modern sorozatok és némafilmek özöne jön - idén és jövőre
Kedves Sherlock Holmes Rajongók!
A VILÁGPREMIER
A mai nap, 2024. október 16-a (szerdán) különleges nap a Sherlockian Világ történelmében, hiszen világpremierje van ma a londoni Alexandra Palace épületében Sherlock Holmes némafilmeknek a BFI (British Film Institute, azaz a Brit Filmintézet) fesztiválján. Az előkelő helyen bemutatott filmalkotásoknak több vonatkozásban is jelentős kulturális értéke van, melyekről korábban a Sherlock Holmes filmek éve 2024 című posztunkban számoltunk be.
A páratlan felvételeken Eille Norwood brit színész játéka élvezhető, akiért a Sherlock Holmes történetek szerzője Arthur Conan Doyle is rajongott.
Megtudtuk, hogy a felújított régi filmek nagyszabású premierjét DVD-s és Blu-Ray-s megjelenés követi, ami nemzetközi turnét is magába foglal.
AZ R.E.M. ÉS A SHERLOCK JR.
Szintén a detektívkirály világában merül el a világhírű R.E.M. együttes. Amikor Buster Keaton egyik remekművét, a Sherlock Jr.-t 2025 februárban újra az amerikai mozikban mutatják be, a zene az R.E.M. Monster és New Adventures in Hi-Fi albumairól fog szólni. A Sherlock Jr. újrakiadása a film 101. évfordulóját ünnepli jövőre a Silent Synced rendezvény keretében.
A Sherlock Jr. egy ötletes vígjáték, amelyet először 1924-ben mutattak be. Buster Keaton figurája egy kedves filmvetítő, aki nagyszerű detektív akar lenni. Egy nap elalszik a munkahelyén, és azt álmodja, hogy ő Sherlock Holmes, miközben belekerül egy filmbe, amit vetít.
Az alkotást ma " az egyik legnagyobb néma vígjátéknak tekintik, amely filmesek, vígjátékírók és színészek generációira volt hatással ”. A Sherlock Jr.-t a TIME magazin " Minden idők 100 filmje " közé választotta. 1991-ben az amerikai Kongresszusi Könyvtár beválasztotta az Egyesült Államok Nemzeti Filmnyilvántartásába.
„ Buster Keaton az egyik kedvenc színészem/rendezőm/íróm a filmtörténelemben. ” – nyilatkozta az R.E.M. korábbi gitárosa, Peter Buck - „ Megtiszteltetés számomra, hogy az R.E.M. a síron túlról is együttműködik vele! " Peter Buck szavait a Rolling Stone magazin adta hírül.
A zenekar menedzsere, Bertis Downs elmondta, hogy a srácok már a filmet és a zenét egyesítő ötlet megszületése előtt nagy Buster Keaton rajongók voltak.
Egyébként Chris Bilheimer -, aki a Monster és a New Adventures in Hi-Fi borítóit is tervezte, - készítette el az új Sherlock Jr. posztert, amely megvásárolható. A trailert pedig itt tekinthetitek meg:
Buster Keaton's Sherlock Jr. X REM - A silents Synced Film
Most pedig olyan modern készülő filmekről közlünk friss információkat, melyekkel korábbi posztjainkban már foglalkoztunk:
JEREMY IRONS FIA LESZ MYCROFT GUY RITCHIE ÚJ FILMJÉBEN:
A neves rendező Guy Ritchie gőzerővel dolgozik az Andrew Lane "Ifjú Sherlock Holmes" könyvein alapuló filmsorozat készítésén. Már több helyszínen forgattak és bejelentést nyert, hogy Mycroft Holmes szerepére Max Irons került, a világszerte kedvelt színész Jeremy Irons fia. A fiatal nyomozót Hero Fiennes Tiffin alakítja és Colin Firth is szerepel majd benne.
PREMIER DÁTUMOT KAPOTT A CBS WATSON
A CBS új sorozattal készül, melyben állításuk szerint nem tűnik fel Sherlock Holmes, hanem maga Dr. Watson nyomoz orvosi rejtélyek után. Watson bőrébe Morris Chestnut bújik.
Most bejelentették, hogy 2025. január 26.-án lesz a premierje, amit a CBS közvetít, de a Paramount+-on is streamelhetővé válik.
POSZTERT KAPOTT A SHERLOCK ÉS LÁNYA
Ahogy korábban jeleztük elég gender hírekkel indult a " Sherlock és lánya " sorozat, mely már David Thewlis-t és Blu Hunt-ot jegyzi főszereplőkként. A Federation Studios pedig kiadta a poszterét:
Egy külföldi Sherlock Holmes rajongó így kommentálta: " Ez alapján egy elég átlagos sorozatnak tűnik. " Hogy igaza volt-e, az majd jövőre derül ki, amikor a sorozat képernyőre kerül.
FORRÁSOK: 1, BFI Filmfesztivál némafilmek: - RTL TODAY - today.rtl.lu: Restoration experts piece together silent Sherlock Holmes mystery - TRTWORLD - trtworld.com: Silent Sherlock: London experts crack century-old sleuth mystery 2, Az R.E.M. és a Sherlock Jr.: - Rolling Stone - rollingstone.com: R.E.M.’s Music to Soundtrack Buster Keaton’s ‘Sherlock Jr.’ for Re-Release - American Songwrite - americansongwriter.com: R.E.M.’s Music to Be Used as the Soundtrack to Unique Screenings of the 1924 Silent Buster Keaton Movie ‘Sherlock Jr.’ 3, Max Irons lesz Mycroft Holmes: DEADLINE - deadline.com: ‘Young Sherlock’: Max Irons To Play Mycroft Holmes In Prime Video Series 4, CBS Watson premier: VARIETY - variety.com: Morris Chestnut CBS Drama ‘Watson’ to Premiere Following AFC Championship Game 5, Sherlock és lánya poszter: - Federation Studios - federationstudios.com: Sherlock & Daughter
Megjegyzés: Bár a második képünkön valóban a londoni Alexandra Palace szerepel, a fejlécünkben azonban a mesterséges intelligencia (AI) által létrehozott képet használtunk, ezért a fejlécképet AI jelzéssel láttuk el.
