A világhírű detektívről mindenki azt hiszi, hogy jól ismeri. Sajnos ez nem igaz, mert a Conan Doyle örökségétől eltérő szerzők gyakran más színben tüntetik fel a tévésorozatokban, könyvekben, színdarabokban vagy mozifilmekben, így a köztudatban már rengeteg tévhit terjedt el a legnagyszerűbb detektívről. Most a Sherlock Holmesról elterjedt gyakori, durva tévhiteket tisztázza a Magyar Sherlock Holmes Club.
AJÁNLÓ: "Javasolnám, hogy ez a lista kötelező olvasmány legyen minden olyan mainstream hírcsatorna számára, amely Holmes népszerűségének közelmúltbeli kirobbanásából újabb részt kíván venni." - Matt Laffey, elismert sherlockian
Most az oldalunkon felsorolt TÉVHIT LISTA pár pontját magyarázzuk meg. Ezek:
9. HOLMES ÁLLANDÓAN DROGOZOTT
10. SHERLOCK EGY ÉRZELEM NÉLKÜLI GÉP VOLT
- I. A detektív maga jelenti ki az egyik ügyfeléről: „Nem azért jött, hogy az együttérzésemről biztosítsam.”
- II. Kihasználja a Baker Street-i Vagányokat
- III. Becsapja a szolgálót A mesterzsarolóban
- IV. Sosem nevet
- V. Sokszor szívtelen vagy kegyetlen
- VI. Képtelen másokkal törődni
MAGYARÁZATOK:
9. HOLMES ÁLLANDÓAN DROGOZOTT
A következtetés mestere csak akkor nyúlt kábítószerekhez, ha kísérletet folytatott valamelyikkel, vagy amikor éppen nem volt eset, amin dolgozzon és unatkozott. Tudósok kiderítették, hogy a kábítószerek pontosan olyan hatást váltanak ki a munkamániások agyában, mintha el lennének halmozva feladatokkal. Holmesra nem mondhatjuk, hogy rendszeres szerhasználó vagy drogfüggő volt. Amikor egy megoldandó rejtélyen munkálkodott, ami esetleg hónapokra tennivalóval látta el az agyát, ezen időszak alatt nem fogyasztott kokaint. Az, hogy ilyennek ábrázolta Sherlockot, azt mutatja, Doyle milyen pontosan megfigyelte a munkamániásokat.
Persze felmerülhetne, hogy a drogosok akaratgyenge emberek, akik nem tudnak ellenállni a kísértésnek, ám Conan Doyle műveiben detektívünk erkölcsös, eltökélt, igen akaraterős ember. Azzal, hogy káros szokásával a munka hiányát pótolja és ha elfoglalt nem kell kokain, Sherlock Holmes tökéletesen tisztában van. Mikor Watson korholja gyengeségéért, így szól: "Szellemem - kezdte - föllázad a nyugalom ellen. Adjon egy problémát, valami munkát, a legnehezebb titkosírás megfejtését, a legbonyolultabb eset tisztázását. Akkor visszazökkenek a rendes kerékvágásba, és nem lesz szükségem semmiféle izgatószerre."
