Sziasztok!

"A pokol tüze ihlette" Földünk egyik legbizarabb épületét. A Winchester Mystery House (Winchester-i Rejtélyek Háza) olyan különleges építmény, hogy még a világhírű színész, William Shatner is foglalkozott vele a The UnXplained, vagyis az Elképesztő Rejtélyek című sorozatában (, a 17. perctől 25:15-ig):

Az Egyesült Államokban, Kaliforniában viktoriánus stílusban épült lakóház összefonódott megannyi rejtéllyel. 160 szoba, 17 kémény, 47 kandalló, 2 alagsori szint, 3 lift és több, mint 10.000 üvegtábla gazdagítja - vagy talán több is, mert az épület minden rejtélye még nincs felfedezve. A páratlan hely kapcsolatban áll a gyilkos Winchester fegyverrel, mely filmrajongóknak is ismerős. A „Sherlock Holmes: Az Árnyékjáték” című filmben, Moriarty bérgyilkosai egy Winchester Model 1887-es sörétes puskát használnak. A 2013-as, orosz „Sherlock Holmes” című tévésorozatban egy rendőrtiszt egy Winchester Model 1895-ös puskával látható.

Érdekesség, hogy a titokzatos ház akár köthető lenne Conan Doyle-hoz. Pedig a világhírű író sosem lakott itt vagy a városban és ennek az amerikai épületnek a megtervezésében sem vett részt. Ugyanakkor a népszerű irodalmár szintén hitt a szellemekben, spiritiszta előadásokat tartott világszerte, így imádná ezt a szellemjárta birtokot. Ki tudja talán labirintusai meg semmibe nyiló ajtajai izgalmas kaland megírására is inspirálta volna. A jóideje már turisztikai látványosság egy ideje paranormális "kutatásoknak" meg kerti tea partiknak ad otthont, amiket az író szintén kedvelne.

Conan Doyle viszont szerette az angliai Winchester városát és több irodalmi műve utalásokat tartalmaz a helyről, így Sherlock Holmes történeteiben is találkozhatunk velük. A nagy detektív meg hű társa, Dr. Watson főleg a fővárosban, Londonban és környékén nyomoznak, ám az egyetlen vidéki város, ahol három alkalommal is megjelennek bűntény felderítésére: az Winchester. (Kalandok: A Vérbükk Kastély, Ezüstcsillag, A Thor-híd rejtélye). A helyi, jóhírű The Black Swan Hotel  (Fekete Hattyú Hotel) olyan valós hely, ami(t a Kánon is említ,) dísztáblával emlékezik Holmes és a doktor látogatására.

Azonban az angliai Theatre Royal Winchester (Királyi Színház Winchesterben) szintén figyelemreméltó. Eredetileg Market Hotel (Piac Szálló) néven épült a helyi szarvasmarha piacon. Ugyan már kulturálisabb jelentőségű a tér - például könyvtár is van rajta -, egykor, 1850-ben a  messziről jött gazdák azért építették rá a szállodát, hogy legyen hol aludniuk. Később, mikor az építményt bontani akarták, megmentésére a helyiekből egy óra alatt alakult akciócsoport. A kis csapat elérte szeretett helyük műemlékké nyilvánítását. Később szintén megküzdöttek érte a Covid-járvány alatt. De miért elképesztően rejtélyes ez a hely is? Mert számtalan legenda kering itt lévő szellemekről, akárcsak az amerikai Winchester Mystery House-ban. Nem csoda, hogy a színház honlapján külön oldalon sorolja fel őket: Ghosts of Theatre Royal Winchester 

2025. június 12-én (csütörtökön) helyi idő szerint 19:30-kor a  közvetítik a Sherlock Holmes and the Thief of Antiquity (Sherlock Holmes és az ókor tolvaja) előadást. Produkciójuk 2 órás (, szünettel együtt). A színdarabban Holmes és Watson egy az egész Brit Birodalmat veszélyeztető bűnügy megfejtésébe kezd. (A Theatre Royal Winchester amúgy híres a legendás nyomozóról szóló színdarabjairól, idén is több a detektívkirályhoz fűződő színjátékot mutat be.) Az előadás angol nyelvű.

Az élő közvetítéseket asztali számítógépen, laptopon, mobiltelefonon vagy táblagépen, webböngésző segítségével tekinthetik meg a nézők világszerte. Egy jegy 10 fontba kerül (kicsivel 5.000 Ft alatt, a napi árfolyamtól függően) - és egy jegyet egyetlen eszközre lehet felhasználni a nézéshez. Bővebb információk találhatók a színház oldalán, a fizetési módokat is jelző képre kattintva:

AZ ESEMÉNY LEJÁRT.

