III. Károly koronázása alkalmából
TÉVHITEK ÉS HAGYOMÁNYOK - avagy:
NEM A SZÁRMAZÁS TESZ JÓVÁ és VÉSZHELYZETBEN IS KELL REMÉNY
A BBC világszerte híressé vált Sherlock sorozata után a közösségi médiában több fiatal arról kommentelt, hogy Sherlock Holmes megveti az előkelőségeket. Ez tévhit, mely mind a sorozat forgatókönyvíróinak, mind az eredeti író Conan Doyle Sherlock Holmes ábrázolásai alapján cáfolható. Cikkünkben kitekintünk kicsit a sorozatra és némileg jobban az eredeti Sherlock Holmes személyére. Felfedjük a világhírű detektív viszonyát az előkelő emberekkel, megemlítünk irodalmi és történelmi érdekességeket, továbbá elmeséljük azt, hogy állt "bosszút" Conan Doyle azért, mert lovaggá ütötték.
A tévhitnek van egy kis - félreértett - alapja, hiszen a különc nyomozó (Benedict Cumberbatch) nem örül, mikor a Buckingham-palotába mehet és fehér lepedőben, alsónadrág nélkül jelenik meg. Valójában ez csak egy mókás jelenet a forgatókönyvíróktól, a Steven Moffat és Mark Gatiss párostól, azonban a sorozatban több tisztelettelibb utalás van a Királyi Család felé. Mycroft Holmes irodájában és otthonában látható a páratlan királynő, II. Erzsébet Királynő portréja és ne feledjük: a gaztevő Jim Moriarty-n kívül mindenki megdöbbent vagy feszült, mikor úgy tűnik a koronázási ékszerek veszélybe kerülnek.
Biztos közrejátszik a hamis nézet elterjedésében, hogy sok fiatal nem ismeri a Baker Street-i géniusz kötődéseit királyi személyekkel és szimbólumokkal. Illetve olyan rohanó világban élünk, mikor már a szülők nem tanítják annyira a gyermeiket, mint régen, így nem adják át azokat a hagyományokat, melyek kifejezik milyen büszkeséget, örömöt ad a Királyi Család. Sok fiatalember úgy véli a rangos család csak hiábavaló, unalmas ceremóniák erőltetője, melyek hatalmas összegeket emésztenek fel feleslegesen. Tévhit. Nem gondolnak bele, hogy őseik történelmi szokásait ápolják, egyfajta stabilitást jelképeznek illetve reményt adnak... Most, hagyjuk el a Királyi Családot egy picit! Amerikában napjainkban is Ronald Reagan a legnépszerűbb elnök vagy egyértelműen a legnépszerűbb elnökök közé sorolják. A vélemények megoszlanak arról, hogy jó politikus volt-e vagy sem, ám az kétségtelen, hogy Reagan beszédeiben a legtragikusabb helyzetekben is lelket öntött az emberekbe, ezzel és például az olimpia csodálatos ünnepével visszaadta az emberek hitét abban, hogy érdemes élni meg hinni, tenni a jövőért, büszkének lenni a nemzetre, melyek tagjai... Hasonlóan reményt adó szereppel bírhat a brit Királyi Család, akik általában az angolok jóhírét viszik a világban. Sokkal régebb óta ugyanolyan fontos része a történelemnek, kulturának, mint Sherlock Holmes. Mentálisan kaotikus világunkban a jobb lelki egészséghez kellenek a stabilitást és reményt jól képviselő személyek, hagyományok, szimbólumok, lelkileg felemelő közösségi élmények... És bármennyire is unalmas, meg ceremóniális lesz, a jelenleg zajló orosz-ukrán háborúnak is csak a remény, alkalmazkodás meg a megszokott ceremóniák (tárgyalóasztalhoz ülés, tárgyalás, békeszerződés megkötése) vethet véget.
Tragikus, de a mai fiataloknak sokszor nem magyarázzák el, hogy réginek, begyepesedettnek tűnő cselekedeteknek gyakran ésszerű okai vannak, továbbá a haladás nélkülözhetetlen eszközei. Bizonyos szabályok nem a szabadság durva korlátozásai vagy ostoba időpazarló eszközök, hanem a túlélés biztosítékai meg kellő haladás zálogai - , mint autóban a biztonsági őv.