Néhány feldolgozás szerint Holmes munka közben is drogozik, vagy rögvest nekilát, ahogy az ügyet megoldotta. Ez téves. A Kánonban van egy említés arra, hogy ópiumbarlangban pipával látta Watson a nyomozót, miközben felderítést végzett, de a pipa nem Sherlock szájában, hanem az ölében volt. A jó doktor leírása szerint: "... két térde közül egy ópiumpipa csüngött le, mintha már a fáradtságtól nem bírná kézben tartani". Tehát nincs bizonyíték rá, hogy nagyon pöffékelt és ne feledjük a helyre se élvezkedni, hanem nyomozni ment, hisz a bűnös helyen szerezhetett új információkat. Ez A ferde szájú történetben van és egyértelmű, hogy Sherlock nagyon is a maga ura: Felismeri Watsont, majd miután beszélt haverjával, egy pillanat alatt újra energikus és a tőle megszokott profizmussal nyomoz. (Szerintünk színészkedett, odabent fáradt öregembernek álcázta magát.) Elmondja a doktornak mikért került az ópiumbarlangba: egy ellensége után kutat. - A Granada sorozat készítői sem hitték, hogy munka során a bűnüldöző teljesen átadta volna magát a bűnös élvezeteknek, így egy apró célzás van rá, hogy minimális mennyiségű ópiumot fogyasztott az elvegyülés érdekében. Azonban kitalálójától a skót írótól tudjuk; a Baker Street-i zseni milyen remek színész volt, akár imitálhatta az ópiumpipázást. Mindenesetre; ha dolgozott nem merült el soha teljesen a kábszerek bódulatában. (Márpedig sok bűnesetet oldott meg, és ennek köszönhette hírnevét plusz megélhetését.)
Szintén a Kánon alapján világos számunkra: Sherlock kémiai kísérleteket végez, kriminalisztikai tanulmányokat ír, bűnügyi nyilvántartást vezet, könyveket meg újságokat olvas vagy komolyzenei koncertekre jár, hegedül, ablakából figyeli az utca forgatagát. Ezek időbe telnek és sokáig lekötik őt, csak mikor ezen lehetőségeibe belefásul, és úgy érzi unatkozik, akkor nyúl a 7%-os kokain oldathoz. Akárcsak Watson Holmes külsejéről szóló személyleírása ez is részletekben van felfedve a Kánonban, de egyértelműen szerepel benne és a bölcs rajongók felfigyelnek rá.
Büszkén említjük meg, hogy a briliáns Sherlock Holmes színész Jeremy Brett, mikor megtudta, hogy a híres detektív kisgyerekek imádott hőse és példaképe is, akkor ragaszkodott hozzá, hogy Holmes Az Ördög patája című részben látványosan szakítson a rossz szokásával: Zsenije egy tengerparton homokba önti a veszélyes oldatot. (Ezt nagyon tiszteljük és a Magyar Sherlock Holmes Club sem ajánlja a droghasználatot.)
Még meg kell jegyeznünk két dolgot. Először is: Angliában a viktoriánus korban - kereskedelmi érdekből - eléggé engedélyezve volt az ópiumozás, hisz a profit nagy úr. Másodszor: bár a kábítószerek káros hatásairól már Doyle korában tudtak (Watson többször is felhívja erre barátja figyelmét), az orvostudomány csak a modern időkben ismerte fel valódi veszélyeiket. Amennyiben a legnépszerűbb nyomozó valóban rendszeresen és sokat drogozott volna, nem őrizte volna meg csodálatos szellemi képességeit még nyugdíjas korában is, ahogy az kiderül az eredeti novellákból.
(Daniel Gregory Amen egy híres amerikai orvos, aki pszichiáterként és agyi betegségek specialistájaként, meg az Amen Clinics igazgatójaként dolgozik. - Tisztelettel elnézést kérünk az "Ön agya" kifejezésért, csak az eredeti ábrán is így szerepelt, ezért csupán fordítási okból szerepel így, de természetesen egyik olvasónkra sem vonatkozik, csupán szemléltető ábra.)
10. SHERLOCK EGY ÉRZELEM NÉLKÜLI GÉP VOLT
Ezek Watson szavai, amikkel leírta barátját. De vajon képes egy gép barátságot érezni? Futni hagy vajon kisebb vétket elkövetőket, mert azt gondolja, könyörületet érdemelnek? Meg tudják érinteni az érzelmek? Tud-e beszélni vallásról, az igazságról, egy rózsa szépségéről vagy az iskolák feladatáról? A válasz természetesen nem. Sherlock Holmesnak igenis volt szíve, bár néhány feldolgozás hidegvérű automataként ábrázolja.