Igazi live streaming élmény más sherlockianokkal együtt világszerte.

Figyelem: Az esemény a Theatre Royal Winchester rendezvénye, nem a Magyar Sherlock Holmes Club előadása. Mindenféle felelősség a rendezőt illeti. A bemutatott színdarab nem Arthur Conan Doyle által írt mű. Posztunk egy programajánló, amit ingyen az olvasóinknak kedveskedve jelentettünk meg, hogy tudjanak a lehetőségről és ha kedvük van éljenek vele. Kérjük a résztvevőket figyeljenek az időeltolódásra!

Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club

elérhetőség: ÜZENETKÜLDÉS

KAPCSOLÓDÓ POSZT WILLIAM SHATNER-REL: 

ELŐZŐ POSZTUNK:

Halihó!

Az idei év nagyon a világhírű detektív esztendeje a filmvilágban, de ez várható 2026-ban is. Rengeteg olyan film jelenik meg, amely Conan Doyle egyéb szereplőjének (pl: Watson-nak), vagy más alkotók által kitalált csalágtagjának (Nancy Springer - hugica: Enola Holmes) történetét meséli el. Akad olyan is, mint az idén nyáron megjelenő dél-koreai sorozat a "Salon De Holmes", amely  Lee Si Young  főszereplésével érkezik és aminek bizony nem sok köze lesz kedvencünkhöz. A "Salon De Holmes" vígjátékban ugyanis négy háziasszony oldja meg lakóhelyük, egy lakópark problémáit deduktív képességekkel. Az ilyen, sok más filmhez hasonlóan csak nézővonzásra használja a nagy detektív nevét. Szerencsére azonban tervbe vannak Sherlock Holmes-osabb alkotások is. Jövőre kezdik forgatni a "True Sherlock" (Igazi Sherlock) sorozatot, melyről már korábban beszámoltunk (, a Jeremy Brett és gyertyák posztunkban). Várható Guy Ritchie "Az Ifjú Sherlock Holmes" című sorozata is, Andrew Lane könyvei alapján kedvenc szereplőnkről. Kínából szintén felbukkan egy mozifilm, a "Sherlock of China" (Kínai Sherlock) ... Szívből reméljük, hogy mind remek filmalkotások lesznek.

Ezekben a hónapokban, pedig sorra mutatják be az amerikai mozik a Sherlock Holmes Mare of the Night című horrorfilmet, mely az idős nyomozóról szól. A IMDb-n és a Rotten Tomatoes-on remek nézői értékeléseket elérő film elkészítéséhez egykor Sherlock Holmes rajongók adták össze a szükséges pénzösszeget. Jó lenne, ha hazánkban is bemutatásra kerülne a darab. Csekély lehetőségeinkkel megtettük, amit lehetett, de sajnos a továbbiak nem rajtunk múlnak... Egy azonban biztos: Jövőre lesz folytatás. 2026-ban kerül az amerikai mozikba a  Sherlock Holmes - The Fall of Watson (Sherlock Holmes - "Watson bukása"), melyben a jó doktor küzdelmei lesznek bemutatva. Az író, rendező CJ Goodwyn pedig most is azt ígéri, hogy a folytatásnak szintén mély mondanivalója lesz. Költségeit ugyancsak sherlockianok fedezték.

Hosszú-hosszú évek szünete után végre egy színdarab érkezik hazánkba kedvelt bűnüldözőnkről. A Thália Színház idén decembertől mutatja be a "Sherlock Holmes - A Moriarty-rejtély" színdarabot. Külföldön sok országban számos Sherlock Holmes színdarab kerül minden hónapban bemutatásra, így kijárt nekünk magyaroknak is végre már egy. Ugyanakkor nem csak színdarabok vannak. Amerikában létezik egy Sherlock Holmes Theatre (Sherlock Holmes Színház), mely Conan Doyle hősének kalandjait mutatja be sok-sok esztendeje. Sajnos idén szünetet tartanak, ám a mostani nyártól már jegyeket lehet váltani 2026-os produkcióikra. Sherlock Holmes tehát visszatér.

Ezt a színházat azért említjük meg, mert csodálatos, Holmes barátunkhoz méltó helyen van, a New York államban található Lyndhurst Kastélyban, a Hudson folyó partján. Most bemutatjuk egy rövid, zenés videóval kívülről: 

A Sherlock Holmes Színház előadásai során a nézők bejárhatják a meseszép épületet, mely műkincsekkel van tele. Tekepálya és csodálatos park, üvegház is tartozik hozzá. Volt már benne virágkiállítás is, ami szintén nagyszerű, hisz a természet közel áll imádott zseninkhez, aki azt mondta merítsünk reményt a virágokból.

KÉRDEZZ-FELELEK 3.:

Tibor48:  Ki játszotta legtöbbször Sherlock Holmesot?

Képernyőn Jonny Lee Miller, aki az Elementary (Sherlock és Watson) sorozatban 154 epizódot forgatott le.

Színházban William Gillette, mintegy 1300 alkalommal formálta meg a brilliáns bünüldözőt, akit még némafilmen is előadott. Gilette-től származik hősünk jellegzetes calabash pipája és némileg segített abban is, hogy Conan Doyle újra feltámassza az ikonikus karaktert.

Ugyan pontos szám nem bukkant fel a neten, de Nigel Miles-Thomas biztos gyakori megformálója a tanácsadó detektívnek, akiről színdarabot már sok-sok éve ad elő. (További információk korábbi posztunkban: Sherlock Holmes a világ egyik legnagyobb kulturális fesztiválján)

Színész leszek: Egy színházi előadáskor vagy szinkronizáláskor mire kell figyelnie annak, aki Sherlock Holmest megformálja?

A világhírű nyomozó munkamániás. Semmi sem olyan fontos neki, mint a hivatása, mely lételeme. Ha erre figyelsz a lényeget megragadtad. Kemény, de szép hivatást választottál célnak. Sok sikert kívánunk hozzá és reméljük meg is formálhatod a detektívkirályt. Sose add fel az álmaidat!

Vankó József: Mely tájat, helyszínt, épületet kedvelt legjobban S.H.?

Szokott-e S.H. nyaralni és ha igen, hol?

Nyilván az otthonait kedvelte a legjobban, melyeket számára kényelmesnek alakított ki. Ezek: Montague Street (London), a Watson-nal való találkozás előtt, a 221b Baker Street (London), ahol tanácsadó detektívként praktizál és a vidéki Sussex, ahol már nyugdíjas éveit tölti. Utóbbi jelzi, hogy szereti a természetet.

Alkalom adtán szívesen jár török fürdőbe vagy koncerttermekbe. Fontosak neki az iskolák, hisz elmélkedik róla, hogy ott nő fel a jövő ifjúsága.

Izgalommal töltik el a bűnügyi helyszínek, ahol nyomozhat. Ezen helyekre személyesen vagy képzeletben is vissza-visszatér, hogy megoldja a bűntényt, vagy frissítse a memóriáját, hisz hasonló bűncselekménnyel bármikor találkozhat. Mivel munkamániás mondható, hogy kicsit sem nyaraló típus. Kikapcsolódni akkor tér, mikor orvosa pihenést javasol neki a kemény munkában megrendült egészségi állapota miatt. Szerencsénkre azonban van, hogy ilyenkor is bűnténybe csöppen (lásd: "Az ördög patája" - Cornwall vidéke, Mounts-öböl környéke).

Megjegyzendő azonban, hogy Holmes lakhelyváltó képessége nyomozási érdekből, költözésekkor, illetve a Moriarty elleni meneküléskor lényeges. Ugyanis az otthona gyors és hosszú távra történő elhagyása (és szükség esetén munkaváltása) kiválóan jelzi milyen hamar képes Sherlock életmódot váltani, ami szembenáll azon tévhittel miszerint Sherlock Holmes autista lenne. Ő pillanatok alatt mer módosítani az életén s vadidegen környezetbe is simán beilleszkedik számos alkalommal.

Ugyanakkor épp Moriarty előli bújkálása során keres fel olyan helyszíneket, mint Firenze, Tibet és Távol-Kelet (utóbbi Sigerson álnéven, norvég kutatóként), majd járt Franciaországban. Ezek "A lakatlan ház"-ban általa említett helyek is érdekelték.

Vankó József: Mikor volt S.H. leginkább életveszélyben?

Veszélyes hivatása miatt gyakran, ennek ő is tudatában volt. "A veszély vele jár a szakmámmal." - közölte Moriarty professzorral. Holmes azonban nemcsak a bűnözők miatt kerül komoly bajba, feszült, tartós munkatempója időnként kedvezőtlenül kihat az egészségére, ilyenkor már orvosa utasítja arra, hogy tartson szünetet.

A nagy detektív rajongói, de még a Holmes-ot kevésbbé ismerők szerint is természetesen a Moriarty-val való küzdelem a legveszélyesebb. Moriarty egy világot behálózó bűnbanda vezére, aki nemcsak sajátmaga, de bérgyilkos emberei által is halálos veszedelmet jelent.

Vankó József: Volt-e fegyvere S.H.-nak és ha igen, milyenek?

