Madame Tussaud, Conan Doyle és Robert Downey Jr. információkkal fűszerezve
Sziasztok!
Mivel nagyon szerettétek előző posztunkat arról, hogy Sherlock a Madame Tussauds Budapestben látható, ezért további érdekességekkel szolgálunk Nektek a téma kapcsán. Egyrészt azért, hogy aki részt tud venni a viaszmúzeum drága kiállításán jól informáltabb legyen, másrészt azért, hogy aki hozzánk hasonlóan nem tud elmenni azért megmelengethesse elméjét érdekes tudnivalókkal, melyekről akár tud majd olyanokkal is társalogni, akik részesei lehettek az élménynek. Harmadrészt azért is mesélünk róla, mert számos sherlockian kötődés is megemlíthető az esemény kapcsán. Mi kulturális blogként olyan szerecsések vagyunk, hogy temérdek kulturális dolgot megemlíthetünk hősünk Sherlock Holmes révén, aki nem csupán a tudományokra és a történelemre gyakorolt és gyakorol nagy hatást, de jelentős befolyással bírt s bír a művészetekre egyaránt.
Mint minden jó nyomozáskor itt is felderítettük a történet gyökereit, így a mélybe ástunk, hogy a kezdetektől tudjuk a tényeket megemlíteni.
Anna Maria "Marie" Tussaud (1761-1850) Franciaországban született. Ugyan nem volt egy kiemelkedő szépségű nő, de eszes volt, kreatív, szorgalmas és hihetetlenül tehetséges. Abba a világba született, ahova később (1887-ben) Sherlock Holmes, ahol még nem volt elég némi botrány, vagy csak egy ismertebb ember valakijének lenni, esetleg online videókban összehordani akár felkészületlenül ezt-azt ahhoz, hogy ismert legyen az illető, hanem a modern, semmittevő celebség helyett még munkával és tehetséggel érvényesült az ember.
Mikor a londoni detektív modern korba helyezéséről beszélhetünk egy-egy adaptáció során (Sherlock Holmes a 22. században mesefilm, BBC Sherlock, vagy a CBS Elementary és társaik), nem csak azt kell figyelembe vennünk, hogy valójában ezzel szűkítik az ő eredeti képességeit, de egy olyan világba taszítják, ahol hősünk boldogtalanabb lenne, hiszen ő a munka érdemeiben hisz. Szintén ebben hitt Madame Tussaud.
Ahogy Holmes ősellenségével a James Moriarty professzorral vívott kegyetlen összecsapás után mert teljesen változtatni az életén, úgy a francia nő szintén merte sorsát teljesen újra kezdeni, új alapokra fektetni. Az akkor már szobrász Marie - , aki korábban a svájci Philippe Curtius viaszmodellezőtől tanult, - 1802-ben Londonba költözött. (Később a halál is ott érte álmában 1850-ben.)
London elismerte a törékeny fizikumú hölgy vitathatatlan képességeit, csak úgy, mint Sherlock Holmes Viktória Királynő vagy épp Irene Adler érdemeit. Marie 1835-ben viaszmúzeumot alapított, amit később rokonaival együtt felkeresett egy nagy fantáziájú kisfiú, aki a skót fővárosban Edinburgh-ben élt. A fiúcskának nemcsak ez a rendkívüli élmény ragadta meg képzeletét, hanem megtetszett neki a múzeum közelében lévő egyik kis utca is. Az utca neve Baker Street volt, a kisfiú pedig Arthur Conan Doyle. Később íróként ebbe a kis utcába helyezte Sherlock Holmes nevű hősét, a nem létező 221B számú ház lakójaként. Direkt kitalált címet ajándékozott neki, nehogy egy valódi házszámból problémája támadjon. Doyle sosem tartotta nyomozóját élő személynek, így meglepte s hitetlenkedve tapasztalta mikor teremtménye azzá avanzsált az emberek szemében és elsöprő személyi kultusza lett.
Arthur gyermekként az apró Baker Street-en járva még nem sejthette, milyen meghatározó lesz ezen élménye az életében és hány rajongótól fogja még olvasni, hallani az utca nevét meg az általa felnőtt fejjel adományozott házszámot. Még nem tudhatott róla, hogy későbbi híres detektívének saját viaszszobra lesz a Londoni Sherlock Holmes Múzeumban, vagy az amerikai Movieland sztárokat felvonultató viaszfigurái között, a Niagara Vízesésnél. Utóbbit Basil Rathbone angol színészről mintázták, akit saját korában azonosítottak magával Sherlock Holmes-szal.
Ugyanakkor érett férfiként Doyle ugyan már maga is kapcsolatba hozta Sherlock-ját viaszból formált élethű alkotással. A lakatlan ház nevű novellájában Holmes saját maga megmentésére csaliként egy ilyen viaszmást alkalmaz, hogy Moriarty emberét, a mesterlövész bérgyilkost, Sebastian Moran ezredest tőrbe csalja.