Kis társaságunk, a Magyar Sherlock Holmes Club külföldön jobban ismertebb és megbecsültebb, mint hazánkban. Határainkon túl pedig nagy örömünkre valami fergeteges Sherlock Holmes mánia tombol idén is. A 2024-es év nekünk szintén szerencsés számos vonatkozásban. Azon szenzációs hírünket, hogy Conan Doyle, a híres író járt Magyarországon nem csupán a Szabad Föld magazin közölte és a jövőben a "Nagy Sherlockian Évkönyv" a Baker Street Almanac, illetve az Indiai Sherlock Holmes Társaság e-magazinja fogja megjelentetni, hanem a neves irodalmár legnagyobb online tudástára a The Arthur Conan Doyle Encyclopedia (arthur-conan-doyle.com) is, mégpedig a mi szavainkkal, a mi kutatási eredményeinkkel.
The Arthur Conan Doyle Encyclopedia
A komoly gyűjtemény több, mint 8 100 oldalon és több, mint 31 000 képpel számol be a világhírű szerző kalandos életéről, rendkívüli munkásságáról, valamint annak máig tartó hatásairól. Az elképesztő információgyűjtemény főszerkesztője Alexis Barquin a héten cikk megírására kért fel bennünket tudástárába, Sir Arthur Conan Doyle és Magyarország kapcsolatáról. Létezésünk óta külföldről már számos megtisztelő felkérést kaptunk, de ez számunkra mind közül a legmegtisztelőbb. Kimondhatatlanul örülünk, hogy hazánk jóhírét meg egy izgamas kulturális hírt vihetünk külföldre, miközben kicsit Conan Doyle életének krónikáját bővítjük.
Szíves elnézéseteket kérjük, amiért ritkábban jelennek posztjaink. Szervezzük az őszi előadásainkat is és talán magyar sherlockian vonatkozásban ugyancsak megvalósíthatunk valamit, amire régóta vágyunk. Mindez sok háttérmunkát igényel, amire nagyon korlátozott a kapacitásunk, ám rendületlenül haladunk, miközben Veletek vagyunk és szeretjük a látogatásaitokat, meg nekünk írt üzeneteiteket. Veletek vagyunk, ahogy Ti is velünk és ezt köszönjük.
Hálánknak pedig nem lehet vége, hiszen október 9-én (szerdán) Dr. Szomor Sándor Tanár Úr egy csodálatos előadást tartott nekünk törzshelyünkön, a Deák Ferenc Könyvtárban, amit ezúton is köszönünk. Élveztük mialatt megint sok érdekes tényt tudtunk meg detektívtörténeteket író világhírű írókról, valamint a magyar rendőrökről.
Pár nappal korábban, október 4-én (pénteken) pedig vendégek voltunk a Magyar Pipa Club (pipaclub.hu) Elnökségi Tisztújító Közgyűlésén, mely hangulatos, remek esemény volt. Közben Sherlock Holmes lopótök pipájáról bővültek ismereteink. Itt szeretnénk nagyon megköszönni Ercsényi Tamásnak (Sherlock Holmes rajongónak és követőnknek) a meghívást meg az alábbi képen látható Sherlock Holmes gyufásdobozt, melyet Csehország fővárosában, Prágában vett nekünk. Ezt nagy becsben tartva a kollekciónkban őrizzük.
Még mindig nem adtuk fel abbéli terveinket, hogy egyszer szeretnénk egy magyar Sherlock Holmes Kiállítást, ha összejön ezt a szép kincset Ti is életnagyságban láthatjátok. Addig is a kiállításra szánt dolgokat Magyarország több pontján tároljuk, várva a nagy alkalomra.
HÍRÜNK MEGJELENT HAZÁNK EGYIK LEGOLVASOTTABB MAGAZINJÁBAN A SZABAD FÖLDBEN
Világhírű író az Országházban - nyomozásunk története
a Parlamentet bemutató fél órás videóval
BEVEZETŐ
Mi, magyarok joggal büszkék lehetünk szentjeinkre, leleményes tudósainkra, természeti- és kulturális kincseinkre, meg még tengernyi dologra egyaránt. Nem csoda hát, hogy országunk számos külföldi híres embert vonz, akik szívesen töltenek el itt egy kis időt megszemlélve, amit lehet. Köztük volt Conan Doyle, (az akkor már lovaggá ütött) világhírű író, akinek hazánkbeli látogatása sajnos elfelejtődött az idő homályában, így a modern idők híreiben, vagy Wikipédia szócikkben már nincs megemlítve Conan Doyle kapcsán. Viszont a Magyar Sherlock Holmes Clubnak és Dr. Kovács Gyula kriminalista, szakíró és tudományos újságírónak sikerült újra felszínre hozni, hiszen mi, magyarok joggal lehetünk büszkék rá.
Doyle a kitalált detektíve Sherlock Holmes által lett világszerte ismert s halhatatlan nevű. Hazánkban vannak, akik csak egyszerű popkulturális ikonnak látják a nyomozót és valóban az ő rajongói alkották földünkön az első közösséget fanfiction kultúrára törekedve. Azonban Holmes ennél sokkal mélyebb: külföldön sok országban hatalmas kultusza van és a világirodalom egyik leghíresebb alakja a mélyebb kultúra gyökeres része. Csodálatos kiállításokat tartanak róla. Értékes érméken, szobrokon, festményeken tűnik fel. Készült róla opera, balett. A legendás Hans Zimmer vagy Amerikában épp a háromszoros Oscar-díjas zeneszerzőnk Rózsa Miklós írt hozzá filmzenét. Conan Doyle a detektívről szóló kéziratai több százmillió forintnak megfelelő összegekért kelnek el külföldi aukciókon (lásd: Különleges Sherlock Holmes hírek). - Világunkban a pipás detektív az az emberi alak, aki legtöbbször jelenik meg filmvásznon, színházi előadásokban, könyvekben, így ebben Guinness-rekorder. Ugyan a legtöbb hazánkfia úgy hiszi Angliában a Londoni Sherlock Holmes Museum-ban tudhat meg legtöbbet a nagy detektívről, ám jóval jelentősebb kollekciót őriz a híres múzeumnál Kanadában a Torontói Nyilvános Könyvtár, míg a világ legnagyobb Sherlock gyűjteménye az amerikai Minessotai Egyetem bibliotékájában található. A gigantikus kollekcióhoz az első jelentősebb gyűjtemény Holmes neves rajongója, a Dr. Philip S. Hench, Nobel-díjas tudós tárgyaiból került ki.