Mivel a tanácsadó detektív arra a legbüszkébb és sikereit is azzal éri el, azt kell mondanunk a legfőbb fegyvere láthatatlan volt, de káprázatos: a saját elméje. Más fegyverről kár is beszélni, hiszen bár teste edzett, ért boxoláshoz, baritsuhoz, víváshoz, íjászathoz, lővéshez, ezek azonban az önvédelem vagy esetenként a bűnözők elfogásának eszközei. Holmes lángelméjével felmérte, hogy ezek ismeretére is szüksége van veszélyes szakmája gyakorlásához.

Gyakran említjük, hogy Conan Doyle híres teremtménye igazi hős. Valóban az első szuperhős, méghozzá köppenyszerű megjelenéssel: hosszú kabáttal. Ugyanakkor olyan hős, aki nem természetfeletti képeségekkel (varázslattal) éri el eredményeit, hanem saját fondorlatos logikája által. Remek példa a múlt, jelen és jövő embereinek arra, ha valaki hisz magában, meri gondozni szellemi képességeit, nem adja fel és tudja használni az agyát, akkor ebben a kegyetlen világban is páratlan, hasznos meg sikeres lehet. Ezért nagyon emberi a hősök közül és olyan példát mutat, amit az embereknek, de még az egész emberiségnek is lehet követni.

A Kérdezz-Feleleket még folytatjuk...

Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club

elérhetőség: ÜZENETKÜLDÉS 

FORRÁSOK:
1, CJ Goodwyn -  amerikai író, rendező, filmkészítő FaceBook oldala
2, Lyndhurst Mansion (Hivatalos Oldal) - lyndhurst.org:
Events - Sherlock Holmes Theater: Will Return in 2026
3, YouTube videó - Georgi Tushev Channel:
Lyndhurst Mansion (drónfelvételes videó)
4, Sir Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes összes története 

ELŐZŐ POSZTUNK:

Sziasztok!

Folytatjuk a Kérdezz-Feleleket: 

221B: Hogyan lehetett képes megutálni Conan Doyle egy olyan csodálatos karaktert, mint Sherlock Holmes? 

A legendás nyomozó valóban csodálatos, de míg nekünk kiváló átmeneti szórakozás, vagy életre szóló fantasztikus hobbi, addig írója számára hosszú ideig, évtizedekig tartó kemény munka volt. Még ha rendkívül jól fizették is érte, meg miatta lett világhírű, azért a kezdetben kedvelt teremtményét idővel már nem szívlelte. Nagyon érzékletes cikk erről a Blikkben Zeller Márton újságíró írása, ami igazán remek kis tanulmány erről – érdemes elolvasni:

ZELLER MÁRTON CIKKE A BLIKKBEN (2022) 

Doyle küzdhetett a történetek befejezésének határidejével, a kiadókkal, az illusztrátorokkal, akik gyakran nem teljesítették jogos kéréseit saját történeteivel kapcsolatban. Arthur, mint orvos a Sidney Paget által rajzolt holttesteket nem tartotta hihetőnek. (Szegény Sidney Paget védelmében el kell mondani, hogy ő Conan-nal szemben nem látott hullákat, így ezért volt pontatlan.) Továbba úgy gondolta a rajzokon hőse sokkal jobbképűnek lett ábrázolva, mint ő szeretné, és ahogyan leírta. (Paget védelmében megjegyzendő, hogy igen tehetséges rajzoló volt, aki barátjaként kedvelte a nagy detektívet, így számára Sherlock Holmes gyönyörű volt, hisz szerette.)

Vagy ott van A Sátán Kutyájának amerikai kiadása, ami hatalmas spoiler hibával jelent meg Doyle tiltakozása ellenére.

GIGANTIKUS BAKI ELLENÉRE LETT VILÁGHÍRŰ A SÁTÁN KUTYÁJA

Sherlock Holmes-nak olyan sikere volt, mint később Harry Potter-nek, de egy olyan világban, amikor a Harry Potter-es korszakkal szemben még nem volt internet, szabadulószoba, videójáték meg megannyi szórakozási lehetőség. Így Doyle szinte bárkivel találkozott az Sherlock Holmes-ról beszélt vele hosszú-hosszú-hosszú éveken át. Még a családjában sem úszta meg a témát, hiszen édesanyja rajongója volt a detektívnek, de feleségeivel meg gyermekeivel is beszélhetett róla. Mi, aki hasonlót sem tapasztaltunk soha, el se tudjuk képzelni milyen nyomasztó lehetett számára ez. Naponta sokszor hallani ugyanazt a nevet: Unalmas, majd irritáló, pláne ha a név tulajdonosa, mindig, mint tökéletes példa van elénk állítva - így van olyan érzésünk: "Mennyire jelentéktelennek tartanak hozzá képest.". A sherlockianok körében van is olyan mondás, hogy Watson volt a nyomozó krónikása, Doyle pedig csak egy egyszerű irodalmi ügynök. Érthető, ha mindez emberként és művészként rendkívül rosszul esett neki.