Később, mint minden apró vagy épp nagyon fontos dolog Holmes kapcsán, úgy ez is visszaköszön a sherlockian világban: A Guy Ritchie által rendezett Sherlock Holmes 2. - Az Árnyjáték (2011) filmben Robert Downey Jr. nyomozója egy viaszbabával tréfálta meg Watson-t.
Ezzel azonban a viaszbábús kötődéseknek nincs vége: Downey viaszszobra ugyanis korábban, még 2009-ben egy ideig megjelent a Baker Street-i metrómegállóban. Hirdetve a film első részét, illetve az őt készítő londoni Madame Tussauds Múzeumot.
Az élethű remekművet maga Robert Downey is látta, méretet adott hozzá és promócióban is részt vett vele. Azt nem tudjuk biztosan, hogy később-ez a figura bukkant-e fel az Árnyjáték képkockáin, de egy érdekes elmélet szerint ilyen életnagyságú baba segített Robert Downey Jr. detektívének túlélni a halálos zuhanást a filmben.
Most pedig térjünk rá Benedict Cumberbatch hasonmására és kezdjük egy tévhit eloszlatásával. Néhányan morognak a FaceBook-on, hogy miért Sherlock látható a Madame Tussauds Budapestben, miért nem Dr. Strange. Nos, a helyzet az, hogy a budapesti kiállítótérben Benedict Cumberbatch önmagaként szerepel, ahol Robert Downey is sajátmaga, nem pedig Vasember.
A BBC Sherlock-jának haja ugyanis sötétebb és más fazonú. Mivel azonban a sorozat nyomozója is többször hord sötét öltönyt, sötét inget, fekete nadrágot és lábbelit, az arca is Benedict-es, hát igen sokan vannak, akik szeretik Sherlock-ot látni benne. A médiahírek is a Sherlock sztárjáról szólnak, meg maga Ben is nyilatkozta már, hogy Sherlock Holmes-ként több emberhez ért el, mint Dr. Strange-ként. Ráadásul a mű egy "könyvtárban" található és Holmes ugyanúgy szereti az olvasást, mint Benedict. Tehát kicsit elfogultan, de igenis mondhatjuk, hogy a legendás bűnüldöző látogatott el hozzánk Budapestre.
Viszont azért nem Dr. Strange az alkotás, mert eleve Benedict Cumberbatch-nek szánták.
És ha már öltözék: az öltönyt a neves Spencer Hart szabóság adományozta a figurának. A baba mostani ingje nem, viszont az öltöny nagyon hasonlít ahhoz, amit Benedict Cumberbatch maga viselt a 2014-es Oscar-gálán az emlékezetes fotóbombázása során.
A kedvelt viaszfigurák hónapokon át készülnek. Ehhez kezdetben alaposan feltérképezik a modellként szolgáló híresség testi adottságait. Cumberbatch szobra jó kilenc évvel ezelött készült el, már sok utazás áll mögötte. Hozzánk Bécsből érkezett. A Madame Tussauds Budapest-ben egy óriási ledfallal varázsolnak köré könyvtárat.
SZOBORKÉSZÍTÉS VIDEÓ ~ 3 és fél perc
Hasonmása elkészítésekor Benedict nem csak méreteit adta, de pár hajszálat maga tett a baba fejére. Ez azonban nem az első alkalom, hogy Cumberbatch szoborkészítésben részt vett. 2014-ben Ben egy Sherlock Paddington macit tervezett a The Paddington Art Trail nevű projeckthez, ami az Egyesült Királyság vezető gyermekjótékonysági szervezetének, az NSPCC-nek gyűjtött pénzt. Számos aranyos maciszobor jelent meg London utcáin, több, mint egy hónapon át november 4-től december 30-ig. Sőt, a Ben-hez kötődő detektív mackó később múzeumban is látható volt Sherlock Holmes kiállításon.
Benedict Cumberbatch tervét David Field szobrász valósította meg, aki angol lapunknak nyilatkozott: David Field interjú
Ezek voltak most viaszhasonmásos kis nyomozásunk információi, de ha érdekelnek a klasszikus szobrok is, akkor felfedezheted itt Sherlock Holmes szobrainak titkait.
Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club
FORRÁSOK:
1, Madame Tussauds London és Budapest:
hivatalos weblapok, FaceBook posztok, képek, YouTube videó
2, Wikipedia - Madame Tussaud szócikk
3, MovieLand viaszszobor múzeum - internetes információk, fotók
4, Sir Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes összes története
5, Sherlock Holmes 2. - Árnyjáték mozifilm
6, Paddington macis hír - saját angol lapunkról YouTube videóval