A kultúra mellett Holmes a tudomány meghatározó alakjának számít, hiszen népszerűbbé tette a kémiát és beindította a kriminológiát. Neki köszönhetően tudományként kezdett az emberiség gondolni a bűnüldözésre, fejlődtek a nyomozási módszerek és rengetegen álltak miatta rendőrnek, törvényszéki szakértőnek, magánnyomozónak, ügyvédnek, ügyésznek vagy bírónak, így fejlődött az igazságszolgáltatás. Az emberek nem gondolnak bele, de agresszív, kegyetlen világunk még brutálisabb volna Sherlock Holmes érdemei nélkül.
A legendás brit nyomozó egybeforrt a keresés fogalmával, és akárcsak Albert Einstein neve, az övé is szinonimája lett a "Zseni" szónak, méghozzá előbb, mint a bozontos hajú tudósé. Ahogy Albert Einstein, úgy Sherlock Holmes is hatással bírt Nobel-díjas lángelmékre:
Holmes világa csodálatos lenyomata a viktoriánus kornak, de tekintve, hogy alakja a modern idők tévésorozataiban is megjelenik, napjaink világát is jól be lehet mutatni általa. Így a kultúra és a tudomány mellett, a történelem egyik kulcsfigurája is. Olyan érdekes karakter, akivel játékosan lehet oktatni minden generációt.
A Magyar Sherlock Holmes Club elnökeként a kedvelt detektív legnagyobb magyar hírforrását a Sherlock Blog-ot (, a sherlock.blog.hu oldalt) vezetem. Természetesen nemcsak az ikonikus karaktert, hanem megalkotóját Sir Arthur Conan Doyle-t is mélyen tisztelem. Saját ötletem volt, hogy elkezdjem gyűjteni Sherlock Holmes és megteremtőjének magyar vonatkozásait is. Szívem vágyott rá, hogy milyen jó lenne, ha arról is beszámolhatnék, hogy a skót irodalmár meglátogatta hazánkat. Szerencsére most megtehetem ezt s feltárhatom kutatásom meg az ahhoz kapcsolódó hihetetlen véletleneknek a történetét is.
PROFESSZOR DR. ZAJÁCZ MAGDOLNA
Prof. Dr. Zajácz Magdolna (1932-2013), a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Szemklinikájának professor emeritusa, a nemzetközi és a magyar szemészet ismert és elismert személyisége, a Debreceni Szemészeti Iskola meghatározó tagja volt. Sajnos sosem volt szerencsém találkozni vele, mégis ő volt az a személy, aki felhívta a figyelmemet arra vonatkozóan, hogy Doyle magyarországi látogatása nem csupán egy általam kívánt remény, hanem valóban megtörtént.
Prof. Dr. Zajácz Magdolna „Orvostörténeti érdekességek Arthur Conan Doyle életében és műveiben” című tanulmányában, - mely megjelent az Orvosi Hetilapban [2008, 149(10): 465-467] - kedvencem lett az alábbi rövid sor: „Spiritiszta előadásai során Doyle maga is járt Magyarországon.”
A kiváló professzornő esszéje annak a ténynek ad tiszteletet és teret, hogy a világhírű iró, aki kitalálta a világ legnagyszerűbb detektívét egykor szemész orvos volt és tanulmányai során szerzett tapasztalatait milyen briliánsan felhasználta irodalmi munkássága során. (Például „Az Ezüst Csillag” című Sherlock Holmes történetben egy gazember hályogkéssel sebesít meg egy díjnyertes lovat, mely nem csak váratlanul meghökkentő, de anatómiailag kiváló erre az aljas célra. Ilyen meghökkenő és zseniális ötlet pedig csakis Conan Doyle-nak jutott eszébe.)
Sajnos azonban a tanulmányban megjelent forrásokhoz nem fértem hozzá. Annak is tudatában voltam, hogy az Orvosi Hetilapban korábban megjelent publikáció csak az orvosi közösség egy részéhez ért el, akiket nyilván az orvosi vonatkozás érdekelt, mintsem a kulturális információ. Külföldi anyagokban próbáltam Doyle hazánkban tett látogatásának is nyomát lelni, de még az író legnagyobb online tudásta a The Arthur Conan Doyle Encyclopedia is csak egy Bécsben tett utazást említ 1891-ben. Ennek fordítása az alábbi idézetben olvasható:
„ 1891 elején Doyle Bécsben kezdett szemészeti tanulmányokat folytatni. Korábban a Portsmouthi Szemkórházban tanult, hogy képesítést szerezzen szemvizsgálatok elvégzésére és szemüvegek felírására. Bécset barátja, Vernon Morris javasolta neki, mint olyan helyet, ahol hat hónapot tölthet, és ahol szemsebésznek képezheti magát. ”
Nagy bánatomra nekem nincs jó angol tudásom, a családomban senkinek se volt jó a nyelvérzéke, meg ritka betegségeim miatt elég bonyolult is az életem. Az angol fordításban segítő személy is a munkámhoz hol akad, hol nem. Online fordítóval írt levelekkel próbálkoztam néha külföldi Sherlock Holmes rajongóknál és magyar helyeken szintén érdeklődtem. Hosszú évekig nem koronázta siker az erőfeszítéseimet, végül már arra a lehetőségre is kezdtem gondolni, hogy Magyarország talán csak tágabb értelemben lett értelmezve Bécs miatt, hiszen 1891-ben hazánk az Osztrák–Magyar Monarchia (1867-1918) részének számított.
Érdekes, hogy Conan Doyle szemész orvos volt és az általam keresett magyar vonatkozására egy magyar szemész professzornő hívta fel a figyelmem. Én mégis elakadtam, nem láttam, hogyan haladhatnék még az ügyben. Ám ahogy Hernádi Judit híres dala mondja:
„ Sohase mondd, hogy túl vagy már mindenen, sohase mondd, hogy "tovább már nincs nekem"! Mindig van új és még újabb, hát várd a csodát, de sohase mondd, hogy nincs tovább! „
Nem tekintettem lezártnak a „kutatást”, csak erősen megtorpantnak. Így teltek az évek, amíg különleges véletlenek nagy lendületet adtak.