A másik fele, hogy úgy érezte elvették tőle az alkotását. Számára érthetetlen volt, hogy élő emberként, valós jó barátként beszélnek kitalált karakteréről. Amint a Baker Street bűnüldöző lakója híres lett az emberek elkezdtek mindenfélét kitalálni róla. Ekkor kezdődött, hogy a rajongók maguk által elképzelt családtagokat adtak Holmes és Watson mellé és a hétköznapi emberek történeteket játszottak el velük (– bár ők ekkor még jelezték, hogy mik az eltérések Arthur Conan Doyle írásaitól). Újságok, képregények, könyvek jelentek meg hősünk kalandjaival, amiket nem ő írt. Szerzői jogait érvényesítve kezdetben perelte ezeket a kiadványokat nagy ügyvédi gárdával fordult bíróságokhoz. Ezeket sorra meg is nyerte, de felmérte sem idővel, pénzzel, energiával vagy ügyvédekkel nem lehet bírni ezt a védekezést, mert olyan nagy számban jelennek meg a főszereplőjét jogtalanul felhasználó kiadványok. 

Manapság kicsit már mosolygunk azon, hogy míg Holmes teljesen racionális gondolkodású volt, addig ő hitt a nem létező szellemekben. Pedig a kísértetekben kicsit sem hívők is elismerik, hogy puszta fantáziának is izgalmas világ. Doyle mesevilági képzelete, illetve az őt ért rengeteg gyászeset utáni sajátos vigaszkeresés, meg a tudománynak vélt szellemkergetésen túl, talán az is belejátszott ebbéli hitébe, hogy a „szellemekkel társalogva” nem kellett Sherlock Holmes-ról hallania, beszélnie. 

221B: Mi Sherlock Holmes számára a legfontosabb a világon? 

A hivatása, ha kellene/lehetne meghalna érte. Ugyanakkor elmondható, hogy fontos neki az emberiség, vagyis a társadalom is, mint Moriarty professzor felé jelzi „a köz érdekében” szívesen vállalja akár az elkerülhetetlen pusztulást is. Sokan tartják Sherlock-ot egy érzelem nélküli gépnek, de nem az és cseppet sem pszichopata vagy szociopata személyiség. Ezt az is bizonyítja, hogy bármely embertársa megmentéséért feláldozná az életét, ha kell. Többek közt emiatt is hős.  

Martin: Mi a detektív nagyfejű pipájának neve?

Hogy hívják jellegzetes sapkáját? 

Calabash pipa (kalebas vagy kalabas pipa), azaz lopótök pipa. Ezt Holmes legendás megformálójától, az amerikai színésztől, William Gillette-től kapta.  

Roger Moore az ikonikus pipával (Sherlock Holmes New York-ban című film)

Sherlock Holmes sapka, szarvaslövő -, szarvasölő , szarvasvadász –, detektív sapka. (Ritkábban őzvadász vagy vadvadász a fejfedő neve). Szörnyű neve azért ne riasszon el senkit, a viktoriánus korban sokan csak a természetfigyeléshez (pl: szarvasleshez) használták. Az urak a városban cilindert viseltek, vidéken meg ezt hordták. Ez Sherlock-nál is megfigyelhető Doyle írásaiban Sidney Paget rajzain, még ha filmekben gyakran nem is figyelnek a detektív és a korszak eme szokására, például a Matt Frewer vagy a Benedict Cumberbatch főszereplésével játszott sorozatokban. Jeremy Brett sorozata azonban pontosan követi ezt a viktoriánus szokást.

Jó tudni: Conan Doyle csak füles sapkaként utal rá, már azután, hogy Sidney Paget a detektívnek adta. Holmes ikonikus szimbóluma ugyanis Sidney Paget illusztrátortól ered, aki szívesen ruházta fel kedvenc nyomozóját saját maga tárgyaival. Kedvenc írónk kifejezése szintén korrekt, hiszen két fül van felkötve a fejfedőn.

Külföldön szívesen készítenek állatoknak valót is a sapkából. Jelennek meg képek a neten cicákkal, nyuszikkal ezek közül a legtöbb inkább mégis kutyáknak lett gyártva. Ez stílusos, hisz, mint nyomozó Sherlock is egy kopó volt.

Ezért az interneten található kedves kutyusos képért köszönetünk Boldizsár Kata nevű kedves követőnknek.

További információk a sapkáról:

Vankó József: Kapott-e kitüntetést, nemességet a Királynőtől S.H.? 

Viktória Királynő lovaggá ütötte volna, de a tanácsadó detektív ezt visszautasította. Ez azonban nem a királynő személye vagy rangja ellen szólt, hiszen Holmes tisztelte Viktória Királynőt, otthonának falába is az ő monogramját lőtte golyókkal (V. R.). A visszautasítás inkább Sherlock azon szokásának része, hogy nem várt kitüntetést a sikereiért, hiszen „ A jól elvégzett munka egyetlen jutalma, hogy elvégezhettük. " - vallotta Mahatma Gandhi, és a nyomozó is így érezte. A Pöttyös Szalag (Granada, Jeremy Brett sorozat) esetében, mikor a segítségét kérő Helen Stoner jelzi felé, épp nincs még jövedelme, hősünk így szól: " Foglalkozásom önmagában foglalja a jutalmát. " (A mai anyagias világban szinte már érthetetlen, hiszen a viktoriánus korban is voltak nyerészkedők, ám az emberek egy része nem az anyagi vagy egyéb jutalmakat tartotta életcélnak, hanem például a művészet, a tudomány meg a természet és a sportolás felé fordultak.) Ne feledjük azt eredeti történetekben Holmes sok megoldott ügyének eredményét is átengedte a sajtóban a rendőrségnek. Ennek nagyon szép vizuális ábrázolása látható Guy Ritchie Sherlock Holmes, 2009-es mozifilmjének kezdetén: Miután a zseniális detektív (Robert Downey Jr.) megment egy rituális áldozatnak szánt lányt, eltakarja az arcát egy újság fotósa elől, mert nem akar hírekbe kerülni: 

A Bruce-Partington tervek kalandjában miután Holmes visszaszerezte az értékes tervrajzokat Windsorba utazik, majd később egy gyönyörű smaragd nyakkendőtűvel tér vissza. Azt mondja Watson-nak, hogy a tű ajándék "egy bizonyos kegyes hölgytől" (vagy "magas rangú hölgytől" - ez fordítástól függ), akinek az érdekeit ismét sikeresen megvédte. Ugyan Sherlock nem nevezi meg a nőt, Watson úgy véli, tudja, ki volt – feltehetően maga Viktória királynő: "de én sejtem ennek a hölgynek a fenséges nevét" utal rá.

A lovagrend visszautasítása ugyanakkor Conan Doyle egyfajta írói „bosszúja” volt saját lovagi címéért. Ugyan az neves író nem magáról formázta bűnüldöző teremtményét, de ekkor felhasználta saját személyes véleményének irodalmi kifejezésére. Erről korábbi posztunkban írtunk: 

FOLYTATJUK

Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club

elérhetőség: ÜZENETKÜLDÉS

ELŐZMÉNY:

Szép napot!

1859. május 22-én, 166 éve született Sir Arthur Conan Doyle, Sherlock Holmes megteremtője, a világirodalom egyik legnépszerűbb írója. Neve napjainkban is főleg híres nyomozója miatt ismert, pedig az irodalom más műfajaiban szintén kipróbálta magát és történelmi művei is igen értékesek.

Világhírű detektívéről manapság rengeteg mesterséges intelligencia (AI) által generált tartalom jelenik meg a neten nap, mint nap. Képek, videók, hangoskönyvek. Ezek legtöbbje igen gyér termék, így nem szoktuk bemutatni őket. Most viszont bemutatunk egy olyat, amit egész jónak találunk a bajszos Holmes féle baki ellenére is - na, jó, a bajuszt tekintsük Sherlock álcájának: 

(Magyar felirat beállítható.) 

Kis kiegészítés, hogy a videóban 1887-ben van említve Sherlock Holmes megjelenése a The Stand Magazine-ban. Valójában A Study in Scarlet (A bíborvörös dolgozószoba) című regény látott napvilágot 1887-ben a Beeton's Christmas Annual kiadványban, majd kedvencünk kalandjai ténylegesen 1891-ben jelentek meg a The Stand Magazine hasábjain. Igazság szerint a két esemény az idők folytán sokak emlékezetében eléggé összemosódott és gyakori a megjelenési évszámot a The Stand Magazine-nal emlegetni, ez megesik egyes rajongók vagy médiatermékek körében is. Néha bölcs sherlockian-ok se feszegetik, ha írásuk vagy beszédük terjedelme ezt nem engedi meg, és maguk is ilyesmiként említik. Elmondható tehát, hogy ezen tévhit, baki vagy kis csúsztatás is a Sherlock Holmes mítosz része, mondhatni eléggé egybeforrt a Baker Street legendás zsenijével.

