amely során lépten-nyomon lát holttesteket és saját élete is veszélyben forog, ilyenkor stressz keletkezik, amit Sherlock később pöfékeléssel vagy zenehallgatással, hegedűjátékkal vezet le. 

A hangszerek királynője a hegedű, mely minket is lenyűgöz. Blogunkon már "találkozhattatok" a hangszer briliáns művészeivel: Rácz Pál aranykoszorús hegedűkészítő mesterrel és Mága Zoltán és fia, ifjabb Mága Zoltán csodálatos hegedűjátékával. Terveink szerint továbbra is teret adunk ennek a varázslatos témának, most is ennek révén szolgálunk érdekességgel nektek.

Magyarországon nem ismert, de Sherlock hegedűje egy legendás darab. Kalandos történetével az I Hear of Sherlock Everywhere foglalkozott korábbi posztjában. Az írás azonban most is aktuális, mivel a hangszer most is nagy becsben van tartva, így az angol nyelvű, népes szerkesztőséggel rendelkező sherlockian weblaptól engedélyt kértünk és kaptunk a cikk magyar nyelvű közlésére. A fordítást Revati, azaz Marincsák Zsófia végezte. Fogadjátok szeretettel!

A SHERLOCK HEGEDŰ

(Megjegyzés: az angol nyelvű írás szerzője Robert Stek, és 2016. március 28-án jelent meg a www.ihearofsherlock.com oldalon. A cikk közvetlen elérhetőségét lejjebb adjuk meg.)

„(…) kitűnően bánt a hegedűvel.” (A bíborvörös dolgozószoba)

A legtöbb Sherlockian tisztában van vele, hogy a Holmes-hoz társított ikonikus vadászsapkát és hajlított szárú pipát William Gillette használta kellékként az 1899-es színdarabban. Ugyanakkor az is világos számunkra, hogy van még egy dolog, ami a detektívhez rendelhető – ez pedig egy hangszer, a hegedű. Watson sokszor említi a Kánonban Holmes hegedűjátékát, maga a hegedű szó (egyes és többes számban) húszszor jelenik meg a történetekben. A hangszer olyannyira hozzátartozik már a nyomozóhoz, hogy igazán nehéz dolgunk van, ha olyan feldolgozást kell említeni, amelyben nem szerepel hegedülős jelenet.

Watson leírása szerint Holmes „diadalmasan mesélte el, hogyan vásárolta meg ötszáz guinea-t érő Stradivariját egy zsidó ügynöktől ötvenöt shillingért.” (A rejtelmes doboz)

A jótékonysági vásár című rövid történetben Holmes éppen tanulmányoz „egy nagyon érdekes újságcikket Cremona fáiról és annak pontos okairól, miért ezek a legkeresettebb hegedű-alapanyagok”, és természetesen A bíborvörös dolgozószoba című történetben „a legkedélyesebb hangulatban beszélt a cremonai hegedűkről, élénken magyarázva az Amatik és a Stradivarik közötti eltéréseket.”

Watson közli, hogy Holmes többször volt a XIX. századi virtuóz, Wilhelmina Norman-Neruda koncertjein, A Rőt Ligá-ban pedig mindketten ott vannak a St. James Hall-ban, Sarasate előadásán.

A zene nemcsak egy vadembert képes megszelídíteni, hanem, egy kevésbé ismert idézet szerint „meglágyíthatja a sziklákat és meghajlíthat egy tölgyet” (a szerzője William Congreve, a XVII. századi drámaíró, nem pedig Shakespeare, ahogy sokan hiszik). Bár ebből az írásból pont az derül majd ki, hogy egy tölgy meghajlítása (azaz, hogy pontosak legyünk, a szóban forgó fafajta a hegyi juhar) elbűvöli Sherlock Holmest.

A SHERLOCK HEGEDŰ FELFEDEZÉSE

Nemrégiben Edinburgh-ba látogattam, ahol az a megtiszteltetés ért, hogy előadást tarthattam az Arthur Conan Doyle Centre-ben, ami az edinburgh-i spiritiszta szövetség székhelye. Ez egy gyönyörűen helyreállított viktoriánus lakóház, amit William McEwan épített. A központ egyik kurátorától, Ann Treherne-től megtudtam, hogy a megnyitás első évfordulóján, 2012. október 23-án megszólaltattak egy nagyon különleges hegedűt – a Sherlock hegedűt, amit az Edinburgh-i Egyetem Hangszermúzeumában őriznek. Természetesen rögtön felkaptam erre a fejemet. Mi is ez a Sherlock hegedű?