DR. SZOMOR SÁNDOR és DR. KOVÁCS GYULA
Sajnos ötletgazdánkat és első klubelnökünket, Tahi Tóth László Kossuth-díjas színművészt, annak halála miatt elvesztettük. Viszont nem adtam fel, hogy kulturális vonalát vigyük a detektívnek, úgy, ahogy egykor azt ő, Jeremy Brett magyar hangja elképzelte.
Tahi Tóth László színművész
Tavaly márciustól törzshelyünk lett a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kötelékébe tartozó Deák Ferenc Könyvtár, ami akár előadásoknak is teret biztosít számunkra.
Idén februárban megkereste a klubunkat Dr. Szomor Sándor író, hogy szívesen tartana előadást nekünk. Ő címzetes rendőr ezredes, kriminalisztikai szakjogász képzésbe meghívott egyetemi oktató és mikor egy a Dunaújvárosi József Attila Könyvtárban tartott előadása kapcsán készült interjúját is láttam a YouTube-on tudtam, hogy nagyon szeretnék teret biztosítani a lehetőségnek. Azonban őszintén megírtam a Tanár Úrnak, hogy fizetni sajnos nem tudunk és a résztvevők számát se tudom garantálni. Szerencsére Szomor Sándort mindez nem tántorította el, büszkén és boldogan mondhatom remek együttműködés vette kezdetét közte és klubunk közt. Végül csodálatos előadást tartott május 15-én, szép számú hallgatóság előtt. (Októberben pedig ismét egy új előadásához lehet majd szerencsénk.) Szomor Tanár Úr maximális jóindulattal van a Magyar Sherlock Holmes Club felé, ami számunkra öröm és büszkeség.
Dr. Szomor Sándor tavaszi előadásán megjelent kedves feleségével Dr. Kovács Gyula, aki nem csak a Tanár Úr barátja és munkatársa, de kriminalista, szakíró és tudományos újságíró is. Az Obsitos Detektívek Lapja internetes folyóirat főszerkesztője.
Dr. Kovács Gyula kriminalista, szakíró és tudományos újságíró, aki ősszel szintén előadást tart a Magyar Sherlock Holmes Club-nak
Akadt szerencsém vele az előadás előtt és után is beszélgetni. Nagy tudású ember, aki Ady Endréről több érdekességet mesélt el. Conan Doyle kapcsán maga említette azt a szívemnek kedves tényt, hogy híres detektívét Holmes-ot élő emberről, csodás tanáráról mintázta. Joseph Bell professzorról való rövid eszmecserénk után kedves stílusával, de mintegy mellékesen említette, hogy a nagy irodalmár járt hazánkban is. Jó értelemben megfordult velem a világ, alig akartam elhinni, hogy ami után régóta hiába kutatok most magától jött elém. Őszintén bevallottam neki milyen nagy szívügyem a téma mégis úgy elakadtam benne. Mire azt mondta nem csoda, mert én Conan Doyle után kutatok, de ő a „Csalók, szélhámosok, tolvajok és zsebmetszők” című könyvéhez Fröhlich János újságíró után kutatott, aki interjút is készített a világhírű és akkor már lovaggá ütött Sir Arthur Conan Doyle-lal, innen tud az esetről. A rövid, hazánkban tett látogatás, meg a kis interjú híre nemigen ért el külföldre, amely amúgy Conan Doyle életének számtalan kalandos eseményével foglalkozik és elhivatott a neves szerző sorsának minél pontosabb megismerése felé.
Megrendeltem Dr. Kovács Gyula könyvét, amely csak fél mondatokban említi az interjút, de elég informatívan ahhoz, hogy tudjak felőle kutatni. (A kötet amúgy fantasztikus stílusban van megírva és számos érdekességet tartalmaz a csalók, szélhámosok, tolvajok és zsebmetszők világáról. Ezért igazán örülök, hogy könyvespolcaim kincsei közt tudhatom.)
Szerencsére újságcikkeknek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban is utána lehet nézni, melynek tagja vagyok. Emailt írtam az ügyben Béres Ildikónak, a Deák Ferenc Könyvtár könytárvezetőjének. Ildikó alaposan és szívvel-lélekkel dolgozik, akárcsak kedvencünk a legendás detektív. Aznap már küldte is az 1907-ben írt cikket, mely Arthur Conan Doyle-ról szól. Ezt mindjárt bemutatjuk érdekes kiegészítéseket téve utána. Azonban úgy illik, hogy kicsit előbb megemlékezzünk Fröhlich János-ról is (, akiről egyébként Dr. Kovács Gyula könyvében a most említettnél több információ található).
FRÖHLICH JÁNOS
Fröhlich János (1873-1926) klasszika-filológiai szakon diplomázott. 1892-ben a Nemzet szerkesztőségében volt újságíró Jókai Mórral, majd Az Ujságnak rendőri tudósítója lett 1904-ben. 1908-ban hetilapot indított Detektív-krónika címmel. 1912-ben rendezte első filmjét Tüzet kérek címmel. 1914-ben Fodor Aladárral megalapították az első magyar híradóvállalkozást, a Kino-riportot, ahol 1916-ig dolgozott. 1914–1918 között a híradófilmgyártásban vezető szerepe volt. 1916-ban Mozihét néven alapított vállalatot. Az 1920-as években Balla Jenővel ismét a Kino-riport vezetője volt.
Az számunkra fontos cikket Fröhlich János az Ujság című lapban jelentette meg. 1903-tól kiadott Az Ujság - majd 1925-től névelő nélkül Ujság, egy délutánonként megjelenő politikai napilap volt Budapesten. 1904-ben 15 ezer, 1913-ban 65 ezer példányban jelent meg, ezzel az ismertebb fővárosi lapok sorába tartozott. A lap következetesen, 1944-es megszűnéséig megőrizte nevének rövid u-s írásmódját a címoldal fejlécében. Egy 1934-ben megjelent szerkesztői üzenet ekként tájékoztatott egy helyesírás miatt reklamáló olvasót: „Az U j s á g-ot gépen szedik. A szedőgépeket külföldön gyártják, ahol nem ismerik a hosszú, ékezettel jelölt u-betűt, Röviden: a szedőgépben nincs hosszú u-betű”.