Kétségtelen, hogy a brit monarchia rendszere régóta recseg, sokan már temetik, de ma III. Károly koronázásnak ünnepén azt is tartsuk szem előtt, hogy ez nemcsak ünnep, hagyomány: hanem az ilyen formális, hosszú események alkalmazkodásra és önfegyelemre is oktatják a résztvevőket.
III. Károly nehéz életet élt, viszont a sors uralkodásra tartja jogosultnak. Mégha manapság ez már csak főleg formális rang, azért mégis roppant jelentős. Emberileg is megérdemi azt az esélyt, hogy próbát tegyen arról milyen uralkodó lehet. Előítélet lenne előre elítélni őt, a cselekedetei fedik majd fel; ő jó vagy rossz király. - Itt most el is jutottunk Sherlock Holmes-hoz, aki nem azért nem kedvel valakit, mert szegénynek vagy gazdagnak született, hanem az emberek cselekedeit nézi. Doyle novellájában például nem azért tartja kevésre Bohémia Királyát, mert nála magasabb rangú, hanem mert kezdetben titkolózik előtte, majd kiderül milyen csúnyán átvert egy nőt, akikre még rablókat is uszított. Tévhit tehát azon állítás miszerint Sherlock Holmes bárkit is megvetne származása alapján. Sherlock igazát, hogy fenséges mivolthoz nem a származás (, de még nem is a testi erő) vezet, arról I. Erzsébet Királynő már tanúbizonyságot tett, mikor a világ akkor legnagyobb hadserege ellen így biztatta embereit: " Tudom, hogy testem egy gyenge és erőtlen nőé, de szívem s gyomrom egy királyé. "
Említettük a reményt, nos, I. Erzsébet olyan nagy, erős hitet adott katonáinak, hogy azok legyőzték a spanyol Armadát és az Angol Birodalom megmenekült. Az országvezetők országokat menthetnek meg vagy építhetnek újjá, mint nálunk IV. Béla Király tette a tatárjárás után. Emlékezetes az is, milyen nagy élethitet adott II. Erzsébet Őfelsége a világháborúban lebombázott London lakói számára.
BRIT URALKODÓK ÉS SHERLOCK HOLMES
Conan Doyle eredeti történeteiben Holmes a viktoriánus korban él, Viktória Királynő uralkodása idején. Őt annyira tiszteli, hogy mikor unatkozik nappalija falába lövi a királynő monogramját (V.R. = Victoria Regina). A kalandok olvasása során megtudjuk: időről-időre különböző királyi házak kérik a leleményes nyomozó segítségét, diszkrécióját. Viktória Királynő uralkodásának jubileumi ünnepsége említésre kerül A Táncoló Emberkék történetben és maga a Kánon Viktórián kívül több brit vagy angol uralkodót is említ: I. Vilmos, II. Vilmos, I. Edward, I. Jakab, I. Károly, II. Károly, Anna Királynő, II. György és IV. György.
Sherlock Holmes az, aki egy különleges eseménysorozat során megleli a berill diadémot, azaz az egykori uralkodói koronát.
I. Károly 1649-ben történt kivégzése után sok koronaékszert eladtak vagy megsemmisítettek. Arthur Conan Doyle ezt a történelmi tényt használta fel fiktív detektíve egyik nyomozása során, a Musgrave Rítus kalandnál.
Persze egyéb szerzők is szívesen írtak a népszerű nyomozóról, ezen történetek egy részében szintén előfordul királyi kapcsolat. Az angol sherlockian-sherlock.com oldalunknak interjút adó Richard T. Ryan egyik könyvében Holmes a koronázókő kapcsán nyomoz. (Richard T. Ryan: The Stone of Destiny: A Sherlock Holmes Adventure - ennek borítóját az alábbi képen mutatjuk be:)
(A koronázókő ellopásáról médiapartnerünk az Index.hu írt érdekesen - a BBC History Magazin információi alapján. A cikk itt érhető el: Az apátságból lopták el a koronázókövet)
Színdarab is létezik Sherlock Holmes and the Mystery of the Crown Jewel (Sherlock Holmes és a koronaékszer rejtélye) címen.
A pipás rejtélyfejtő "szolgálatait" a britek meghálálták, az évek során több emlékérmével vagy postai bélyeggel tisztelegtek neki, melyeken az uralkodó sziluettje látszik. Ez elég jól bizonyítja a bűnözőket elkapó zseni meg a királyi ház kötődését. Mindketten Nagy-Britannia nemzeti szimbólumai.
A angol koronázási hagyományok több, mint 1000 évre nyúlnak vissza, ám ma III. Károly koronázási szertartásán a ceremónia legtöbb része Sherlock Holmes idejéből, a viktoriánus korból való.
"BOSSZÚ" A LOVAGI CÍMÉRT
Történt pedig, hogy a Sherlock Holmes történetek írója Conan Doyle -, akinek kiskorában az Arthúr Király és a kerekasztal lovagjai monda meghatározó élmény volt -, különleges felkérést kapott. 1902 elején először keresték azzal, hogy lovaggá ütnék. Többen tévesen azt hiszik, hogy a neki örök hírnevet szerző briliáns irodalmi karakter, Sherlock Holmes miatt, de nem.
Az 1091-ben megírt The War in South Africa: Its Cause and Conduct (A dél-afrikai háború oka és lefolyása) című esszéje okán, amit széles körben adtak ki Nagy-Britanniában meg más országokban. (A hazafias Doyle ebben erőteljesen védelmezte Nagy-Britannia búr háborúban betöltött szerepét.) Mégis az Arthúr Király és lovagjai legendáját imádó Conan nem fogadta el a felkérést. Úgy érezte nem méltó rá, meg a számára modern világban nem olyan fontosak már a rangok. Édesanyjának azt is bevallotta igazából más titulus áll szívéhez közel és ezt egy anyának a legjobban eső szavakkal fejezte ki: "A cím, amelyet a legjobban értékelek, kedves, az a 'Dr.', amelyet az önfeláldozásod és elszántságod adományozott".
A skót művész tehetségét kedvelő király meg emberei azonban nem adták fel. Külön ajánlatot küldtek az irodalmárnak, aki bár a lovagi címtől továbbra is tartózkodott, de engedte, hogy Surrey helyettes lordhadnagyává nevezzék ki.
Elfogadta ugyan a júniusban érkezett külön ajánlatot, hogy Surrey helyettes lordhadnagyává tegyék, ám továbbra is ellenállt családja kérésének, hogy fogadja el a lovaggá ütést is. Abban a júniusban azonban meghívást kapott vacsorázni VII. Edward (, az akkor még walesi herceg) társaságában. " Ő kérte, hogy mellé kerüljek. " - így számolt be írónk az otthoniaknak - " Rátermett, tiszta fejű, pozitív embernek bizonyult, inkább hajlamos a zajongásra, nagyon éber és energikus ". A kellemes és megtisztelő alkalom után Doyle lassan arra a következtetésre jutott, hogy udvariatlanság lenne visszautasítani a neki felajánlott kitüntetést. Helyzetével való megbékélését segítette az is, hogy a felajánlás bejelentése után sokan gratuláltak neki, köztük H. G. Wells író is.
1902. október 24-én a Buckingham-palotában Arthur Conan Doyle-t VII. Edward király lovaggá ütötte (, akinek augusztusi koronázása édesanyja, Viktória királynő 1901. januári halála után következett be). Ugyanakkor a termékeny író igen szerény maradt. A "Sir Arthur" kifejezést nem szerette és volt, hogy erre a történeteit megjelentető The Strand Magazine dolgozóit is figyelmeztette: " Én A. Conan Doyle vagyok, mindenféle díszítés nélkül, és ezután is az maradok. "
Némi "irodalmi bosszú"-t azonban megengedett magának az agyafúrt szerző. Megjelentette A háromtornyú ház titka (The Adventure of the Three Garridebs) novellát, melyben Watson doktor lejegyzi, hogy Holmes visszautasította a lovaggá ütést... És mikor tette ezt? Hát, természetesen 1902 júniusában, mint egykor neves megalkotója. ;-)
Igaz ugyan, hogy Dr. Watson figurája volt, mely inkább az ő személyiségét tükrözte, hisz Sherlock alakját főként egyetemi tanáráról Dr. Joseph Bell sebészprofesszoról mintázta, ám az "írói bosszúállás" csak leghíresebb teremtménye, a különc detektív által lehetett nagyobb és a Kánonban hihető. Könnyen elképzelhetjük, hogy A. Conan Doyle lelkében volt egy kis jóérzés, feltehetőleg arcán némi mosoly, mikor képzeletben mégiscsak az ő akarata érvényesült s képzelt történetben visszautasította a lovaggá válást. Holmes-a ezt azonban nem királlyal szembeni ellenérzésből tette. A munkamániás kopó úgy vélte foglalkozása önmagába foglalja a jutalmát.
(Készítette: SherlockExtra klubelnök - Jeremy Brett magyar hangja ötletgazdánk és első klubelnökünk Tahi Tóth László Kossuth-díjas színművész)
Ugyanakkor a nagy elismerésekhez való hozzállása változott a híres szerzőnek, mert 1907-ben II. Abdul-Hamid török szultántól - feltehetőleg rejtélyes körülmények közt - elfogadta a Medjidie rendet. (További információk: A krimi kedvelő eszes szultán)
SHERLOCK HOLMES ÉS A CGI LOVAG
A Baker Street-en élő különc történeteiben azonban később is felbukkantak lovagok. Filmtörténeti érdekesség, hogy a George Lucas világhírű amerikai rendező által alapított Lucasfilm 1985-ben létrehozta az első fotórealisztikus CGI karaktert, az "ólomüveg lovagot", aki 10 másodperces képernyőidővel jelent meg a "Sherlock Holmes és a Félelem Piramisa" (Young Sherlock Holmes) című filmben. Mi most megmutatjuk hogyan nézett kis és számítógépes grafikusok milyennek alkották újra tavaly.
(Büszkén jelezzük olvasóink felé, hogy kedvenc detektívünk újabb meséi azóta már 3D-ben és 4D-ben is hódítanak.)
FENSÉGES TÉNYEK ÉS TEENDŐK:
Holmes barátunk kalandjait szerette a több uralkodó alatt szolgáló Winston Churchill (, bár Conan történelmi regényeit még többre becsülte, akárcsak maga az író). 1924-ben Doyle Mária Királynő csodálatos babaházának könyvtárába írta meg a Watson megtanulja a trükköt című Sherlock Holmes paródiát. (A vicces történet meg a világhírű babaház érdekességeiről itt olvasható bővebben: Watson megtanulja a trükköt)
Most olyan férfit koronáznak, kinek édesanyja II. Erzsébet Királynő maga is nagy hódolója volt a detektívnek és számos olyan színészt kitüntetett, aki valamikor a legendás bűnüldözőt alakította. Nyomok utalnak rá, hogy a walesi hercegné, Kate Middleton is a Baker Street-en élő zseni kedvelője. Károly király családjában régóta helye van hát Arthur Conan Doyle hősének, ki a következtetés nagymestere. Viszont hozzá hasonlóan III. Károlynak is hideg fejjel kell gondolkodnia, majd komoly döntéseket hoznia Nagy-Brittania érdekében.
Isten óvja a Királyt és szép jövőt az Egyesült Királyságnak!
Tisztelettel: a Magyar Sherlock Holmes Club
FORRÁSOK:
1, A. Conan Doyle: Sherlock Holmes összes története
2, BBC Sherlock sorozat és rajongói tévhiteket tartalmazó Twitter bejegyzései
3, arthurconandoyle.co.uk/knight
4, nationalarchives.gov.uk/education/resources/the-king-the-crown-the-colonel
5, IHOSE (I Hear of Sherlock Everywhere): British Monarchs in the Sherlock Holmes Stories
6, NTF (Napi Történelmi Forrás): I. Erzsébet beszéde Tilburyben
7, blogunk - a sherlock.blog.hu - korábbi információi
8, CGI Lovag: Wikipedia és "We Remake the FIRST EVER CGi Character to see if it’s Gotten any Easier." YouTube video (by Corridor Crew)
KAPCSOLÓDÓ POSZTJAINK:
