Kedves Rajongók! Ma egy hosszabb posztban mézédes témával kedveskedünk Nektek. Ugyanis a méhekről és a mézről lesz szó. Mi magyarok mindig is szerettük a hasznos méhecskéket, akárcsak Sir Arthur Conan Doyle hőse, a legnagyszerűbb detektív, aki Londonból visszavonulva méhészkedett vidéki birtokán. 

További örömteli indokunk a témára, hogy tegnap a Kossuth Kiadó elküldte nekünk az új Laurie R. King könyvet, melynek címe: A méhészinas. Nagyon szépen köszönjük.

A népszerű sherlockian Laurie R. King ezen könyvében nem csak új izgalmas bűntény felderítésére lesz lehetőség, hanem megtudhatjuk miként ismerkedett össze Sherlock Holmes és az okos Mary Russell. Tehát a sorozat kedvelőinek kihagyhatatlan darab, míg aki most ismerkedne a Mary Russell történetekkel, vagy csak újabb krimire vágyik, annak ezzel a példánnyal tanácsos kezdeni az olvasást. 

Ha Ti is szeretnétek rendelni itt lelitek a Kossuth Kiadó kínálatát:

https://www.kossuth.hu/kereso/lista/?oldal=1&h=0&m=sherlock

Most pedig magyarul közöljük a "Sherlock Holmes és a méhek" című cikkünket, amit Revati az angol sherlockian-sherlock.com oldalunkra írt és amelyet a skót méhésztársaság, a Nairn & District Beekeepers’ Association 2015-ös Karácsonyi Hírlevelében engedélyünkkel leközölt.

SHERLOCK HOLMES ÉS A MÉHEK

Mindannyian tudjuk, milyen fontos szerepet játszanak a méhek a növények beporzásában, és nekik köszönhetjük a finom mézet, valamint a méhviaszt és egyéb melléktermékeket (propolisz, méhpempő) is. A világ leghíresebb nyomozóját is érdekelték a szorgos kis állatok, visszavonulása után méheket tartott Sussexben.

A méhek és a méhészkedés története – rövid áttekintés

A méhek, szorgalmuk miatt és mint a társas együttélés modelljei számos szerző írásában megjelennek. Foglalkozott velük többek között Arisztotelész, Platón, Vergilius, Seneca, Erasmus, Shakespeare, Tolsztoj és Marx is. A Meroving uralkodók szimbóluma is a méh volt – a halhatatlanságot és az újjászületést jelképezte. Szent állatnak tartották, amely összeköti a természeti világot az alvilággal. Az egyiptomi mitológia szerint Rá napisten könnyei a homokba hullva méhekké váltak.

A méhek lehetnek magányosak vagy élhetnek jól szervezett társadalomban. A mézelő méhek úgynevezett euszociális kolóniákban élnek. Ez a fajta közösség az anyából (királynő), szaporodóképes hímekből és szaporodásképtelen nőstényekből áll, utóbbiak a dolgozók.

A méheknek mintegy húszezer ismert faja létezik, közülük a legismertebb az európai mézelő méh. Az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatók. Nektár és pollen fogyasztására specializálódtak. A méz nemcsak finom és tápláló élelmiszer, az orvostudomány is használja csírátlanított változatát, mivel fertőtlenítő hatású és elősegíti a sebgyógyulást is.