1907-ES CIKK AZ UJSÁG CÍMŰ LAPBÓL
INTERJÚ – BESZÉLGETÉS CONAN DOYLE-LAL
Beszélgetés Conan Doyle-lal — Saját tudósitónktól. —
Tegnap este óta érdekes vendégünk van : Conan Doyle, a Sherlock Holmes-regények szerzője, a detektiv-király megteremtője. Tegnap este ér- kezett Konstantinápolyból Budapestre feleségével és a Hungária-szállodában vett lakást.
Ma este a II. emelet 201. számú szobájában fogadott. Conan Doyle nyájas, szőke arczu férfi, barátságos mosolylyal fogadta üdvözlésemet. Ma- gas termetű, nagy szőke bajusza van, kék szeme s mindjárt első pillanatra kellemes benyomást kelt. Széles vállai, izmos karjai, erős testalkata, mond- hatnám jóképű, intelligens dijbirkózónak tün- tetik fel.
A mikor megmondtam neki, hogy Budapest legrégibb rendőri riportere vagyok, barátságosan megszorította kezemet és tört németséggel, mo- solyogva mondotta :
— Ah, ez engem is érdekel. Már le akartam feküdni, a mikor önt bejelentették. Szívesen fogad- tam volna amúgy is, de tudva, hogy rendőri tudósitó, kétszeresen jól esik üdvözölnöm. Tehát én a szakmájába vágó dolgokról írtam. Ön sok érdekes bűnügyi esetet tapasztalhatott; az életet alaposan ismerheti. A rendőri riporternek elég alkalma nyílik az élet nyomorúságát is, szépségét is megismerni.
— Csodálom, — mondám — hogy ilyen fiatalos embert látok magam előtt.
— Bizony, pedig negyvenhét év nyomja már a vállamat; de néhány hete boldog férj vagyok és nászutra keltem feleségemmel. Nem lehetetlen, hogy ez kölcsönzi nekem az ifjúság varázsát.
— Ha nem vagyok indiszkrét, — kérdeztem — szíveskedjék megmondani: hogy jutott arra a gondolatra, hogy a Sherlock Holmes immár világhirü alakját megteremtse ?
— Szívesen megmondom. Engem minden szépre és jóra, a mit tudok, tanárom, Bell József dr. edinbourghi egyetemi tanár tanított. Mind a ketten skót származásnak vagyunk. Az egyete- men az orvosi fakultáson hallgattam Bell profesz- szor előadásait. Bell professzor, a ki még ma is él, az orvosi tudományban az, a mi a detektiv-regé- nyekben Sherlock Holmes. A mit más ember meg nem lát, legyen bármily kitűnő orvos, azt Bell professzor éles szeme, kitűnő megfigyelő tehetsége nyomban felismeri. Ezt az éleslátást csodáltam benne mindig. Így ébredt bennem az a gondolat, hogy megalkotom Sherlock Holmest.
— A mikor egyetemi tanulmányaimat be- fejeztem és orvosi diplomát szereztem, elkezdtem irogatni és megformáltam a detektiv-regények Bell professzorát. Sherlock Holmes apró, mások előtt láthatatlan nyomokon induló megfigyelései mind Bell professzoréi. Az olvasó azt hiszi, hogy e megfigyelések költött dolgok, pedig nem úgy van. E megfigyelések csakugyan léteznek. Bell profesz- szor, a ki ma már nagyon öreg ember, fizikumának és lelkének teljes erejére nézve ma is a régi, nagy megfigyelő. Mikor regényeimet kezdték meg- szeretni, neki tellett a legnagyobb öröme benne.
— Jövőre van-e valami újabb terve ?
— Egyelőre nincsen. Most nászuton vagyok; feleségemmel megnézem Európa nagyobb városait; Budapestről holnap este Parisba utazom, ott is hosszabb bideig tartózkodunk. Ma megnéztem a magyar fővárost ; megcsodáltam parlamentjüket, benn is voltam e díszes épületben, a melynek egész Európában nincsen párja. Nászutamról visszatérve, bizonynyal uj munkába fogok. Ismét- lem azonban, hogy pozitív tervem még nincsen. Nászutamon gyűjtöttem Írásra való anyagot és újabb müveimnél ezt fel is fogom használni.
Beszélgetés közben elmondottam neki egy érdekes Bérczi-esetet, a mikor a hires kapitány egy csemegeüzletben, egy betörés színhelyén meg- jelenve, egy kaviáros hordónak a földre ömlött tartalmában megtalálta a tettes czipőjének a nyomát, megállapította, hogy katonaczipő volt s ennek alapján kinyomozta azt a közkatonát, a ki a betörést elkövette. Egy laktanyában ugyanis megtalálták a kaviáros talpú czipőt.
Conan Doyle kék szeme fölvillant:
— Hisz ez pompás ! Lássa, ez mindjárt jó point egy detektiv-történethez !
Körülbelül tiz perczig tartott a beszélgetés, a mely után a mester szives búcsút véve vissza- vonult szobájába. ,
(fj.)
A cikket változatlan formában régies nyelvén és helyesírási hibáival együtt közöltük.
KIEGÉSZÍTÉSEK:
Conan Doyle kék szemű és barna hajú volt. Fröhlich János azonban mégis szőkének írja le, ennek akad magyarázata. Arthur ugyanis Konstantinápolyból érkezett vissza, ahol a török szultán kitüntette. Az ottani tartózkodás során kiszívhatta haját a nap. ( - Mindez azért is érdekes, mert Arthur legendás termetménye, a londoni detektív hajszíne körül is akad rejtély, melyet az Ismered Sherlock Holmes hajszínét? posztunkban elemeztünk.)