A kérdés megválaszolásához szálljunk be a Tardisba és utazzunk vissza az 1865 és 1869 közötti Edinburgh-ba. Ekkoriban a fiatal Arthur Conan Doyle a külvárosba költözött, a Liberton Bank House-ba, a főbérlője Mary Burton volt, aki 1844-től 1898-ig élt itt. A hölgy társadalmi és oktatási reformok úttörője volt, a Heriot-Watt Főiskola első női igazgatója, aki lelkesen támogatta a szüfrazsettek mozgalmát is. Küzdött azért, hogy az oktatáshoz egyenlő eséllyel jusson hozzá mindenki. Végrendeletében pénzt hagyományozott a kampányra, amely azért harcolt, hogy a nők is a parlament tagjai lehessenek.

Doyle egyrészt azért költözött a hölgy házába, hogy a közeli Newington School-ba járjon, és ez azt is lehetővé tette, hogy kiszabaduljon a saját, eléggé működésképtelen családi életéből, amit apjának súlyos alkoholizmusa okozott. Jóbarátok lettek Mary Burton unokaöccsével, William K. Burtonnal, és gyakran másztak fel a szomszédos telken lévő hatalmas hegyi juharra *. A két év, amit Doyle a liberton Bank House-ban töltött, nagy hatást gyakorolt az életére.

Térjünk most vissza ha nem is jelen korunkba, de a XXI. század elejére. A Liberton Bank House egészen 1993-ig lakott volt, majd üresen állt és állapota leromlott. Majdnem ledózerolták, hogy egy hamburger-gyorsétteremlánc tagjának helyet csináljanak, végül Conan Doyle és Burton rajongóinak köszönhetően a skót műemlékvédelem tulajdonába került 2000-ben.

A megvalósíthatósági tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy az ingatlan tanulási nehézségekkel, egészségi, szociális, érzelmi és viselkedési problémákkal küzdő gyerekek iskolájaként lenne a legjobban hasznosítható. Az épületet a 2007-2008-as tanévre állították helyre. Mialatt a birtok sorsán vitatkoztak, kiderült, hogy a 170 éves fa gyökerei olyan mértékben elrothadtak, hogy félő volt, rádől az épületre és súlyos károkat okoz. Ez ugyanaz a fa volt, amelyre a fiatal Arthur Conan Doyle sokszor felmászott fiatalkorában.

A Dunedin School munkatársai, akik tudatában voltak annak, mit kaptak örökül, és annak is, hogy elsődleges feladatuk a megőrzés, arra jutottak, hogy ha magát az élő fát nem is tudják megmenteni, a belőle származó faanyagot mindenképpen hasznosítaniuk kell. És vajon milyen módon lehetne a legjobban megadni a tiszteletet Conan Doyle-nak, aki oly sokszor felmászott erre a fára?

Joan Foulner, az iskola történelemtanára szerint:

„Nem volt más választásunk, ki kellett dönteni a fát, mert a gyökereinek rothadása annyira előrehaladott volt. Olyan régóta állt a telken, és olyan szervesen kapcsolódott Doyle-hoz, hogy az fel sem merülhetett, hogy kivágják és csak fűrészpor lesz belőle. Olyan ötletet kerestünk a hasznosítására, amely tiszteleg Sherlock Holmes előtt. Aztán az egyik önkéntesünk rábukkant egy újságcikkre egy helyi hangszerkészítőről. Adományokból gyűjtöttük össze a szükséges összeget.”

A Dunedin School munkatársai megkeresték Steve Burnett hangszerkészítő mestert, és megbízták, hogy a kidöntött fa anyagából Doyle születésének százötvenedik évfordulójára (2009) készítse el a hegedűt, amit ma Sherlock hegedűként ismerünk.

 – a mester, Steve Burnett és a Doyle-vonósnégyes hangszerei

Watson szerint Holmes gyakran jelentette ki: „Ismeri a módszereimet.” (kilenc történetben legalább 14-szer előfordul). Steve Burnett-nek, aki nem egy hétköznapi mester, is megvoltak a maga módszerei. A megtiszteltetés, hogy elkészítse ezt a különleges hangszert, részben azért érte, mert különleges módszerekkel dolgozik.

Ahogy azt már említettük, Holmesnak egy Stradivarija volt, de Burnett-re nagyobb hatást gyakorolt egy másik híres olasz mester, Giuseppe Guarnerius del Gesu (1698-1744), aki ugyancsak Cremona-ban működött és Antonio Stradivari riválisa volt. Amikor megtervezte a Sherlock hegedűt, Burnett egy olyan hangszert tekintett mintának, amit Gesu Nicolo Paganininek készített 1740 körül. Az edinburgh-i mester a faanyag tartósításához nem modern konzerválószereket használt, hanem régi gyantákat és fénymázakat, amiknek fennmaradt a receptje. Úgy érzi, az ő hegedűi annyiban hasonlítanak az olasz mesteréihez, hogy sötét, érzékeny, telt, erőteljes és dallamos a hangjuk, emiatt számos vezető szólista keresi ezeket. Burnett szerint:

„Én olyan fénymázkeverékeket használok, amelyeket számos fennmaradt régi hangszerhez is alkalmaztak, és ezek még ma is olyan kiválóan szólnak. Az általam készített hegedűk talán nem túl kifinomultak, de gyönyörű hangzásuk van, hangosabbak és dallamosabbak, mint más mesterekéi.”

Azonban a Sherlock hegedű elkészítésénél nemcsak a konzerválószerek, a faragás és a megmunkálás az, ami egyedi. Egy hegedű hangszínezetét nagyban befolyásolja a faanyag minősége és állapota is. A fa fajtája, tömörsége, az évgyűrűk alakulása és a vastagság mind szerepet játszik abban, milyen karakterű lesz a kész hangszer hangja.

A vonós hangszerek készítésénél rendszerint évekig is érlelik a faanyagot, mielőtt kifaragják és elkészítik belőle az adott hangszert. A nedvességtartalomnak stabilizálódnia kell, mielőtt a mester kiválasztaná a darabokat, amikből majd a hangszer alkotórészeit elkészíti. Steve Burnett-nek kevesebb mint egy év állt rendelkezésére, hogy az évfordulóra elkészüljön ezzel az igazán egyedi hegedűvel, és nem szerette volna, hogy a hangzása lényegesen megváltozzon az érlelés során. A hegedűkészítés művészet, amely nagy szaktudást és tapasztalatot igényel. Az évek során szerzett tudása és gyakorlata mellett hagyományos módszereket használt, de kénytelen volt kísérletezni, hogyan tudja felgyorsítani a nyers juhar érlelését – ezek pedig nem szabadalmazott módszerek.

A határidőt sikerült tartani, és a Sherlock hegedű Doyle születésének százötvenedik évfordulóján, 2009. május 22-én debütált az iskolában tartott koncerten. A Sherlockianok örömére szolgálhat annak a ténynek az ismerete, hogy ezen a jeles évfordulón egy ilyen különleges hangszer is megszólalt. De ezzel a történetnek még nincs vége. A jelenleg még ismert Stradivari és Guarneri hegedűk dollárezrekre, esetleg milliókra vannak biztosítva, mert csak hozzáértő művészek tudják a bennük rejlő csodás hangzást megszólaltatni. Milyen a Sherlock hegedű hangja? Vajon pusztán csak azért érdekes ez a hangszer, mert abból a fából készült, amelyikre Conan Doyle olyan sokszor felmászott?

– Dr. Jenny Nex, a Hangszermúzeum egyik kurátora

A hegedűművészek, akik játszottak a Sherlock hegedűn (és más, Burnett által készített vonós hangszereken), egybehangzóan dicsérték a hangzását, amely leginkább az 1800 előtt Cremonában készített hegedűkéhez hasonlít. 2010. május 16-án megjelent egy kritika a The Scotsman-ben egy segélykoncertről, amit a Haiti földrengésben elárvult gyerekek javára szerveztek. Az Usher Hall-ban tartott koncerten a Sherlock hegedűn Ani Batikian, egy örmény hegedűzseni játszott (, aki egy nő). Az írás szerint: „az előadott változatos művek nemcsak a hegedű hangjának árnyalatait és textúráját mutatták be remekül, hanem Batikian sokoldalú tehetségét is. A St. Patrick barokk zenekarral kiegészülve a művésznő élénken játszotta Vivaldi Négy évszakját. Ezután Batikian és Helena Buckmeyer zongoraművésznő Elgar- és Gershwin-műveket játszottak, amelyek kiemelték a hegedű gyengéd, kedves hangzását, míg Bartók Román népi táncok című alkotása bizonyította, hogy mennyire szenvedélyes is tud lenni ez a hangszer. De leginkább Jay Ungar Búcsú Ashokantól című, hegedűre és zenekarra írott gyönyörű, sodró lendületű műve emelte ki a nagyszerű hangszer káprázatos hangzását.”

A Doyle-hoz fűződő kapcsolata miatt a hangszer a skót zeneszerző, James Clapperton Elsie és Frances című darabjának világpremierjén is megszólalt. Így hívták azt a két kislányt, akik 1920-ban a Cottingley-i tündérekről készítettek hamisított fényképeket. Doyle viszont egészen 1931-ben bekövetkezett haláláig meg volt győződve róla, hogy a történet igaz.

2010 őszén a Sherlock hegedűt átadták az Edinburgh-i Egyetem Hangszermúzeumának. Innen kölcsönzik ki különböző rendezvényekre, mint például az UNICEF-nek, hogy gyerekek előtt játsszanak rajta, vagy számos természetvédelmi szervezetnek. 2015 nyarán felkereshettem a Hangszermúzeumot, a kezembe is foghattam ezt a hegedűt, és hallhattam, ahogyan az egyik kurátor játszik rajta. Nem vagyok hegedűszakértő, ezért nem tudok szakszerű beszámolót adni a hangzásáról, de Sherlockianként nagy boldogság volt látni a belsejében az alábbi jelzést:

„Sherlock, Sir Arthur Conan Doyle születésének 150. évfordulójára, faanyag a Dunedin School hegyi juharjából, ahol gyerekként lakott, Edinburgh, 2009. május 22.”

A YouTube-on fellelhetők videók, amiken a Sherlock hegedűn játszanak, és van olyan videó is, amiben a mester, Steve Burnett részletesen beszél a készítésről:

(A videó angol nyelvű felvétel.)

De a történetnek még mindig nincs vége. A második részben mesélek a Watson hegedűről, továbbá egy brácsáról és egy csellóról. Ezek a Sherlock hegedűvel együtt alkotják a Doyle vonósnégyest – minden hangszer ugyanannak a fának az anyagából készült.

A Doyle vonósnégyes eddigi egyetlen nyilvános fellépése 2012-ben volt, az Arthur Conan Doyle Centre megnyitásának első évfordulóján. Ekkor került bemutatásra A Négyek Jele című darab, amit ennek a vonósnégyesnek írt egy skót zeneszerző, aki a London Szimfonikusoknál játszott fafúvós hangszeren. 

Aki kíváncsi, vajon mi maradt meg a híres fából, annak itt van néhány fénykép: 

Írta: Robert Stek

*A fordító megjegyzése: 

Az angol eredetiben a fa megnevezése sycamore, amit használnak a szikomorfüge (Ficus sycomorus) és a hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) hétköznapi neveként is. Mivel az előbbi Afrikában őshonos, az utóbbi pedig Közép-Európában, arra következtettem, hogy Doyle híres fája nagy valószínűséggel hegyi juhar lehetett. Következtetésem helyességét alátámaszthatja, hogy a hegyi juhar kedvelt hangszerkészítési alapanyag.

FORRÁS:

ihearofsherlock.com/2016/03/the-sherlock-violin.html#.Y0DhOXZByUk

Fordító: Marincsák Zsófia (Revati), a Magyar Sherlock Holmes Club társelnöke

A szerzői jogok az I Hear of Sherlock Everywhere-t és blogunkat illetik.

AJÁNLOTT OLDALUNK: