... avagy dióhéjban a nagy detektív népszerűségének néhány okáról
Kedves Olvasók!
Már hírt adtunk felőle, hogy ebben a hónapban adja a japán NHK köztévé Yumiko Hirono professzor asszonnyal a "100 perc remekmű" sorozat különkiadását "Sherlock Holmes Special" címmel. A különkiadás négy darab 25 perces részből áll a Kiotói Egyetem brit irodalomkutatójával és a mesebeli illusztációkért a japán BAM (, azaz a Brit Antik Múzeum) a nagy detektívnek szentelt emeletét használták. A Holmes-féle autentikus világot kiválóan bemutató emeletről itt látható néhány fénykép:
Erről a Sherlock különkiadásról könyv is megjelent az ázsiai szigetországban, ebből kis szemezgetést most megosztunk a mag.nhk-book.co.jp oldal jóvoltából. A most bemutatott kis részlet Yumiko Hirono professzor asszony véleményét tartalmazza dióhéjban arról, hogy miért lett világhírű Sherlock Holmes, aki 1887-es megjelenése óta állandóan meg-megragadja az emberek fantáziáját. Persze csak néhány indok van megemlítve a sok közül, az is röviden, de olvasásra így is érdemes:
" Kérdés: Holmes történetei, amelyek a The Strand magazinban jelentek meg, sokakat lenyűgöztek. Miért akarták az olvasók annyira Holmes történeteit?
Yumiko Hirono professzor asszony: Az egyik ok az akkori Anglia történelmi háttere. A Study in Scarlet 1887-ben jelent meg, egy évvel azelőtt, hogy legalább öt nőt egymás után lemészárolt egy magát Hasfelmetsző Jack-nek nevező gyilkos. A Londont megrázó sorozatgyilkosságokat a nyomozó hatóságok nem oldották meg, és hamarosan kikerültek a rendőrség kezei közül, és széles körben nyilvánosságra kerültek.
Egy olyan korban, amikor a rendőrségi rendszert bővítették és fejlesztették, és egy olyan világban, ahol ilyen szörnyű bűntettek és bizarr esetek követték egymást, Holmes történetei, amelyek a valós élet bajaihoz és az emberek félelmeihez kapcsolódtak, mélyen gyökeret vertek a közvéleményben. Egy olyan detektív, aki bármilyen rejtélyt magabiztosan meg tudott oldani, pontosan az lehetett, akit az emberek kerestek.
A másik ok Watson létezéséhez köthető. Az olvasókat ellenállhatatlanul vonzotta a Watson szemszögéből ábrázolt Holmes-kép rejtélyes varázsa.
A detektív olyan személy, akinek az a feladata, hogy titkokat fedezzen fel. Ez egy irodalmi eszköz, amely lehetővé teszi, hogy másokra vadászhassunk, és mégis teljesen sértetlenek maradjunk. A detektívnek tehát nem feltétlenül kell példamutató személyiségnek lennie, elég, ha jártas a titkok leleplezésének művészetében. Valójában Holmes soha nem állítja, hogy példamutató. Ő azért dolgozik az ügyeken, hogy "feloldja az unalmát", és meglehetősen furcsa különc, aki erősen dohányzik, kokainozik (akkoriban legális volt) és szeret hegedülni. Az újdonság az, hogy egy ilyen egyedi karakterből bámulatos dedukciós tehetség bontakozik ki. Az olvasó nem tehet mást, mint hogy lenyűgözött lesz.
Ahogy az ügy Watson szemével ábrázolva egyre zavarba ejtőbbé válik, Holmes máris a gyilkos nyomára bukkan. Ezután egyenként folytatja az ügy felderítését, és amikor a rejtély Watson, a rendőrség és a körülötte lévők számára a tetőfokára hág, zseniálisan megoldja azt. Az olvasót meglepi és felvidítja a rejtély megoldásának gyorsasága, de Watson az, aki ugyanolyan meglepett és elragadtatott, mint az olvasó. Más szóval az olvasó minden egyes epizódban osztozhat a meglepetésben és az örömben Watson-nal, a történet szereplőjével.
Azt a módszert, hogy a detektív barátját állítja narrátornak, nem Doyle találta ki. Edgar Allan Poe amerikai író találta ki, aki Auguste Dupin detektívvel foglalkozó műveiben alkalmazta. Ennek a beállításnak a hatása azonban a Dupin-történetekben nem tűnik olyan egyértelműnek, mint a Holmes-sorozatban. Dupin barátjának és narrátorának, az "én"-nek ugyanis nincs neve, úgyszólván csak egy arctalan leíró, és kevéssé van jelen. Maga Dupin arca is homályos, és nem rajzolódik ki egyértelmű kép. Így nem folytatnak élénk párbeszédet, mint Holmes és Watson duója.
Doyle eredetisége abban rejlik, hogy feltalálta a "párbeszéd" új elemét, miközben élénken ábrázolta az egyes szereplőket. "
Természetesen Holmes népszerűségét nagyon sok ok idézte elő, az említettek valóban csak pár rövid, de fontos szempont köztük. Régóta ide tartozik még például a zseniális nyomozót játszó színészek sármja is, vagy Holmes a kriminológia tudományát inspiráló hatása.
A témával részletesebben foglalkozunk október 18-a (szerdai), Sherlock Holmes Klubtalálkozónkon a "Miért népszerű Sherlock Holmes?" című előadásban. Az ingyenes eseményre, melyre a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik bibliotékájában, a Keleti Pályaudvarhoz közeli Deák Ferenc Könyvtárban kerül sor, még lehet regisztrálni: Klubtalálkozó információk és jelentkezés
Figyelem: a férőhelyek száma korlátozott. A rendezvényen nem klubtagok is résztvehetnek, ha sikeresen regisztrálnak.
Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club
Kapcsolódó oldalak:
Yumiko Hirono és a "100 perc remekmű" sorozat:
Lehet jelentkezni az Október 18-ai Klubtalálkozónkra - a képre kattintva:
A UK Theatre Awards az egyetlen olyan országos díj, amely a UK Theatre tagjai által Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország területén elért kiemelkedő színházi teljesítményeket díjazza és ünnepli.