A mézelő méh az ember hasznos és szorgalmas segítője. Jelenleg hét fajtája és 44 alfaja ismert. Eredete Dél-és Délkelet-Ázsiába vezethető vissza. A méhészek kaptárakban tartják a családokat, egy kaptárban akár negyvenezer méh is lehet. A méhészkedés történetének kezdetén a méz begyűjtése a méhek és a kaptár megsemmisítésével járt együtt, később jöttek rá az emberek, mekkora értéket is képvisel egy méhcsalád. A középkorban a kolostorok és apátságok voltak a méhészet központjai – a viaszt gyertyakészítéshez használták, a méz egy részéből pedig mézsört készítettek Európa azon részein, ahol nem lehetett szőlőt termeszteni. A 19. században az amerikai Lorenzo Lorraine Langstroth tökéletesítette az addig használt méhkaptárak szerkezetét, így azokból a méz a peték, a lárvák és a bábok megsértése nélkül vált kinyerhetővé. Számos kaptárfajta létezik, Amerikában legelterjedtebb a Langstroth, míg Angliában a „brit nemzeti kaptár” típus a legnépszerűbb. A „hagyományos” méhtartás mellett egyre nagyobb teret nyer a természetközeli méhészkedés és az urbánus irányzat, mely utóbbi a nagyvárosokban tartott méheket takarja. Érdemes megemlíteni, hogy az Elementary sorozatban is megjelennek a méhek. Jonny Lee Miller Holmes-a háza tetején tartja méheit, sőt, kedves gesztusként Watsonról nevez el egy új méhfajtát. Eredetileg a Jeremy Brett-féle Granada sorozathoz is forgattak olyan jeleneteket, amikben Sherlock a méhek körül foglalatoskodik, ám ezekből csak néhány fotó maradt meg, adásba nem kerültek.

Sherlock és a méhek

Arról, hogy a nyomozó méhekkel foglalkozik, Az oroszlánsörény című történetben ő maga számol be („A birtokon békésen megosztozunk öreg házvezetőnőmmel meg a méhekkel.”). Egyébként ez a második történet, melyet nem Watson beszámolójából ismer meg a közönség – ezt és A holtsápadt katona címűt maga a nyomozó meséli el. Új elfoglaltsága Az utolsó meghajlás című történetben is szóba kerül, amikor büszkén mutatja Watsonnak a könyvet, amit a témáról írt („Gyakorlati tanácsokat tartalmazó kézikönyv a méhek életéről, valamint észrevételek a méhkirálynő elkülönítéséről”).

Sokaknak talán furcsa, hogy az az ember, akinek a bűnözők üldözése volt az élete, pont egy ilyen unalmasnak tűnő időtöltést választott, mint a méhészkedés. Ezt és a nyomozást első ránézésre ég és föld választja el egymástól. Azonban ha alaposabban megvizsgáljuk, kiderül, hogy a két dolog között sok a hasonlóság. Lássuk, melyek azok a tulajdonságok, amik szükségesek hozzájuk.

1. Türelem

A részletek, bizonyítékok felkutatása és a tények egyeztetése elengedhetetlen egy nyomozás során, és ehhez bizony nem árt türelmesnek lenni. Ugyanígy a méhekkel való foglalatoskodás, az életük megfigyelése is sok türelmet kívánó tevékenység.

2. Felelősségvállalás

Egy nyomozáson emberéletek múlhatnak – és a méhész is felel a kaptár lakóinak jólétéért.

3. Felkészültség

A jó nyomozó igyekszik a lehető legtöbb adat birtokába jutni, hogy megkönnyítse a saját dolgát. A méhészkedésbe sem lehet háttértudás nélkül belevágni, előbb elméletben kell elsajátítani az alapjait.

4. Kitartás

Semmilyen tevékenység sem hoz eredményt kitartás nélkül. Ha ez megvan, a detektív megoldja az ügyet, a méhész pedig megkóstolhatja munkája gyümölcsét.

Véleményem szerint Holmes keresve sem találhatott volna megfelelőbb időtöltést magának a méhészkedésnél. Sok-sok évet töltött majdnem állandó életveszélyben, gyakran olyan körülmények között, melyek próbára tették a fizikumát is, nemcsak az elméjét. Számára igazi kikapcsolódás lehetett, hogy tanulmányozhatta a méhek jól szervezett életét. Erre a kikapcsolódásra pedig igazán rászolgált oly sok sikerrel megoldott bűneset után.

Szerző: Revati