A detektívnek számos hobbija van. A hobbi olyan tevékenység, amit kikapcsolódás érdekében végzünk, és az érzelmeken alapul. A gépeknek nem lehet hobbijuk. Sherlock gyakran hívja segítségül a képzeletét, ami szintén nem jellemző a gépekre (például: az Ezüstcsillag című kaland során a képzelőerőnek nagyon fontos szerep jut).
Egy gép kizárólag azokat a dolgokat tudja elvégezni, amiket beleprogramoztak. Sherlock Holmes viszont felméri a tényeket, és ha szükséges, az életmódján is képes változtatni – például amikor eltűnik három évre, mert nagy veszélyben van. Továbbá kész megszegni a törvényt, ha ez kell ahhoz, hogy továbbléphessen egy ügy megoldásában. Hasznossá teszi magát és a társadalom érdekében tevékenykedik. Fontos neki, hogy mindig emberséges legyen. Egy gép egyszerűen csak végzi a feladatait, de nem tud arra gondolni, hogy hasznos legyen. Ha azt a parancsot kapja, megsemmisíti önmagát – míg Sherlock erre saját akaratából lenne hajlandó. Emlékezzünk arra, mit mondott Moriarty professzornak, amikor az a megsemmisítésével fenyegetőzik: „(…) ha biztos lehetnék benne, hogy az előző lehetőség valóra válik, a köz érdekében örömmel vállalnám az utóbbit.”
A legendás nyomozóval kapcsolatban figyelembe kell vennünk, hogy elméjét komoly szakmája szinte folyamatosan lefoglalja. A munkája veszélyes, ezért létfontosságú, hogy leplezni tudja az érzelmeit. Ez egyfajta önvédelem is, mert így nehezebben lehet kifürkészni a szándékait. Ezért nyilvánítja ki az érzéseit olyan ritkán – ez nem azt jelenti, hogy nincsenek érzelmei, még akkor sem, ha önmagát pusztán gondolkodó agyként határozza meg. Vannak érzései – ezért hagyja futni azokat, akik szerinte megérdemlik, és ezért segít az embereken. A rövid levél, amit a Moriarty-val történő végső összecsapás előtt ír barátjának, a legjobb bizonyíték arra, hogy érzelmes ember. Tudja, hogy akár meg is halhat néhány perc múlva, mégis hűséges társa jár a fejében. Megérti, hogy hiányozni fog Watsonnak, így próbál vigaszt nyújtani neki a hátrahagyott pár sorral. Elbúcsúzik barátjától, és üdvözli annak feleségét is.
Sherlock bizony ért az érzelmekhez. Tudja, hogy számos vezethet közülük bűntényekhez. Elképesztő hozzáértéssel tárja fel a bűnözők indítékait. Azzal is tisztában van, hogy ha unatkozik, hajlamos drogokhoz nyúlni. Viszont olyan érzelmekkel nem hajlandó foglalkozni, amik nincsenek kapcsolatban bűnügyekkel vagy az ő érdeklődési körébe tartozó dolgokkal. Képes megfékezni a haragját vagy lejjebb adni az önbizalmából, ha ez szükséges a racionális gondolkodáshoz és a sikeres nyomozáshoz.
Akik azt állítják, hogy Holmes érzelemmentes, általában a következő hat pontot hozzák fel érvként:
I. A detektív maga jelenti ki: „Nem azért jött, hogy az együttérzésemről biztosítsam.”
II. Kihasználja a Baker Street-i Vagányokat
III. Becsapja a szolgálót A mesterzsarolóban
IV. Sosem nevet
V. Sokszor szívtelen vagy kegyetlen
VI. Képtelen másokkal törődni
Nézzük mindet sorjában:
I. A detektív maga jelenti ki: „Nem azért jött, hogy az együttérzésemről biztosítsam.” (Jeremy Brett mondata A táncoló figurákból)
A nyomozó az ügyfeléről mondja ezt. (Érdekesség, hogy a mondat megtalálható Umberto Eco A rózsa neve című regényében is. A főszereplő, William Baskerville szájából hangzik el, aki hasonló módszerekkel derít fel bűnügyeket, mint Holmes.)