Azt ígértük Nektek, hogy válaszolunk a kérdéseitekre a mai jeles napon. Annyi kérdést kaptunk, hogy sok posztban lehetséges csak felelni. Ugyan beérkezési sorrendben kívántunk válaszolni, de egyes kérdések összefüggő jellege miatt ettől eltekintünk és próbálunk inkább a viszonylagos összefüggések szerint haladni. (Sajnos minden kérdésre egy posztban nem tudunk válaszolni, így a kérdez-feleleket a jövőben még folytatjuk.)

Éva: Miért kezdte el írni Conan Doyle a Sherlock Holmes történeteket? Mi volt a célja velük?

Kis Virág: Kiről mintázta Doyle Sherlock alakját?

Röviden úgy szól a fáma, hogy az orvos Conan Doyle borzasztóan unatkozott a rendelőjében, mivel egy betege sem volt, ezért unalomüzésből kezdte el az írást. A valóság persze bonyolultabb. Doyle már felmérte, hogy olyan karriert kell választania, amiből megél, így mindenképp törte már a pályaváltoztatáson az eszét. Irodalmat szerető emberként természetesen volt vágya az írás iránt - , mint aztán kiderült ezen vágya nagy tehetséggel párosult.

Kering történet arról, hogy egyszer Arthur nagyon megfázott és nagy nehezen ért haza rendelőjéből, úgy érezte majd meghal. Ekkor döntötte el végleg, hogy kényelmesebb, otthoni munkára adja a fejét és inkább írással foglalkozik. A történetnek némileg ellentmondani látszik két kép a Bush Villas-ról, ahol a portsmouth-i Conan Doyle Gyűjtemény szerint Arthur élt és praktizált - rendelője vagy egyazon épületben, vagy a többesszám (Villák - Villas) miatt igencsak a közelben lehetett ugyanazon épülettömbön belül. Igaz, belátható, hogy betegen egy métert megtenni is iszonyatosan nehéz lehet, szóval ki tudja lehet a sztoriban valami.

Bush Villas, ahol az irodalmár élt és rendelt. A második képen ő látható a bejárati ajtó előtti lépcsőn.

Sajnos az épület - a portsmouth-i Conan Doyle Gyűjtemény így hivatkozik rá - heves bombázások áldozata lett a második világháború során, ezért már nem létezik. Vajon mennyire valóságos a Sherlock Holmes kalandok megírásához vezető betegség történet? Azt így az idők távolából nehéz megállapítani. Az biztos, hogy merre rendelt a jószívű doktor, az később Londonban is rejtély maradt, hisz mai napig két különböző helyet tartanak az ottani rendelőjének:

Mivel 1891-ben a szerző Bécsbe ment szemészetet tanulni, az biztos, hogy az első Holmes történetek után is érdekelte az orvostudomány. Később azt vallotta soha nem bánta meg azt a 10 - tanulmányaival együtt 15 - évet, amit az orvoslásnak szentelt. Mi sem, hiszen betegségek vagy egy aljas célra használt hályogkés izgalmasan bekerülek híres nyomozójának eseteibe is.

(Ha valamelyik rendelős talányról többet tudunk meg, majd jelezzük.)

Az orvostudománynál azért kell még maradnunk, mert Arthur inspirálója Dr. Joseph Bell sebészprofesszor volt, aki az Edinburghi Egyetemen tanította őt. Egy 1929-es interjúban, kamera előtt elmeséli, hogy Bell volt nagy hatással rá, és azt is kifejezi akkoriban idegesítette, mikor a detektívek szerencsés véletlenek vagy bármilyen magyarázatok nélkül értek el eredményeket a detektívtörténetekben. Ezért azon kezdett gondolkodni a tudományos módszerek miként alkalmazhatóak a detektív munkára, márpedig erre tökéletes volt Bell professzor, aki rendkívül gyorsan tudott deduktív munkát végezni.

(Magyar felirat beállítható.) 

Tehát a híres Sherlock Holmes kalandokhoz Doyle részéről unalom, idegesség a detektívtörténetek logikátlansága miatt, talán egy erős megfázás és Joseph Bell rendkívüli következtetési képessége vezetett.