A török szultán és Conan magas rangú kitüntetésének kalandos történetéről korábban már megemlékeztünk, az alábbi cikkünkben:
A Grand Hotel Hungária, ahol Doyle 1907-ben megszállt 1871-ben épült, majd sajnos a második világháborúban végzetes bombatalálat érte. Fennállása során európa vezető hotelei közé tartozott, liftekkel, távíróval és temérdek egyéb luxussal. Sherlock Holmes atyján kívül számos híresség volt a vendége, így például Liszt Ferenc és Richard Wagner zeneszerzők, Theodore Roosevelt amerikai elnök vagy a walesi herceg, a későbbi VII. Edward angol király (- az a brit uralkodó, aki lovaggá ütötte Conan Doyle-t 1902-ben). A dunaparti épület helyén ma a Duna Intercontinental található, mely szintén hotelként funkcionál.
Felvettem a kapcsolatot az Országházzal, hogy maradt-e fénykép vagy aláírás, esetleg bármi Arthur látogatása kapcsán. Onnan kedvesen a Magyar Nemzeti Levéltárhoz (MNL) irányítottak, amely régi anyagaikat őrzi. A Magyar Nemzeti Levéltár maximálisan segítőkész volt és lelkiismeretes kutatást végzett. Végül MNL/KSZF/26528-1/2024-es számú válaszukban arról tájékoztattak, hogy nem lelték nyomát a Doyle-nak, de abban az időben előzetes bejelentés - meg aláírás nélkül is be lehetett térni a Parlamentbe, így az író valószínűleg ilyen lehetőséggel élt. Ismerve Conan Doyle szerénységét nagyon is hihetőnek tartom, hogy egyszerű turistaként kereste fel az Országházat, feltehetően a (második) feleségével, Jean Leckie-vel együtt és hírnevét nem használta fel a látogatáshoz.
Így zárult a kis nyomozásom mely során a leginformatívabb posztot sikerül most megjelentetnem hazánkban Sir Arthur Conan Doyle magyarországi látogatásáról. Hírünket saját írásával Szíjjártó Gabriella, a Szabad Föld újságírónője is megjelentette a " Majdnem a múltba veszett " cikkében.
Természetesen ezt az örömhírt terjeszteni kell és kapcsolataim révén beajánlottam az eseményt a The Arthur Conan Doyle Encyclopedia illetve beajánlom a jövőre megjelenő nemzetközi kiadvány, a Baker Street Almanac felé, mely világszerte a Sherlock Holmes Clubok tevékenységét összefoglaló nagy évkönyv. Hagy tudják meg a nagy detektív és Doyle nagy rajongói, hogy a híres író nálunk is tiszteletét tette... Gondoltam...
Alexis Barquin azonban a The Arthur Conan Doyle Encyclopedia készítője nemcsak elismerését fejezte ki az alapos kutatásért és örömmel jelentette meg oldalán a megtalált cikket (Beszélgetés Conan Doyle-lal), hanem azt is jelezte, hogy olyan szakértő, mint Brian W. Pugh (több Doyle könyv szerzője) sem jelezte még a Doyle utazásokat jelző kronológiájában Magyarországot, így igazi kincsre bukkantunk. A neves író életének néhány eddig ismeretlenségbe vesző néhány napját tártuk fel.
Ezenfelül Jay Ganguly a neves sherlockian pedig cikket kért a erről a kalandos történetről lapjába, a Proceedings of the Pondicherry Lodge (indiai sherlockian e-magazin) következő, téli számába. A hír tehát - nagy örömünkre - külföldön is ismertté válik.
Kérjük szépen terjesszétek büszkén Ti is! Mindegy, hogy online vagy szóban, de adjuk tovább örömmel! Többet ne feledjük, hogy még Sir Arthur Conan Doyle is boldogan tartózkodott Magyarországon.
ZÁRSZÓ: A MAGYAR ORSZÁGHÁZ és Holmes helyzete
Végül, de nem utolsósorban hoztam egy kellemes, majd félórás YouTube videót a világ egyik legszebb műalkotásáról, a Magyar Országházról, melyet egykor Conan Doyle maga is megcsodált. Helyey László színművész kellemes hangjával látványos és igen informatív összeállítás a meseszép épületről:
" Ma megnéztem a magyar fővárost ; megcsodáltam parlamentjüket, benn is voltam e díszes épületben, a melynek egész Európában nincsen párja. " (Sir Arthur Conan Doyle - Ujság napilap, 1907)
Sajnálatos módon magyar vonatkozásai és jelentős értékei ellenére Sherlock Holmes nem eléggé megbecsült Magyarországon. Általánosságban nincs felismerve, hogy a népszerű karakternek micsoda kulturális értékei vannak és mennyire kreatívan használható lenne az oktatásban. A világhírű hős azonban a remény szimbóluma és klubunk hiszi, hogy remélhetjük: idővel ez a helyzet jó irányba változik. Hajrá magyarok!
HÁLÁS KÖSZÖNET: Prof. dr. Zajácz Magdolna, Fröhlich János, Dr. Szomor Sándor, Dr. Kovács Gyula és Béres Ildikó, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az Orvosi Hetilap, valamint az Országház és a Magyar Nemzeti Levéltár, valamint az egykori Ujság napilap felé
FORRÁSOK: 1, The Arthur Conan Doyle Encyclopedia - arthur-conan-doyle.com 2, Orvosi Hetilap: cikkek és fotó * Prof. dr. Zajácz Magdolna: Orvostörténeti érdekességek Arthur Conan Doyle életében és műveiben * in Memoriam: Prof. dr. Zajácz Magdolna (1932–2013) - szerző: Prof. Dr. Berta András 3, Dr. Kovács Gyula könyve: Csalók, szélhámosok, tolvajok és zsebmetszők (2022) 4, Fröhlich János: - Wikipédia: Fröhlich János szócikk - Hangosfilm - hangosfilm.hu: Fröhlich János kép 5, Az Ujság 1907. november 7-i (1907/264.) száma (10. oldal): Beszélgetés Conan Doyle-lal című cikk (teljes formájában közölve) a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár anyagai közül kikeresve az újság saját tudósítójától (fj.)-től (Fröhlich János) 6, Blogunk saját posztjai – sherlock.blog.hu 7, PestBuda - pestbuda.hu: A Duna-korzó elfeledett épülete – Százötven éve készült el a Hungária Nagyszálló - Dubniczky Zsolt cikke 8, YouTube videó: A Magyar Országház (somogyvideo) Narrátor: Helyey László 9, Wikipédia szócikk: Az Újság (Ujság)
Akár szereti vagy csak részben kedveli, esetleg nem szívleli valaki a BBC Sherlock sorozatát, az akkor is kétségtelen, hogy világhírű lett. A magyar média már nem foglalkozik vele (, ahogy figyelmen kívül hagyja a klasszikus Holmes mítoszának újabb reneszánszát is, mely világszerte tombol), de külföldön még óriási a várakozás egy új epizód iránt a rajongók körében, erről beszédesen árulkodik a közösségi média több platformja, melyeken napi szinten számos poszt születik felőle. Vannak rajongók, akiknek szokásuk, hogy aktuális hangulatukat egy-egy a sorozatból vett képpel fejezik ki, míg mások rajzokat készítenek a szereplőkről vagy csak leírják kedvesen meg haragosan mennyire hiányzik nekik Sherlock és John, illetve azt jelzik újra elkezdték nézni az eddigi részeket. (Külföldön a sorozat virágkorát éli streaming csatornákon.)
Mi mikor annak idején megnéztük a BBC Sherlock első - amúgy izgalmas - A rózsaszín tanulmány című epizódját, nagyon elcsodálkoztunk. Számos sherlockian utalás mellett ugyanis kaptunk egy agresszív, bunkó Sherlock Holmes-ot, mely igen távolt állt Conan Doyle angol úriemberétől. Nos, de csavaros volt a történet és mikor a forgatókönyvírók Steven Moffat és Mark Gatiss a felháborodás lecsitítására gyorsan leszögezték a sajtóban, hogy a mai modern világban hősük egy kegyetlen világban él, nem csoda, hogy durva figura, ám ahogy halad a történet felveszi a Doyle-féle jellemvonásokat, na akkor boldogabban faltuk a folytatást. (Már tudjuk: Sherlock mégsem vette fel az említett tulajdonságokat, egy érzelmes, szinte manipulálható valaki lett, meg ok nélkül gyilkossá is vált, mikor lelőtte a már elfogott Charles Augustus Milverton-t, akivel, tekintve, hogy ő egy zseni simán elbánt volna egyedül vagy a bátyjával, az angol kormánnyal felérő Mycroft Holmes-szal együtt.) Nem tetszett nekünk, hogy Mark Gatiss azt nyilatkozta Benedict Cumberbatch az első szexi Sherlock Holmes. Egyrészt azért, mert Doyle sosem a fizikai vonzerejét akarta nyomozójának hangsúlyozni, hanem az eszét, ezért nem is teremtette adonisznak. Kétségtelen ugyan, hogy Holmes mégis már első illusztrátora Sidney Paget és a rajongók szemében megszépült az iránta érzett szeretet miatt, így idővel számtalan jóképű férfi játszotta őt (Jeremy Brett, Roger Moore, Basil Rathbone, Richard Roxburgh és hosszan sorolhatnánk). Tehát Sherlock Holmes sármos férfi az emberek szemében. Másrészt, ezt elfogadva is tisztességtelen a nyilatkozat, a korábbi jóképű színészekkel és az őket kiválogató alkotókkal szemben. Harmadrészt pedig, marketing szempontból is hibás, mivel az 1950-es '60-as években Peter Cushing színésznek voltak félelmei amiatt, mert a filmstúdió szexi Sherlock Holmes-ként hirdette a filmjeit, így Benedict Cumberbatch ilyen szempontból sem lehetett a legendás detektív első szexi ábrázolása. Tekintve, hogy Mark Gatiss nagy sherlockian, aki igen erős kapcsolatban van a Londoni Sherlock Holmes Társasággal illetve több dokumentumfilmben és interjúban szerepelt a klasszikus nyomozó kapcsán, hát igencsak kizártnak tartjuk ne tudta volna, hogy állítása erősen sántít. De megértettük, hogy reklámozni akarták a készítők az alkotást, szóval lenyeltünk mindent, bár számunkra sosem jelent jót, ha valami hazugságokkal kezd.
Az élet hazugságairól levont tapasztalataink sajnos itt is igazolták magukat. Bár a BBC Sherlock színvonala a 2. évad után jelentősen zuhant, azért sokan mai napig hiába várják a folytatást, hisz 2017 óta nem forog a kamera ezügyben. Kerek 7 esztendeje, mely már jóval több azoknál a hosszú szüneteknél is, amiket az évadok készítése közt kihagytak az alkotók.... Moffat és Gatiss azonban megtanította nekünk, hogy a "the game is on", vagyis a "játszma folyamatban" van állítás még mindig igaz az alkotásukra. Igaz, hogy nem kreatív munka, például forgatókönyv írás vagy szereplőválogatás terén, hanem egy aljas játszma formájában, amit Benedict Cumberbatch meg a rajongók ellen folytatnak.
Három napja Moffat felesége, a szintén a sorozat felett "bábáskodó" Sue Vertue producernő kijelentése robbant be a netre:
„ Szeretjük ezt a sorozatot, és van jövője. Egy nap. Talán. Ha mindenki akarja. ” - mondta Vertue a Deadline-nak a kék szőnyegen az Amazon Prime Video Trailblazers rendezvényén Londonban. „ Még mindig megvan a díszlet valahol a raktárban, ami valószínűleg rohad, hogy őszinte legyek. ” - tette hozzá. „ Csak az a kérdés, hogy mindenki összehangolódjon, és a színészek is akarják megcsinálni. ”
Na, ez is ez szép semmitmondó nyilatkozat. Gyakorlatilag ígérgetés, semmi konkrétum. A BBC Sherlock kezdte, de jó ideje ez a helyzet a Robert Downey Jr. féle Sherlock Holmes mozifilmek folytatásával is, ahol Robert felesége, a szintén producer Susan Downey hinteget el ilyeneket a médiában. Azonban ahogy két magyar mondás tartja: " Nem akarásnak nyögés a vége " vagy " Nesze semmi, fogd meg jól ". Nagyon elegünk lett ezekből a semmiségekből, de tudjuk, hogy vannak akik ezekre az apró jelzésekre is kíváncsiak. Így 2023 márciusától kezdve + jellel látjuk el ezeket a híreket, hogy akit viszont nem érdekel az ilyen az kihagyhatja olvasásukat a blogunkon. Kevés online felület ilyen korrekt, ám számunkra fontosak az olvasóink igényei, így megtesszük ezt a figyelmeztetést, akkor is, ha bizonyos posztjainkra kevesebb kattintás jut.
Szeretünk friss hírekkel szolgálni kedvenc bűnmegfejtőnk és a róla készült filmipari termékek kapcsán, ám most pár napot vártunk Sue Vertue fenti nyilatkozatának közlésével... mert átgondoltuk ezt a cikket.
Míg a Deadline a Sue Vertue, a „Sherlock” producere szerint Benedict Cumberbatch márkájának „van jövője”, miután a társalkotó Mark Gatiss felvetette a reményeket a filmmel kapcsolatbanés az Independent A Sherlock producere szerint Benedict Cumberbatch sorozat visszatér - egy feltétellel ... A Deadline által először nyilvánosságra hozott megállapodás értelmében a stúdió visszatérkamu címekkel közölték ezt a pár soros semmiséget, addig mi megírjuk a saját őszinte véleményünket:
Szomorúan tapasztaltuk, hogy Steven Moffat és Mark Gatiss után Sue Vertue is nyilvánosan bekapcsolódott azok táborába, ami a médián keresztül kíván nyomást helyezni Benedict Cumberbatch-re és esetleg Martin Freeman-re is.
Cumberbatch a Sherlock folytatása kapcsán korábban kijelentette; neki jó forgatókönyv kell, hogy egy szerepet elvállaljon. Valóban igaza van, hisz nehéz véleményt alkotni egy olyan épületről vagy beköltözni egy olyan házba, aminek még a falai sem állnak. A korábbi részeknél is forgatókönyv olvasással és azok próbáival kezdte a Sherlock-ot. Márpedig egyértelmű, hogy a sorozat folytatásához nem készült új forgatókönyv, ezt maga Moffat vagy Gattis is nyilvánosan bevallja. Az is lehet az utolsó évadok szintjét Benedict már méltatlannak érezte színészi tehetségéhez. Meglehet, hogy családfőként, 3 gyermekes apaként, akinek el kell tartani a családját, már nem hajol le olyan szerepért, ami nem hoz neki kellő bevételt. Az is lehet megunta a Baker Street-i vagány szerepét és karrierjében új kihívásokra vágyik. Lehet az új részek gátja, hogy saját és Martin szakmai kapcsolata tényleg borzalmasan elmérgesedett a forgatások közt. Lehet, hogy mindez együtt vagy más ok játszik közre abban, hogy Benedict Cumberbatch bizony kicsit sem iparkodik felvenni a Sherlock sapkát. Igazából mindegy mi tartja őt vissza, mert, mint minden embernek neki is joga van nem elvállani egy olyan munkát, amit a háta közepére sem kíván. Bármiért nem nyomoz tovább az ikonikus hős alakjában, ahhoz minden joga megvan, ahogy ahhoz is, hogy döntését tudomásul vegyék és tiszteletben tartsák, főleg a nyilvánosság előtt. Saját életéről, cselekedeiteiről neki van joga dönteni. Mindegy kedélyes volt-e a forgatási munka, azért azt se feledjük, hogy Cumberbatch vagyonokat keresett támadóinak, akiknek a korábbinál nagyobb hírnevet is hozott. Engedtessék meg annyi számára, hogy elismerjék már megtette, amit kellett.
(Csendben jegyezzük meg, hogy ahogy a rajongók felé, úgy talán Benedict Cumberbatch felé sem biztos, hogy korrektek voltak a producerek a vele kötött megállapodások során.)
A Moffat, Gatiss és már Sue Vertue által ráhelyezett tudatos médianyomás aljas játszma vele, meg a hitegetett rajongókkal szemben egyaránt. Főleg úgy, hogy Benedict ha Martin Freeman-ről nem is, de Steven, Mark és Sue kapcsán mindig tisztelettel, pozitívan nyilatkozott.
Sajnos manapság indulatos, agresszív világban élünk. Bármikor lehet elborult rajongó, aki szörnyű tettre szánja el magát. Sajnos öltek már meg hírességet rajongók, azért, mert úgy érezték csalódtak. A BBC Sherlock egy rózsaszín tanulmánynak indult, de jó lenne ha befejeződne ez a médiahiszti, mielőtt véres játékká válna a résztvevőkkel szemben. Ugyanis a sok éves hitegetés csak egyre nagyobb csalódásokat generál. Cumberbatch otthonába tavaly már késsel betört és rongált egy elmebeteg. Akár a Sherlock miatt tette, akár nem, most jó lenne ha megállna ez a játszma, ami folyamatban van, mielőtt nagyobb baj lesz belőle. A sorozat rajongói egyre elkeseredettebbek, amit jól jelez az internet, de a fan-ok érthetően képtelenek feldolgozni magukban az esetet, amíg nincs biztos információjuk.
Pontot kéne tenni az ügy végére és nyíltan felvállalni lesz-e folytatás vagy nem. Esetleg a producerek közölhetnének annyit újságírói kérdésekre, hogy nem nyilatkoznak, még az is korrektebb lenne. Amíg ezek egyike sem történik meg, addig ez egy embertelen és végtelenül aljas játszma, mégha az említett producereknek nem sül le a bőr a képükről, a külföldi sajtó pedig szívesen asszisztál ehhez, akkor is.
Dr. Szomor Sándorcímzetes rendőrezredes, kriminalisztikai szakjogász képzésbe meghívott egyetemi oktató előadása. Szomor úr emellett író és a detektiv-tortenelem.hu oldal szerkesztője.
Az a nagy megtiszteltetés ért miket, hogy október 9-én, szerdán 17 órakor Dr. Szomor Sándor tart nekünk előadást törzshelyünkön a Deák Ferenc Könyvtárban " DETEKTÍVTÖRTÉNELEM - Elgurult a gyógyszered? " címmel.
Nem kötelező, de a helyszínen megvehető Dr. Szomor Sándor " Elgurult a gyógyszered? " című könyve, kedvezményes 3500 Ft-os áron. A megvásárolt példányokat dedikáltatni lehet.
A belépés ingyenes, de a korlátozott férőhelyek miatt az előadás előtt regisztrációszükséges.