Hazánkban él egy neves idegsebész, akinek a munkásságát külföldön is elismerik. A rendelésein legalább egy órát szán minden egyes páciensre. Gyakran este tizenegyig dolgozik. A betegei mégis úgy érzik olykor, hogy nem tölt velük elég időt. Több odafigyelést szeretnének, pedig a professzor nagyon emberségesen bánik velük. Valójában azért érzik úgy, hogy nem kapnak elég figyelmet, mert el vannak keseredve és negatívan állnak hozzá az állapotukhoz. A doktor elmagyarázza nekik, mi fog történni a műtét során, de pszichológiai konzultációra nincs ideje. A műtőben legjobb tudása szerint segít a betegeken. Tőle tudjuk, hogy a segíteni akarás magában nem elég, fontosabb, hogy a segítség gyors és hatékony legyen. A gyógyult betegek a bizonyítékai annak, hogy a professzornak igaza van. A legjobbat teszi a betegeivel. Hatalmas tudásra tett szert, amivel hosszabbá és jobbá teheti a páciensei életét. (Meg kell említenünk, hogy Holmes alakját Doyle Joseph Bell sebészprofesszorról mintázta.)
Sherlock Holmes is ilyen „sebész”. Bár nem tölt napokat egy-egy ügyféllel, de amikor elvállal egy ügyet, nagy odaadással dolgozik rajta legjobb tudása szerint. Ő is jobbá teszi az emberek életét: visszaadja a jó hírüket vagy életeket ment azzal, hogy bűnözőket juttat rács mögé.
Vagyis nem nevezhető kegyetlennek, embertelennek, csak mert kizárólag a munkájára koncentrál – tudja, hogy ő ily módon szolgálja leginkább az ügyfelei érdekeit. Neki a detektív munkához vannak tökéletes képességei.
Bár a hideg, érzelemmentes érvelés elengedhetetlen a nyomozásaihoz, Holmesnak vannak érzelmei, de kitűnően tudja leplezni azokat. Ahogy Watson többször is megjegyzi, van, amikor a „rézbőrű” maszkja félrecsúszik és megmutatja az alatta rejtőző embert.
II. A Baker Street-i Vagányok kihasználása
Egyesek úgy gondolják, Sherlock kihasználja az utcagyerekeket. Ám hangsúlyozzuk, hogy azok saját akaratukból dolgoznak neki, közös megegyezés alapján.
Holmes-nak van jövedelme, de állandó fizetést nem tud adni az utcagyerekeknek (hiszen Watsonnal is azért ismerkedik meg, mert lakótársat keres, akivel megfeleznék a lakbért). Amikor segítenek neki, akkor fizet a Vagányoknak, amivel arra neveli őket, hogy dolgozni jó. A nyomozónak végzett munka sikerélményt jelent a gyerekeknek, és büszkék lehetnek arra, hogy a legnagyszerűbb detektív tart igényt a szolgálataikra.
Ne feledjük, hogy a viktoriánus korban nem csak árva gyerekek lézengtek az utcán, hanem azok is, akik szülei dolgoztak, így nem tudtak felügyelni csemetéikre. Volt idő, amikor Conan Doyle is sok időt töltött - ilyen okból - az utcán.
III. A szolgáló becsapása
Sokszor szóba kerül, milyen kegyetlen volt a nyomozó a szolgálóval A mesterzsaroló című történetben. Álruhában került közel a lányhoz, csak azért, mert információkra volt szüksége a házról, ahol dolgozott. Azt hazudta neki, hogy feleségül veszi, majd elhagyta.
Amikor a Granada sorozatban Holmes már nyomozóként tér vissza a házba, rá sem néz a lányra és egy szava sincs hozzá. Doyle nem részletezi, hogyan történt a szakítás. Korábban Sherlock és Watson között az alábbi beszélgetés zajlik:
„- Nem gondolná rólam, hogy nősülni készülnék, igaz, Watson?
- Hát azt nem!
- Akkor bizonyára meglepi a hír, hogy vőlegény vagyok!
- Kedves barátom! Engedje meg, hogy gra…
- És a menyasszonyom Milvertonék cselédje!
- Uram atyám, Holmes!
- Információra volt szükségem, Watson.
- Egy kicsit talán túl messzire ment, nem?
- Nagyon is szükség volt erre a lépésre. Ha nem tudná, a nevem Escott, és jól menő gáz-vízszerelő vagyok. Minden este elvittem valahova a kisasszonyt, és beszélgettem vele. Irgalmas atyám, azok a beszélgetések!...De a fő, hogy megvan, amit akartam. Úgy ismerem Milverton házát, minta tenyeremet.
- És mi lesz a lánnyal, Holmes?
Vállat vont.
- Nagyon sajnálom, kedves Watson, de amikor ilyen nagy a tét, ki kell játszani minden ütőkártyát. Azért nagy megkönnyebbüléssel mondhatom, hogy van egy gyűlölt riválisom, aki bizonyára a helyembe lép, amint hátat fordítok a kisasszonynak.”
Nem akarjuk mentegetni a detektívet – házassággal hitegetni valakit komoly dolog, de nem tudjuk, hogyan vettek búcsút egymástól. Az ügyben emberéletek forogtak kockán. A lány pedig hamis reményekkel áltatta magát mindössze néhány napos ismeretség után – és volt egy másik hódolója is.
Az is lehet, hogy Sherlock nem is tett semmilyen ígéretet, és csak a lány kezdte vőlegényeként emlegetni. A nyomozónak információra volt szüksége, így kész volt ezt a szerepet is eljátszani. A rész forgatása után Jeremy Brett úgy gondolta, hiba volt, hogy Holmes megcsókolta a lányt – szerinte ilyen messzire sosem ment volna (az eredeti történetben nem szerepel ilyen jelenet).
IV. Sherlock sosem nevet
Conan Doyle hőse sokszor hangosan nevet és gyakran szokott mosolyogni is. Ez bizonyítja, hogy nem érzéketlen, nem érzelemmentes gép. Jeremy Brett azt nyilatkozta, meglepte, valójában mennyire vidám is Holmes – a Kánon olvasása előtt sokkal komorabbnak hitte. Tulajdonképpen Jeremy alakításában a nyomozó szomorúbb, mint valójában – ennek oka részben a színész súlyos depressziója, részben pedig az a szándék, hogy más megközelítésből mutassa be a karaktert. Sok színész alakított vidámabb Sherlockot (Vaszilij Livanov, Basil Rathbone, Peter Cushing, Richard Roxburgh, stb.). Lentebb Livanov egyik nevetős jelenetét láthatjátok:
V. Holmes sokszor szívtelen vagy kegyetlen
Ez a tévhit gyakran előkerül. Azért gondolják így, mert a nyomozásai során semmi mással nem törődik, csak az üggyel. Nagymértékű elterjedése a BBC sorozatának bemutatása utánra tehető, amelyben a Benedict Cumberbatch megformálta detektív nagyon antiszociális, hideg és nemtörődöm. Leereszkedően viselkedik az ügyfeleivel és a rendőrséggel. Segítőivel: a patológusnővel meg Watsonnal szintén sokszor megalázó, goromba. Ugyanilyen kapcsolata van saját testvérével Mycroft-tal is. Ám a Kánon nyomozója egyáltalán nem ilyen. Conan Doyle írásaiban Sherlock jóval humánusabb, és sosem kegyetlen vagy könyörtelen. Például A kék karbunkulusban nem adja rendőrkézre James Rydert, mert tudja, hogy amit elkövetett, az életre szóló lecke lesz számára. Szökni hagyja Charles Augustus Milverton gyilkosát is. Ebben az esetben együttérez a tettessel, tisztában van vele, hogy jogosan áll bosszút, Milverton pedig megérdemli szörnyű sorsát. Ezek a példák is mutatják, hogy a nyomozó nem kegyetlen, ellenkezőleg – könyörületes.
VI. A detektív képtelen másokkal törődni
Conan Doyle történeteiben Sherlock Holmes nagyon emberséges. Ezért tud együtt érezni másokkal. Előfordul, hogy a következményeket mérlegelve futni hagy bűnelkövetőket, ha biztos benne, hogy már nem jelentenek veszélyt a társadalomra. Az Apátsági Major című történetben hagyja, hogy a szerelmesek elmeneküljenek, míg A Boscombe-völgyi rejtély végén megkegyelmez egy halálos beteg idős embernek. Egy gép sosem érez szánalmat. Ám akinek a szíve könyörületes, az képes megbocsátani másoknak. Sherlock Holmes mindig szem előtt tartja, hogy a büntetés összhangban legyen az elkövetett bűntett súlyosságával.
A könyörületesség azt jelenti, együttérzünk azokkal, akik szenvednek. „A buddhizmus szerint ahhoz, hogy az ember tökéletes legyen, két tulajdonságát kell egyenlő mértékben fejleszteni: a könyörületességet és a bölcsességet. A könyörületességbe beletartozik a szeretet, a jótékonykodás, a kedvesség, az elfogadás – összefoglaló néven a szív érzelemmel kapcsolatos tulajdonságai. A bölcsesség pedig az intellektuális oldalt, az elme tulajdonságait foglalja magában.” (Walpola Rahula: Ezt tanította Buddha)
Sir Arthur Conan Doyle egy jóval toleránsabb világban élt. Ő is és Sherlock is a tetteik és a céljaik alapján ítélték meg az embereket, nem számított nekik a társadalmi vagy az anyagi helyzet. Számukra az volt a legfontosabb, ami a szívben volt. Természetesen a világ gyorsan változik. Manapság az emberi kapcsolatokból eltűnni látszanak az érzelmek, csakúgy, mint bizonyos értékek és szokások. A mozifilmek egyre kegyetlenebbek, és azok a karakterek lesznek népszerűbbek, akik önzőek, gúnyosak és zsarnokoskodóak. Míg Basil Rathbone korában Holmes emberségessége átsugárzott a mozivásznon és Christopher Plummer nyomozója könnyeket ejtett, később megváltoztak a trendek és az újabb kori feldolgozások főhőse nyers és goromba lett.
A CBS csatorna Sherlock és Watson (Elementary) sorozatának legfőbb vonzereje azonban abban rejlik, hogy a főszereplő (Jonny Lee Miller) nagyon emberséges és - ha nem tereli el figyelmét a munka - figyelmes. A sorozatnak sikerült visszahoznia Holmes egy olyan tulajdonságát, amely ugyan nem „divatos” korunk mozifilmjeiben, de jól ismert az eredeti történetekből. Azt is mondhatjuk, hogy Sherlock Holmes végre visszatért azokhoz, akik jószívű emberként emlékeztek rá. Mivel nem a saját problémáin rágódik, át tudja érezni mások nehézségeit, és ily módon még hatékonyabban lehet a segítségükre.
TOVÁBB: TÉVHITEK SHERLOCK HOLMESRÓL
Ⓒ MINDEN JOG FENNTARTVA. A CIKK SZERZŐI JOGVÉDELEM ALATT ÁLL:
A CIKK MÁSOLÁSA TILOS ÉS TÖRVÉNYBE ÜTKÖZŐ. - AZ ÍRÁS A MAGYAR SHERLOCK HOLMES CLUB TULAJDONA, ÍGY ANNAK ENGEDÉLYE NÉLKÜL MÁSOLNI ÉS TERJESZTENI SZIGORÚAN TILOS. A LINK CÍMÉNEK MEGOSZTÁSA TERMÉSZETESEN SZABAD.
Victor Molev: The Hound of the Baskervilles 