( Nagy szívfájdalmunk, hogy több külföldi és néhány magyar médiatermék nem Joseph Bell professzort említi meg a Baker Street-i nyomozó modelljének, annak ellenére sem, hogy udvarias emailben elküldtük nekik ezt a korabeli videót és más bizonyítékokat. Mi, a Magyar Sherlock Holmes Club csak annyit tudunk tenni, hogy blogunkon jelezzük az igazságot: Sir Arthur Conan Doyle bizony Bell professzorról formálta Sherlock Holmes alakját. )

Arthur be szerette volna mutatni mennyire fontos és jól működik a logika a nyomozás világában. Írásaiban viszont megjelent a filozófia meg a remény is. A többi már történelem: Sherlock Holmes a világirodalom egyik legnagyobb alakja lett. Olyan kitalált figura, aki berobbantotta a gyakorlati bűnüldözést, kihatott művészet egyéb ágaira, bemutatja a történelmet. Aki Guiness-rekorder a film- és televíziótörténet legtöbbet ábrázolt emberi karaktereként az irodalomból. Nem utolsósorban pedig olyan hős, aki a mai napig reményt ad. 

FOLYTATJUK

Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club

elérhetőség: ÜZENETKÜLDÉS

Megjegyzés: a YouTube fordítás helyenként kissé pontatlan lehet, de nagyjából érthetők a videók.

ELŐZŐ POSZTUNK:

Sziasztok!

Több posztban foglalkoztunk vele, hogy Andrew Lloyd Webber és Tim Rice zenés vígjátéka érkezik az ünnepekre. Az új krimivígjáték a “Sherlock Holmes and the Twelve Days of Christmas” (Sherlock Holmes és a tizenkét karácsonyi nap). Debütálni a Birmingham Rep fesztiválon fog november 14-én és 2026. január 11-ig lesz látható a több, mint ezer nézőt befogadó Birmingham Rep színház épületében.

Ugyan a musical darabjairól ismert világhírű szerzőpáros vetette fel egy Sherlock Holmes zenei alkotás ötletét, szerezte a zenéket, de a színpadra szánt előadás szövegét, cselekményét a képünkön látható duó: Humphrey Ker és David Reed alkották meg.

Most már hivatalos, hogy ők bújnak a főszereplők bőrébe.

Holmes szerepében Humphrey Ker (színész, komikus, író), aki nemrégiben Emmy-díjat vehetett át az FX/Disney+ „Welcome to Wrexham” című sorozatának executive produceri munkájáért. Reed, akinek televíziós szerepei között szerepel az „Endeavour”, a „Beyond Paradise”, a „Father Brown” és a „Ghosts”, Dr. Watson-t fogja alakítani. Írói munkássága rádiós vígjátékokhoz és az Audible Original „Zeroes” című sorozatához is kiterjed. Margaret Cabourn-Smith és John Kearns teszik teljessé a szereplőgárdát Mrs. Hudson, illetve Lestrade szerepében.

' Kemény Sherlock Holmes-rajongóként Dave és én abszolút örülünk, hogy rávettük a Birmingham Rep-et, hogy engedélyezzék nekünk egy vadul bolondos Holmes és Watson kaland megírását és főszereplését. ' – mondta Ker. ' És mindezt ilyen szeretett barátokkal és munkatársakkal, Margarettel, Johnnal, Timmel, Andrew-val és a rendezői szupersztárral, Phil Breennel megtenni, maga az álom. Alig várom, hogy felvegyem a vadlesőt, leporoljam a morfiummal teli tűt, és SHERLOCK HOLMES-szá VÁLJAK. '

' Humphrey és én azóta megszállottjai vagyunk Holmes és Watson karaktereinek, amióta csak úgy 20 évvel ezelőtt találkoztunk egy edinburgh-i színpadon. ' – tette hozzá Reed. - ' Első rádiósorozatunkban, a „The Brothers Faversham”-ben utánoztuk őket, és bevettük őket a BBC Two improvizált szkeccsműsorába, a „Fast & Loose”-ba. Az, hogy most komolyan eljátszhatjuk őket, őszintén szólva egy valóra vált álom. '

A Variety szerint: ' Az ünnepi témájú krimi egy újabb jelentős együttműködés Rice és Lloyd Webber számára, kiegészítve legendás partnerségüket, amelynek keretében olyan színházi klasszikusokat hoztak létre, mint a „Jézus Krisztus Szupersztár”, az „Evita” és a „József és a csodálatos színes álomkabát". '

A zenés produkcióról meg Conan Doyle hősének a karácsony 12 napjához való kapcsolatáról további információkat korábbi posztjainkban olvashattok. 

FORRÁS: Variety - variety.com:
‘Sherlock Holmes’ Christmas Comedy to Star Emmy Winner Humphrey Ker, David Reed (EXCLUSIVE).

Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club

elérhetőség: ÜZENETKÜLDÉS

ELŐZŐ POSZTUNK: