Kis társaságunk, a Magyar Sherlock Holmes Club külföldön jobban ismertebb és megbecsültebb, mint hazánkban. Határainkon túl pedig nagy örömünkre valami fergeteges Sherlock Holmes mánia tombol idén is. A 2024-es év nekünk szintén szerencsés számos vonatkozásban. Azon szenzációs hírünket, hogy Conan Doyle, a híres író járt Magyarországon nem csupán a Szabad Föld magazin közölte és a jövőben a "Nagy Sherlockian Évkönyv" a Baker Street Almanac, illetve az Indiai Sherlock Holmes Társaság e-magazinja fogja megjelentetni, hanem a neves irodalmár legnagyobb online tudástára a The Arthur Conan Doyle Encyclopedia (arthur-conan-doyle.com) is, mégpedig a mi szavainkkal, a mi kutatási eredményeinkkel.
The Arthur Conan Doyle Encyclopedia
A komoly gyűjtemény több, mint 8 100 oldalon és több, mint 31 000 képpel számol be a világhírű szerző kalandos életéről, rendkívüli munkásságáról, valamint annak máig tartó hatásairól. Az elképesztő információgyűjtemény főszerkesztője Alexis Barquin a héten cikk megírására kért fel bennünket tudástárába, Sir Arthur Conan Doyle és Magyarország kapcsolatáról. Létezésünk óta külföldről már számos megtisztelő felkérést kaptunk, de ez számunkra mind közül a legmegtisztelőbb. Kimondhatatlanul örülünk, hogy hazánk jóhírét meg egy izgamas kulturális hírt vihetünk külföldre, miközben kicsit Conan Doyle életének krónikáját bővítjük.
Szíves elnézéseteket kérjük, amiért ritkábban jelennek posztjaink. Szervezzük az őszi előadásainkat is és talán magyar sherlockian vonatkozásban ugyancsak megvalósíthatunk valamit, amire régóta vágyunk. Mindez sok háttérmunkát igényel, amire nagyon korlátozott a kapacitásunk, ám rendületlenül haladunk, miközben Veletek vagyunk és szeretjük a látogatásaitokat, meg nekünk írt üzeneteiteket. Veletek vagyunk, ahogy Ti is velünk és ezt köszönjük.
Hálánknak pedig nem lehet vége, hiszen október 9-én (szerdán) Dr. Szomor Sándor Tanár Úr egy csodálatos előadást tartott nekünk törzshelyünkön, a Deák Ferenc Könyvtárban, amit ezúton is köszönünk. Élveztük mialatt megint sok érdekes tényt tudtunk meg detektívtörténeteket író világhírű írókról, valamint a magyar rendőrökről.
Pár nappal korábban, október 4-én (pénteken) pedig vendégek voltunk a Magyar Pipa Club (pipaclub.hu) Elnökségi Tisztújító Közgyűlésén, mely hangulatos, remek esemény volt. Közben Sherlock Holmes lopótök pipájáról bővültek ismereteink. Itt szeretnénk nagyon megköszönni Ercsényi Tamásnak (Sherlock Holmes rajongónak és követőnknek) a meghívást meg az alábbi képen látható Sherlock Holmes gyufásdobozt, melyet Csehország fővárosában, Prágában vett nekünk. Ezt nagy becsben tartva a kollekciónkban őrizzük.
Még mindig nem adtuk fel abbéli terveinket, hogy egyszer szeretnénk egy magyar Sherlock Holmes Kiállítást, ha összejön ezt a szép kincset Ti is életnagyságban láthatjátok. Addig is a kiállításra szánt dolgokat Magyarország több pontján tároljuk, várva a nagy alkalomra.
HÍRÜNK MEGJELENT HAZÁNK EGYIK LEGOLVASOTTABB MAGAZINJÁBAN A SZABAD FÖLDBEN
Világhírű író az Országházban - nyomozásunk története
a Parlamentet bemutató fél órás videóval
BEVEZETŐ
Mi, magyarok joggal büszkék lehetünk szentjeinkre, leleményes tudósainkra, természeti- és kulturális kincseinkre, meg még tengernyi dologra egyaránt. Nem csoda hát, hogy országunk számos külföldi híres embert vonz, akik szívesen töltenek el itt egy kis időt megszemlélve, amit lehet. Köztük volt Conan Doyle, (az akkor már lovaggá ütött) világhírű író, akinek hazánkbeli látogatása sajnos elfelejtődött az idő homályában, így a modern idők híreiben, vagy Wikipédia szócikkben már nincs megemlítve Conan Doyle kapcsán. Viszont a Magyar Sherlock Holmes Clubnak és Dr. Kovács Gyula kriminalista, szakíró és tudományos újságírónak sikerült újra felszínre hozni, hiszen mi, magyarok joggal lehetünk büszkék rá.
Doyle a kitalált detektíve Sherlock Holmes által lett világszerte ismert s halhatatlan nevű. Hazánkban vannak, akik csak egyszerű popkulturális ikonnak látják a nyomozót és valóban az ő rajongói alkották földünkön az első közösséget fanfiction kultúrára törekedve. Azonban Holmes ennél sokkal mélyebb: külföldön sok országban hatalmas kultusza van és a világirodalom egyik leghíresebb alakja a mélyebb kultúra gyökeres része. Csodálatos kiállításokat tartanak róla. Értékes érméken, szobrokon, festményeken tűnik fel. Készült róla opera, balett. A legendás Hans Zimmer vagy Amerikában épp a háromszoros Oscar-díjas zeneszerzőnk Rózsa Miklós írt hozzá filmzenét. Conan Doyle a detektívről szóló kéziratai több százmillió forintnak megfelelő összegekért kelnek el külföldi aukciókon (lásd: Különleges Sherlock Holmes hírek). - Világunkban a pipás detektív az az emberi alak, aki legtöbbször jelenik meg filmvásznon, színházi előadásokban, könyvekben, így ebben Guinness-rekorder. Ugyan a legtöbb hazánkfia úgy hiszi Angliában a Londoni Sherlock Holmes Museum-ban tudhat meg legtöbbet a nagy detektívről, ám jóval jelentősebb kollekciót őriz a híres múzeumnál Kanadában a Torontói Nyilvános Könyvtár, míg a világ legnagyobb Sherlock gyűjteménye az amerikai Minessotai Egyetem bibliotékájában található. A gigantikus kollekcióhoz az első jelentősebb gyűjtemény Holmes neves rajongója, a Dr. Philip S. Hench, Nobel-díjas tudós tárgyaiból került ki.
A kultúra mellett Holmes a tudomány meghatározó alakjának számít, hiszen népszerűbbé tette a kémiát és beindította a kriminológiát. Neki köszönhetően tudományként kezdett az emberiség gondolni a bűnüldözésre, fejlődtek a nyomozási módszerek és rengetegen álltak miatta rendőrnek, törvényszéki szakértőnek, magánnyomozónak, ügyvédnek, ügyésznek vagy bírónak, így fejlődött az igazságszolgáltatás. Az emberek nem gondolnak bele, de agresszív, kegyetlen világunk még brutálisabb volna Sherlock Holmes érdemei nélkül.
A legendás brit nyomozó egybeforrt a keresés fogalmával, és akárcsak Albert Einstein neve, az övé is szinonimája lett a "Zseni" szónak, méghozzá előbb, mint a bozontos hajú tudósé. Ahogy Albert Einstein, úgy Sherlock Holmes is hatással bírt Nobel-díjas lángelmékre:
Holmes világa csodálatos lenyomata a viktoriánus kornak, de tekintve, hogy alakja a modern idők tévésorozataiban is megjelenik, napjaink világát is jól be lehet mutatni általa. Így a kultúra és a tudomány mellett, a történelem egyik kulcsfigurája is. Olyan érdekes karakter, akivel játékosan lehet oktatni minden generációt.
A Magyar Sherlock Holmes Club elnökeként a kedvelt detektív legnagyobb magyar hírforrását a Sherlock Blog-ot (, a sherlock.blog.hu oldalt) vezetem. Természetesen nemcsak az ikonikus karaktert, hanem megalkotóját Sir Arthur Conan Doyle-t is mélyen tisztelem. Saját ötletem volt, hogy elkezdjem gyűjteni Sherlock Holmes és megteremtőjének magyar vonatkozásait is. Szívem vágyott rá, hogy milyen jó lenne, ha arról is beszámolhatnék, hogy a skót irodalmár meglátogatta hazánkat. Szerencsére most megtehetem ezt s feltárhatom kutatásom meg az ahhoz kapcsolódó hihetetlen véletleneknek a történetét is.
PROFESSZOR DR. ZAJÁCZ MAGDOLNA
Prof. Dr. Zajácz Magdolna (1932-2013), a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Szemklinikájának professor emeritusa, a nemzetközi és a magyar szemészet ismert és elismert személyisége, a Debreceni Szemészeti Iskola meghatározó tagja volt. Sajnos sosem volt szerencsém találkozni vele, mégis ő volt az a személy, aki felhívta a figyelmemet arra vonatkozóan, hogy Doyle magyarországi látogatása nem csupán egy általam kívánt remény, hanem valóban megtörtént.
Prof. Dr. Zajácz Magdolna „Orvostörténeti érdekességek Arthur Conan Doyle életében és műveiben” című tanulmányában, - mely megjelent az Orvosi Hetilapban [2008, 149(10): 465-467] - kedvencem lett az alábbi rövid sor: „Spiritiszta előadásai során Doyle maga is járt Magyarországon.”
A kiváló professzornő esszéje annak a ténynek ad tiszteletet és teret, hogy a világhírű iró, aki kitalálta a világ legnagyszerűbb detektívét egykor szemész orvos volt és tanulmányai során szerzett tapasztalatait milyen briliánsan felhasználta irodalmi munkássága során. (Például „Az Ezüst Csillag” című Sherlock Holmes történetben egy gazember hályogkéssel sebesít meg egy díjnyertes lovat, mely nem csak váratlanul meghökkentő, de anatómiailag kiváló erre az aljas célra. Ilyen meghökkenő és zseniális ötlet pedig csakis Conan Doyle-nak jutott eszébe.)
Sajnos azonban a tanulmányban megjelent forrásokhoz nem fértem hozzá. Annak is tudatában voltam, hogy az Orvosi Hetilapban korábban megjelent publikáció csak az orvosi közösség egy részéhez ért el, akiket nyilván az orvosi vonatkozás érdekelt, mintsem a kulturális információ. Külföldi anyagokban próbáltam Doyle hazánkban tett látogatásának is nyomát lelni, de még az író legnagyobb online tudásta a The Arthur Conan Doyle Encyclopedia is csak egy Bécsben tett utazást említ 1891-ben. Ennek fordítása az alábbi idézetben olvasható:
„ 1891 elején Doyle Bécsben kezdett szemészeti tanulmányokat folytatni. Korábban a Portsmouthi Szemkórházban tanult, hogy képesítést szerezzen szemvizsgálatok elvégzésére és szemüvegek felírására. Bécset barátja, Vernon Morris javasolta neki, mint olyan helyet, ahol hat hónapot tölthet, és ahol szemsebésznek képezheti magát. ”
Nagy bánatomra nekem nincs jó angol tudásom, a családomban senkinek se volt jó a nyelvérzéke, meg ritka betegségeim miatt elég bonyolult is az életem. Az angol fordításban segítő személy is a munkámhoz hol akad, hol nem. Online fordítóval írt levelekkel próbálkoztam néha külföldi Sherlock Holmes rajongóknál és magyar helyeken szintén érdeklődtem. Hosszú évekig nem koronázta siker az erőfeszítéseimet, végül már arra a lehetőségre is kezdtem gondolni, hogy Magyarország talán csak tágabb értelemben lett értelmezve Bécs miatt, hiszen 1891-ben hazánk az Osztrák–Magyar Monarchia (1867-1918) részének számított.
Érdekes, hogy Conan Doyle szemész orvos volt és az általam keresett magyar vonatkozására egy magyar szemész professzornő hívta fel a figyelmem. Én mégis elakadtam, nem láttam, hogyan haladhatnék még az ügyben. Ám ahogy Hernádi Judit híres dala mondja:
„ Sohase mondd, hogy túl vagy már mindenen, sohase mondd, hogy "tovább már nincs nekem"! Mindig van új és még újabb, hát várd a csodát, de sohase mondd, hogy nincs tovább! „
Nem tekintettem lezártnak a „kutatást”, csak erősen megtorpantnak. Így teltek az évek, amíg különleges véletlenek nagy lendületet adtak.
DR. SZOMOR SÁNDOR és DR. KOVÁCS GYULA
Sajnos ötletgazdánkat és első klubelnökünket, Tahi Tóth László Kossuth-díjas színművészt, annak halála miatt elvesztettük. Viszont nem adtam fel, hogy kulturális vonalát vigyük a detektívnek, úgy, ahogy egykor azt ő, Jeremy Brett magyar hangja elképzelte.
Tahi Tóth László színművész
Tavaly márciustól törzshelyünk lett a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kötelékébe tartozó Deák Ferenc Könyvtár, ami akár előadásoknak is teret biztosít számunkra.
Idén februárban megkereste a klubunkat Dr. Szomor Sándor író, hogy szívesen tartana előadást nekünk. Ő címzetes rendőr ezredes, kriminalisztikai szakjogász képzésbe meghívott egyetemi oktató és mikor egy a Dunaújvárosi József Attila Könyvtárban tartott előadása kapcsán készült interjúját is láttam a YouTube-on tudtam, hogy nagyon szeretnék teret biztosítani a lehetőségnek. Azonban őszintén megírtam a Tanár Úrnak, hogy fizetni sajnos nem tudunk és a résztvevők számát se tudom garantálni. Szerencsére Szomor Sándort mindez nem tántorította el, büszkén és boldogan mondhatom remek együttműködés vette kezdetét közte és klubunk közt. Végül csodálatos előadást tartott május 15-én, szép számú hallgatóság előtt. (Októberben pedig ismét egy új előadásához lehet majd szerencsénk.) Szomor Tanár Úr maximális jóindulattal van a Magyar Sherlock Holmes Club felé, ami számunkra öröm és büszkeség.
Dr. Szomor Sándor tavaszi előadásán megjelent kedves feleségével Dr. Kovács Gyula, aki nem csak a Tanár Úr barátja és munkatársa, de kriminalista, szakíró és tudományos újságíró is. Az Obsitos Detektívek Lapja internetes folyóirat főszerkesztője.
Dr. Kovács Gyula kriminalista, szakíró és tudományos újságíró, aki ősszel szintén előadást tart a Magyar Sherlock Holmes Club-nak
Akadt szerencsém vele az előadás előtt és után is beszélgetni. Nagy tudású ember, aki Ady Endréről több érdekességet mesélt el. Conan Doyle kapcsán maga említette azt a szívemnek kedves tényt, hogy híres detektívét Holmes-ot élő emberről, csodás tanáráról mintázta. Joseph Bell professzorról való rövid eszmecserénk után kedves stílusával, de mintegy mellékesen említette, hogy a nagy irodalmár járt hazánkban is. Jó értelemben megfordult velem a világ, alig akartam elhinni, hogy ami után régóta hiába kutatok most magától jött elém. Őszintén bevallottam neki milyen nagy szívügyem a téma mégis úgy elakadtam benne. Mire azt mondta nem csoda, mert én Conan Doyle után kutatok, de ő a „Csalók, szélhámosok, tolvajok és zsebmetszők” című könyvéhez Fröhlich János újságíró után kutatott, aki interjút is készített a világhírű és akkor már lovaggá ütött Sir Arthur Conan Doyle-lal, innen tud az esetről. A rövid, hazánkban tett látogatás, meg a kis interjú híre nemigen ért el külföldre, amely amúgy Conan Doyle életének számtalan kalandos eseményével foglalkozik és elhivatott a neves szerző sorsának minél pontosabb megismerése felé.
Megrendeltem Dr. Kovács Gyula könyvét, amely csak fél mondatokban említi az interjút, de elég informatívan ahhoz, hogy tudjak felőle kutatni. (A kötet amúgy fantasztikus stílusban van megírva és számos érdekességet tartalmaz a csalók, szélhámosok, tolvajok és zsebmetszők világáról. Ezért igazán örülök, hogy könyvespolcaim kincsei közt tudhatom.)
Szerencsére újságcikkeknek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban is utána lehet nézni, melynek tagja vagyok. Emailt írtam az ügyben Béres Ildikónak, a Deák Ferenc Könyvtár könytárvezetőjének. Ildikó alaposan és szívvel-lélekkel dolgozik, akárcsak kedvencünk a legendás detektív. Aznap már küldte is az 1907-ben írt cikket, mely Arthur Conan Doyle-ról szól. Ezt mindjárt bemutatjuk érdekes kiegészítéseket téve utána. Azonban úgy illik, hogy kicsit előbb megemlékezzünk Fröhlich János-ról is (, akiről egyébként Dr. Kovács Gyula könyvében a most említettnél több információ található).
FRÖHLICH JÁNOS
Fröhlich János (1873-1926) klasszika-filológiai szakon diplomázott. 1892-ben a Nemzet szerkesztőségében volt újságíró Jókai Mórral, majd Az Ujságnak rendőri tudósítója lett 1904-ben. 1908-ban hetilapot indított Detektív-krónika címmel. 1912-ben rendezte első filmjét Tüzet kérek címmel. 1914-ben Fodor Aladárral megalapították az első magyar híradóvállalkozást, a Kino-riportot, ahol 1916-ig dolgozott. 1914–1918 között a híradófilmgyártásban vezető szerepe volt. 1916-ban Mozihét néven alapított vállalatot. Az 1920-as években Balla Jenővel ismét a Kino-riport vezetője volt.
Az számunkra fontos cikket Fröhlich János az Ujság című lapban jelentette meg. 1903-tól kiadott Az Ujság - majd 1925-től névelő nélkül Ujság, egy délutánonként megjelenő politikai napilap volt Budapesten. 1904-ben 15 ezer, 1913-ban 65 ezer példányban jelent meg, ezzel az ismertebb fővárosi lapok sorába tartozott. A lap következetesen, 1944-es megszűnéséig megőrizte nevének rövid u-s írásmódját a címoldal fejlécében. Egy 1934-ben megjelent szerkesztői üzenet ekként tájékoztatott egy helyesírás miatt reklamáló olvasót: „Az U j s á g-ot gépen szedik. A szedőgépeket külföldön gyártják, ahol nem ismerik a hosszú, ékezettel jelölt u-betűt, Röviden: a szedőgépben nincs hosszú u-betű”.
1907-ES CIKK AZ UJSÁG CÍMŰ LAPBÓL
INTERJÚ – BESZÉLGETÉS CONAN DOYLE-LAL
Beszélgetés Conan Doyle-lal — Saját tudósitónktól. —
Tegnap este óta érdekes vendégünk van : Conan Doyle, a Sherlock Holmes-regények szerzője, a detektiv-király megteremtője. Tegnap este ér- kezett Konstantinápolyból Budapestre feleségével és a Hungária-szállodában vett lakást.
Ma este a II. emelet 201. számú szobájában fogadott. Conan Doyle nyájas, szőke arczu férfi, barátságos mosolylyal fogadta üdvözlésemet. Ma- gas termetű, nagy szőke bajusza van, kék szeme s mindjárt első pillanatra kellemes benyomást kelt. Széles vállai, izmos karjai, erős testalkata, mond- hatnám jóképű, intelligens dijbirkózónak tün- tetik fel.
A mikor megmondtam neki, hogy Budapest legrégibb rendőri riportere vagyok, barátságosan megszorította kezemet és tört németséggel, mo- solyogva mondotta :
— Ah, ez engem is érdekel. Már le akartam feküdni, a mikor önt bejelentették. Szívesen fogad- tam volna amúgy is, de tudva, hogy rendőri tudósitó, kétszeresen jól esik üdvözölnöm. Tehát én a szakmájába vágó dolgokról írtam. Ön sok érdekes bűnügyi esetet tapasztalhatott; az életet alaposan ismerheti. A rendőri riporternek elég alkalma nyílik az élet nyomorúságát is, szépségét is megismerni.
— Csodálom, — mondám — hogy ilyen fiatalos embert látok magam előtt.
— Bizony, pedig negyvenhét év nyomja már a vállamat; de néhány hete boldog férj vagyok és nászutra keltem feleségemmel. Nem lehetetlen, hogy ez kölcsönzi nekem az ifjúság varázsát.
— Ha nem vagyok indiszkrét, — kérdeztem — szíveskedjék megmondani: hogy jutott arra a gondolatra, hogy a Sherlock Holmes immár világhirü alakját megteremtse ?
— Szívesen megmondom. Engem minden szépre és jóra, a mit tudok, tanárom, Bell József dr. edinbourghi egyetemi tanár tanított. Mind a ketten skót származásnak vagyunk. Az egyete- men az orvosi fakultáson hallgattam Bell profesz- szor előadásait. Bell professzor, a ki még ma is él, az orvosi tudományban az, a mi a detektiv-regé- nyekben Sherlock Holmes. A mit más ember meg nem lát, legyen bármily kitűnő orvos, azt Bell professzor éles szeme, kitűnő megfigyelő tehetsége nyomban felismeri. Ezt az éleslátást csodáltam benne mindig. Így ébredt bennem az a gondolat, hogy megalkotom Sherlock Holmest.
— A mikor egyetemi tanulmányaimat be- fejeztem és orvosi diplomát szereztem, elkezdtem irogatni és megformáltam a detektiv-regények Bell professzorát. Sherlock Holmes apró, mások előtt láthatatlan nyomokon induló megfigyelései mind Bell professzoréi. Az olvasó azt hiszi, hogy e megfigyelések költött dolgok, pedig nem úgy van. E megfigyelések csakugyan léteznek. Bell profesz- szor, a ki ma már nagyon öreg ember, fizikumának és lelkének teljes erejére nézve ma is a régi, nagy megfigyelő. Mikor regényeimet kezdték meg- szeretni, neki tellett a legnagyobb öröme benne.
— Jövőre van-e valami újabb terve ?
— Egyelőre nincsen. Most nászuton vagyok; feleségemmel megnézem Európa nagyobb városait; Budapestről holnap este Parisba utazom, ott is hosszabb bideig tartózkodunk. Ma megnéztem a magyar fővárost ; megcsodáltam parlamentjüket, benn is voltam e díszes épületben, a melynek egész Európában nincsen párja. Nászutamról visszatérve, bizonynyal uj munkába fogok. Ismét- lem azonban, hogy pozitív tervem még nincsen. Nászutamon gyűjtöttem Írásra való anyagot és újabb müveimnél ezt fel is fogom használni.
Beszélgetés közben elmondottam neki egy érdekes Bérczi-esetet, a mikor a hires kapitány egy csemegeüzletben, egy betörés színhelyén meg- jelenve, egy kaviáros hordónak a földre ömlött tartalmában megtalálta a tettes czipőjének a nyomát, megállapította, hogy katonaczipő volt s ennek alapján kinyomozta azt a közkatonát, a ki a betörést elkövette. Egy laktanyában ugyanis megtalálták a kaviáros talpú czipőt.
Conan Doyle kék szeme fölvillant:
— Hisz ez pompás ! Lássa, ez mindjárt jó point egy detektiv-történethez !
Körülbelül tiz perczig tartott a beszélgetés, a mely után a mester szives búcsút véve vissza- vonult szobájába. ,
(fj.)
A cikket változatlan formában régies nyelvén és helyesírási hibáival együtt közöltük.
KIEGÉSZÍTÉSEK:
Conan Doyle kék szemű és barna hajú volt. Fröhlich János azonban mégis szőkének írja le, ennek akad magyarázata. Arthur ugyanis Konstantinápolyból érkezett vissza, ahol a török szultán kitüntette. Az ottani tartózkodás során kiszívhatta haját a nap. ( - Mindez azért is érdekes, mert Arthur legendás termetménye, a londoni detektív hajszíne körül is akad rejtély, melyet az Ismered Sherlock Holmes hajszínét? posztunkban elemeztünk.)
A török szultán és Conan magas rangú kitüntetésének kalandos történetéről korábban már megemlékeztünk, az alábbi cikkünkben:
A Grand Hotel Hungária, ahol Doyle 1907-ben megszállt 1871-ben épült, majd sajnos a második világháborúban végzetes bombatalálat érte. Fennállása során európa vezető hotelei közé tartozott, liftekkel, távíróval és temérdek egyéb luxussal. Sherlock Holmes atyján kívül számos híresség volt a vendége, így például Liszt Ferenc és Richard Wagner zeneszerzők, Theodore Roosevelt amerikai elnök vagy a walesi herceg, a későbbi VII. Edward angol király (- az a brit uralkodó, aki lovaggá ütötte Conan Doyle-t 1902-ben). A dunaparti épület helyén ma a Duna Intercontinental található, mely szintén hotelként funkcionál.
Felvettem a kapcsolatot az Országházzal, hogy maradt-e fénykép vagy aláírás, esetleg bármi Arthur látogatása kapcsán. Onnan kedvesen a Magyar Nemzeti Levéltárhoz (MNL) irányítottak, amely régi anyagaikat őrzi. A Magyar Nemzeti Levéltár maximálisan segítőkész volt és lelkiismeretes kutatást végzett. Végül MNL/KSZF/26528-1/2024-es számú válaszukban arról tájékoztattak, hogy nem lelték nyomát a Doyle-nak, de abban az időben előzetes bejelentés - meg aláírás nélkül is be lehetett térni a Parlamentbe, így az író valószínűleg ilyen lehetőséggel élt. Ismerve Conan Doyle szerénységét nagyon is hihetőnek tartom, hogy egyszerű turistaként kereste fel az Országházat, feltehetően a (második) feleségével, Jean Leckie-vel együtt és hírnevét nem használta fel a látogatáshoz.
Így zárult a kis nyomozásom mely során a leginformatívabb posztot sikerül most megjelentetnem hazánkban Sir Arthur Conan Doyle magyarországi látogatásáról. Hírünket saját írásával Szíjjártó Gabriella, a Szabad Föld újságírónője is megjelentette a " Majdnem a múltba veszett " cikkében.
Természetesen ezt az örömhírt terjeszteni kell és kapcsolataim révén beajánlottam az eseményt a The Arthur Conan Doyle Encyclopedia illetve beajánlom a jövőre megjelenő nemzetközi kiadvány, a Baker Street Almanac felé, mely világszerte a Sherlock Holmes Clubok tevékenységét összefoglaló nagy évkönyv. Hagy tudják meg a nagy detektív és Doyle nagy rajongói, hogy a híres író nálunk is tiszteletét tette... Gondoltam...
Alexis Barquin azonban a The Arthur Conan Doyle Encyclopedia készítője nemcsak elismerését fejezte ki az alapos kutatásért és örömmel jelentette meg oldalán a megtalált cikket (Beszélgetés Conan Doyle-lal), hanem azt is jelezte, hogy olyan szakértő, mint Brian W. Pugh (több Doyle könyv szerzője) sem jelezte még a Doyle utazásokat jelző kronológiájában Magyarországot, így igazi kincsre bukkantunk. A neves író életének néhány eddig ismeretlenségbe vesző néhány napját tártuk fel.
Ezenfelül Jay Ganguly a neves sherlockian pedig cikket kért a erről a kalandos történetről lapjába, a Proceedings of the Pondicherry Lodge (indiai sherlockian e-magazin) következő, téli számába. A hír tehát - nagy örömünkre - külföldön is ismertté válik.
Kérjük szépen terjesszétek büszkén Ti is! Mindegy, hogy online vagy szóban, de adjuk tovább örömmel! Többet ne feledjük, hogy még Sir Arthur Conan Doyle is boldogan tartózkodott Magyarországon.
ZÁRSZÓ: A MAGYAR ORSZÁGHÁZ és Holmes helyzete
Végül, de nem utolsósorban hoztam egy kellemes, majd félórás YouTube videót a világ egyik legszebb műalkotásáról, a Magyar Országházról, melyet egykor Conan Doyle maga is megcsodált. Helyey László színművész kellemes hangjával látványos és igen informatív összeállítás a meseszép épületről:
" Ma megnéztem a magyar fővárost ; megcsodáltam parlamentjüket, benn is voltam e díszes épületben, a melynek egész Európában nincsen párja. " (Sir Arthur Conan Doyle - Ujság napilap, 1907)
Sajnálatos módon magyar vonatkozásai és jelentős értékei ellenére Sherlock Holmes nem eléggé megbecsült Magyarországon. Általánosságban nincs felismerve, hogy a népszerű karakternek micsoda kulturális értékei vannak és mennyire kreatívan használható lenne az oktatásban. A világhírű hős azonban a remény szimbóluma és klubunk hiszi, hogy remélhetjük: idővel ez a helyzet jó irányba változik. Hajrá magyarok!
HÁLÁS KÖSZÖNET: Prof. dr. Zajácz Magdolna, Fröhlich János, Dr. Szomor Sándor, Dr. Kovács Gyula és Béres Ildikó, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az Orvosi Hetilap, valamint az Országház és a Magyar Nemzeti Levéltár, valamint az egykori Ujság napilap felé
FORRÁSOK: 1, The Arthur Conan Doyle Encyclopedia - arthur-conan-doyle.com 2, Orvosi Hetilap: cikkek és fotó * Prof. dr. Zajácz Magdolna: Orvostörténeti érdekességek Arthur Conan Doyle életében és műveiben * in Memoriam: Prof. dr. Zajácz Magdolna (1932–2013) - szerző: Prof. Dr. Berta András 3, Dr. Kovács Gyula könyve: Csalók, szélhámosok, tolvajok és zsebmetszők (2022) 4, Fröhlich János: - Wikipédia: Fröhlich János szócikk - Hangosfilm - hangosfilm.hu: Fröhlich János kép 5, Az Ujság 1907. november 7-i (1907/264.) száma (10. oldal): Beszélgetés Conan Doyle-lal című cikk (teljes formájában közölve) a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár anyagai közül kikeresve az újság saját tudósítójától (fj.)-től (Fröhlich János) 6, Blogunk saját posztjai – sherlock.blog.hu 7, PestBuda - pestbuda.hu: A Duna-korzó elfeledett épülete – Százötven éve készült el a Hungária Nagyszálló - Dubniczky Zsolt cikke 8, YouTube videó: A Magyar Országház (somogyvideo) Narrátor: Helyey László 9, Wikipédia szócikk: Az Újság (Ujság)
Akár szereti vagy csak részben kedveli, esetleg nem szívleli valaki a BBC Sherlock sorozatát, az akkor is kétségtelen, hogy világhírű lett. A magyar média már nem foglalkozik vele (, ahogy figyelmen kívül hagyja a klasszikus Holmes mítoszának újabb reneszánszát is, mely világszerte tombol), de külföldön még óriási a várakozás egy új epizód iránt a rajongók körében, erről beszédesen árulkodik a közösségi média több platformja, melyeken napi szinten számos poszt születik felőle. Vannak rajongók, akiknek szokásuk, hogy aktuális hangulatukat egy-egy a sorozatból vett képpel fejezik ki, míg mások rajzokat készítenek a szereplőkről vagy csak leírják kedvesen meg haragosan mennyire hiányzik nekik Sherlock és John, illetve azt jelzik újra elkezdték nézni az eddigi részeket. (Külföldön a sorozat virágkorát éli streaming csatornákon.)
Mi mikor annak idején megnéztük a BBC Sherlock első - amúgy izgalmas - A rózsaszín tanulmány című epizódját, nagyon elcsodálkoztunk. Számos sherlockian utalás mellett ugyanis kaptunk egy agresszív, bunkó Sherlock Holmes-ot, mely igen távolt állt Conan Doyle angol úriemberétől. Nos, de csavaros volt a történet és mikor a forgatókönyvírók Steven Moffat és Mark Gatiss a felháborodás lecsitítására gyorsan leszögezték a sajtóban, hogy a mai modern világban hősük egy kegyetlen világban él, nem csoda, hogy durva figura, ám ahogy halad a történet felveszi a Doyle-féle jellemvonásokat, na akkor boldogabban faltuk a folytatást. (Már tudjuk: Sherlock mégsem vette fel az említett tulajdonságokat, egy érzelmes, szinte manipulálható valaki lett, meg ok nélkül gyilkossá is vált, mikor lelőtte a már elfogott Charles Augustus Milverton-t, akivel, tekintve, hogy ő egy zseni simán elbánt volna egyedül vagy a bátyjával, az angol kormánnyal felérő Mycroft Holmes-szal együtt.) Nem tetszett nekünk, hogy Mark Gatiss azt nyilatkozta Benedict Cumberbatch az első szexi Sherlock Holmes. Egyrészt azért, mert Doyle sosem a fizikai vonzerejét akarta nyomozójának hangsúlyozni, hanem az eszét, ezért nem is teremtette adonisznak. Kétségtelen ugyan, hogy Holmes mégis már első illusztrátora Sidney Paget és a rajongók szemében megszépült az iránta érzett szeretet miatt, így idővel számtalan jóképű férfi játszotta őt (Jeremy Brett, Roger Moore, Basil Rathbone, Richard Roxburgh és hosszan sorolhatnánk). Tehát Sherlock Holmes sármos férfi az emberek szemében. Másrészt, ezt elfogadva is tisztességtelen a nyilatkozat, a korábbi jóképű színészekkel és az őket kiválogató alkotókkal szemben. Harmadrészt pedig, marketing szempontból is hibás, mivel az 1950-es '60-as években Peter Cushing színésznek voltak félelmei amiatt, mert a filmstúdió szexi Sherlock Holmes-ként hirdette a filmjeit, így Benedict Cumberbatch ilyen szempontból sem lehetett a legendás detektív első szexi ábrázolása. Tekintve, hogy Mark Gatiss nagy sherlockian, aki igen erős kapcsolatban van a Londoni Sherlock Holmes Társasággal illetve több dokumentumfilmben és interjúban szerepelt a klasszikus nyomozó kapcsán, hát igencsak kizártnak tartjuk ne tudta volna, hogy állítása erősen sántít. De megértettük, hogy reklámozni akarták a készítők az alkotást, szóval lenyeltünk mindent, bár számunkra sosem jelent jót, ha valami hazugságokkal kezd.
Az élet hazugságairól levont tapasztalataink sajnos itt is igazolták magukat. Bár a BBC Sherlock színvonala a 2. évad után jelentősen zuhant, azért sokan mai napig hiába várják a folytatást, hisz 2017 óta nem forog a kamera ezügyben. Kerek 7 esztendeje, mely már jóval több azoknál a hosszú szüneteknél is, amiket az évadok készítése közt kihagytak az alkotók.... Moffat és Gatiss azonban megtanította nekünk, hogy a "the game is on", vagyis a "játszma folyamatban" van állítás még mindig igaz az alkotásukra. Igaz, hogy nem kreatív munka, például forgatókönyv írás vagy szereplőválogatás terén, hanem egy aljas játszma formájában, amit Benedict Cumberbatch meg a rajongók ellen folytatnak.
Három napja Moffat felesége, a szintén a sorozat felett "bábáskodó" Sue Vertue producernő kijelentése robbant be a netre:
„ Szeretjük ezt a sorozatot, és van jövője. Egy nap. Talán. Ha mindenki akarja. ” - mondta Vertue a Deadline-nak a kék szőnyegen az Amazon Prime Video Trailblazers rendezvényén Londonban. „ Még mindig megvan a díszlet valahol a raktárban, ami valószínűleg rohad, hogy őszinte legyek. ” - tette hozzá. „ Csak az a kérdés, hogy mindenki összehangolódjon, és a színészek is akarják megcsinálni. ”
Na, ez is ez szép semmitmondó nyilatkozat. Gyakorlatilag ígérgetés, semmi konkrétum. A BBC Sherlock kezdte, de jó ideje ez a helyzet a Robert Downey Jr. féle Sherlock Holmes mozifilmek folytatásával is, ahol Robert felesége, a szintén producer Susan Downey hinteget el ilyeneket a médiában. Azonban ahogy két magyar mondás tartja: " Nem akarásnak nyögés a vége " vagy " Nesze semmi, fogd meg jól ". Nagyon elegünk lett ezekből a semmiségekből, de tudjuk, hogy vannak akik ezekre az apró jelzésekre is kíváncsiak. Így 2023 márciusától kezdve + jellel látjuk el ezeket a híreket, hogy akit viszont nem érdekel az ilyen az kihagyhatja olvasásukat a blogunkon. Kevés online felület ilyen korrekt, ám számunkra fontosak az olvasóink igényei, így megtesszük ezt a figyelmeztetést, akkor is, ha bizonyos posztjainkra kevesebb kattintás jut.
Szeretünk friss hírekkel szolgálni kedvenc bűnmegfejtőnk és a róla készült filmipari termékek kapcsán, ám most pár napot vártunk Sue Vertue fenti nyilatkozatának közlésével... mert átgondoltuk ezt a cikket.
Míg a Deadline a Sue Vertue, a „Sherlock” producere szerint Benedict Cumberbatch márkájának „van jövője”, miután a társalkotó Mark Gatiss felvetette a reményeket a filmmel kapcsolatbanés az Independent A Sherlock producere szerint Benedict Cumberbatch sorozat visszatér - egy feltétellel ... A Deadline által először nyilvánosságra hozott megállapodás értelmében a stúdió visszatérkamu címekkel közölték ezt a pár soros semmiséget, addig mi megírjuk a saját őszinte véleményünket:
Szomorúan tapasztaltuk, hogy Steven Moffat és Mark Gatiss után Sue Vertue is nyilvánosan bekapcsolódott azok táborába, ami a médián keresztül kíván nyomást helyezni Benedict Cumberbatch-re és esetleg Martin Freeman-re is.
Cumberbatch a Sherlock folytatása kapcsán korábban kijelentette; neki jó forgatókönyv kell, hogy egy szerepet elvállaljon. Valóban igaza van, hisz nehéz véleményt alkotni egy olyan épületről vagy beköltözni egy olyan házba, aminek még a falai sem állnak. A korábbi részeknél is forgatókönyv olvasással és azok próbáival kezdte a Sherlock-ot. Márpedig egyértelmű, hogy a sorozat folytatásához nem készült új forgatókönyv, ezt maga Moffat vagy Gattis is nyilvánosan bevallja. Az is lehet az utolsó évadok szintjét Benedict már méltatlannak érezte színészi tehetségéhez. Meglehet, hogy családfőként, 3 gyermekes apaként, akinek el kell tartani a családját, már nem hajol le olyan szerepért, ami nem hoz neki kellő bevételt. Az is lehet megunta a Baker Street-i vagány szerepét és karrierjében új kihívásokra vágyik. Lehet az új részek gátja, hogy saját és Martin szakmai kapcsolata tényleg borzalmasan elmérgesedett a forgatások közt. Lehet, hogy mindez együtt vagy más ok játszik közre abban, hogy Benedict Cumberbatch bizony kicsit sem iparkodik felvenni a Sherlock sapkát. Igazából mindegy mi tartja őt vissza, mert, mint minden embernek neki is joga van nem elvállani egy olyan munkát, amit a háta közepére sem kíván. Bármiért nem nyomoz tovább az ikonikus hős alakjában, ahhoz minden joga megvan, ahogy ahhoz is, hogy döntését tudomásul vegyék és tiszteletben tartsák, főleg a nyilvánosság előtt. Saját életéről, cselekedeiteiről neki van joga dönteni. Mindegy kedélyes volt-e a forgatási munka, azért azt se feledjük, hogy Cumberbatch vagyonokat keresett támadóinak, akiknek a korábbinál nagyobb hírnevet is hozott. Engedtessék meg annyi számára, hogy elismerjék már megtette, amit kellett.
(Csendben jegyezzük meg, hogy ahogy a rajongók felé, úgy talán Benedict Cumberbatch felé sem biztos, hogy korrektek voltak a producerek a vele kötött megállapodások során.)
A Moffat, Gatiss és már Sue Vertue által ráhelyezett tudatos médianyomás aljas játszma vele, meg a hitegetett rajongókkal szemben egyaránt. Főleg úgy, hogy Benedict ha Martin Freeman-ről nem is, de Steven, Mark és Sue kapcsán mindig tisztelettel, pozitívan nyilatkozott.
Sajnos manapság indulatos, agresszív világban élünk. Bármikor lehet elborult rajongó, aki szörnyű tettre szánja el magát. Sajnos öltek már meg hírességet rajongók, azért, mert úgy érezték csalódtak. A BBC Sherlock egy rózsaszín tanulmánynak indult, de jó lenne ha befejeződne ez a médiahiszti, mielőtt véres játékká válna a résztvevőkkel szemben. Ugyanis a sok éves hitegetés csak egyre nagyobb csalódásokat generál. Cumberbatch otthonába tavaly már késsel betört és rongált egy elmebeteg. Akár a Sherlock miatt tette, akár nem, most jó lenne ha megállna ez a játszma, ami folyamatban van, mielőtt nagyobb baj lesz belőle. A sorozat rajongói egyre elkeseredettebbek, amit jól jelez az internet, de a fan-ok érthetően képtelenek feldolgozni magukban az esetet, amíg nincs biztos információjuk.
Pontot kéne tenni az ügy végére és nyíltan felvállalni lesz-e folytatás vagy nem. Esetleg a producerek közölhetnének annyit újságírói kérdésekre, hogy nem nyilatkoznak, még az is korrektebb lenne. Amíg ezek egyike sem történik meg, addig ez egy embertelen és végtelenül aljas játszma, mégha az említett producereknek nem sül le a bőr a képükről, a külföldi sajtó pedig szívesen asszisztál ehhez, akkor is.
Tegnap este adtunk teret a Budapesti Műszaki Egyetem " Sherlock Holmes - Elmepadlás " című online közvetítésének a Kutatók Éjszakája rendezvényről. (A stílusosan Sherlock sapkát viselő előadók Egres Dorottya egyetemi adjunktus és Petschner Anna tudományos kommunikátor voltak.) Az esemény vége után egy órán belül már érdeklődéseket kaptunk, hogy mikor lehet az előadást újra megtekinteni, merthogy lekésték. Mivel talán másokban is felmerült ez a kérdés, ezért szeretnénk jelezni: Az eseményt nem mi szerveztük, így az előadást felvenni és ismét közzétenni nem volt sem jogunk, sem lehetőségünk. Kérjük szíves megértéseteket!
Ugyanakkor itt ragadjuk meg az alkalmat, hogy jelezzük mi, a Magyar Sherlock Holmes Club is készülünk három előadással most ősszel. Ezek nem Holmes-ról szólnak, de kötődnek hozzá. Akit érdekelnek a rendezvényeink jöjjön el, mert nem lesz se élő online közvetítés, se utólagos videófelvétel az előadásainkról. Ennek okait már korábbi programjaink kapcsán közöltük itt a blogunkon, az alábbi posztunkban: Nincs online közvetítés
Azt viszont ígérjük, hogy ahogy a BME rendezvényről, úgy saját előadásainkról is időben adunk tájékoztatást, hogy bárki, aki érdeklődik tudjon róluk és úgy szervezhesse programjait, hogy kényelmesen ráérjen.
Íme a következő eseményeink:
Ingyenes kulturális programjaink - előzetes regisztrációval:
Megjegyzés: Dr. Szomor Sándor címzetes rendőrezredes, kriminalisztikai szakjogász képzésbe meghívott egyetemi oktató előadása. Szomor úr emellett író és a detektiv-tortenelem.hu oldal szerkesztője.
Dr. Szomor Sándorcímzetes rendőrezredes, kriminalisztikai szakjogász képzésbe meghívott egyetemi oktató előadása. Szomor úr emellett író és a detektiv-tortenelem.hu oldal szerkesztője.
Az a nagy megtiszteltetés ért miket, hogy október 9-én, szerdán 17 órakor Dr. Szomor Sándor tart nekünk előadást törzshelyünkön a Deák Ferenc Könyvtárban " DETEKTÍVTÖRTÉNELEM - Elgurult a gyógyszered? " címmel.
Nem kötelező, de a helyszínen megvehető Dr. Szomor Sándor " Elgurult a gyógyszered? " című könyve, kedvezményes 3500 Ft-os áron. A megvásárolt példányokat dedikáltatni lehet.
A belépés ingyenes, de a korlátozott férőhelyek miatt az előadás előtt regisztrációszükséges.
Bár a magyar média még mindig nem eszmélt rá, azért az idei és a jövő év a Sherlock Holmes mánia még intenzívebb fellángolásának az éve minden tekintetben, legyen szó filmekről, képregényekről, könyvekről, kiállításokról, színházi előadásokról vagy piacra kerülő új sherlockian tárgyakról. Így itt a legnagyobb magyar Sherlock Holmes hírforráson, a Sherlock Blog-on idén sok olyan posztot jelentetünk meg, ami egyszerre több hírt tartalmaz és ez most sem lesz másként:
SHERLOCK HOLMES MANGACLASSICS MEGJELENÉS 2025-BEN
Míg a képregényvilágban most ősszel tér vissza a Sherlock Holmes, the dark detective, és ebben az esztendőben lett bejentve, hogy nemzetközi útra indul a The Baker Street Four, addig 2025-ben A Study in Scarlet (A Biborvörös Dolgozószoba) történet manga megjelenése várható.
Amig mi, magyarok olyan szerencsések vagyunk, hogy egy hét múlva a Budapesti Műszaki Egyetem előadását élvezhetjük szeptember 27-én (pénteken) a Kutatók Éjszakáján (- akár személyesen vagy online), addig Angliában sem kell nélkülözniük a krimi rajongóinak a detektíveket. Ugyanis pont ezen a napon lesz az Egyesült Királyságban a Conan, a detektív The Million Dollar Pentagram (A Millió Dolláros Pentagram) című animációs film bemutatója. Ebből az alkalomból Conan beköltözött a Londoni Sherlock Holmes Múzeumba, így aki mostanában jár arra, az két detektívet lelhet egy csapásra. Szuvenírek, szójáték és más érdekességek várják a látogatókat. A japán nyomozó és a londoni detektív múzeumának együttműködése a készlet erejéig tart.
Büszkén jegyezzük meg, hogy a csavaros észjárású Conan nem létezhetne Sherlock Holmes nélkül. Conan ugyanis nagy rajongója a kedvencünknek, szívesen hordja Holmes jellegzetes vadászsapkáját és felvett nevével az Edogava Conan névvel Edogava Ranpo japán krimiszerző, illetve Sir Arthur Conan Doyle, a Sherlock Holmes kalandokat megteremtő író előtt tiszteleg. Megalkotója Gosho Aoyama mangaművész pedig szintén Sherlock rajongó.
ISMÉT KULTURÁLIS ÉRTÉKET FEJLESZTHET SHERLOCK
Long Beach Island egy gátsziget és nyári kolónia az Atlanti-óceán partja mentén az amerikai New Jersey államban. Itt működik a Long Beach Island Historical Museum (Long Beach Szigeti Történelem Múzeum).
Az intézmény része a múzeum mögött található bájos kis halászház:
A halászház emléket állít a halászoknak, akik nemcsak sokak élelmezéséről gondoskodtak, de köztük sokan képességeiknek köszönhetően vizimentőként, tűzoltóként tettek sokat az amerikai lakosságért. Ezenkívül a házikót turisták is igénybe vehetik szállásra.
A múzeum nagyon szeretné a házat fejleszteni, hogy mozgáskorlátozottak is akadálymentesen vehessék igénybe a kedves házacska kényelmét. Ehhez adománygyűjtést szerveznek október 26-án (szombaton). Az esemény népszerűsítéséhez a kultúra egyik neves szimbólumát Sherlock Holmes-ot választották, így a résztvevők róla szóló rejtvényjátékban vehetnek részt.
Mi mindig szeretjük, hogy a világhírű detektívvel számos jó ügyet lehet szolgálni. Reméljük, hogy idővel Magyarország is ráeszmél a nyomozó hős ezen csodálatos képességére is.
MEGSZŰNIK A DÍSZLÁMPA GYÁRTÁS
Partnerünk a Zsolt's Workshop október elejétől profilt várt és belsőépítészetre tér át, így a Sherlock Holmes díszek (hangulatlámpák) gyártása megszűnik.
A Zsolt's Workshop részére további sok sikert kívánunk az új profil kapcsán.
KÉSZÜLÜNK AZ ELŐADÁSOKKAL
Az őszi előadások szervezésével jól haladunk, hamarosan bejelentjük közelgő eseményeinket, melyekre egyúttal megnyitjuk a regisztrációt is.
FORRÁSOK: 1, A Study in Scarlet MangaClassics: Caldeonia Könyvvára Blog 2, Conan a detektív: YouTube videó - animeintheuk csatorna detective conan takes over the sherlock holmes museum in london 3, The SandPaper - thesandpaper.net: Spirits & Culprits – 2024 Fundraiser for the Fisherman’s Cottage + internetes képek 4, Sherlock Holmes díszlámpa: Zsolt's WorkShop FaceBook oldal
Itt az ideje, hogy most beszámoljunk jövő heti, jövő évi és a klubunk jövőjéről szóló hírekről.
A Steam jövő érvre írja a The Beekeeper's Picnic: A Sherlock Holmes Adventure (A méhész piknikje: Sherlock Holmes kalandja) játék megjelenését, melyben a viasszavonult nyomozó, mint méhész kerül rejtélyekkel szembe. Leírása:
Az 1920-as években járunk, és egy álmos sussex-i faluban egy idős méhész (aki határozottan NEM a világ legnagyobb detektívje... többé) egy kellemes sziklafalvi pikniket próbál megszervezni életre szóló bajtársa, Dr. Watson számára. Az egyetlen probléma az, hogy egy sor bosszantó rejtély folyton az útjába áll!
Hangulatos kis kalandjáték, amelyet Sir Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes történetei ihlettek. Fejlesztője az Afoot Games.
A játék megjelenése 2025 februárjára van ígérve, de Demo-ja addig is letölthető a Steam-en.
Kedves partnerünk, Caledonia Könyvvára jelezte, hogy friss információk szerint jövő héten várható a HVG gondozásában Richard Wolfrik Galland szerző Te lehetsz Sherlock Holmes című rejtvénykönyve. Az izgalmasnak ígérkező kiadvány megjelenése egyszer már csúszott, de reméljük, hogy most végre valóban piacra kerül.
Szintén fontos még a jövő hét a világjáró sherlockianok számára. Ugyanis a következő hét az utolsó alkalom, hogy idén a világ legnagyobb Sherlock Holmes gyűjteménye, létrehozásának az 50. évfordulóján megtekinthető Amerikában, a Minnesotai Egyetemen. A páratlan kollekciót, amit ritkán engednek látogatni és melynek létrejöttében Nobel-díjas tudós is segített az alábbi cikkünkben mutattuk be:
A The Beekeeper's Picnic: A Sherlock Holmes Adventure játékhoz hasonlóan szintén egy érettebb korú bűnvadász nyomoz a Sherlock Holmes Mare of the Night (Sherlock Holmes Az éjszaka kancája) című most őszre ígért amerikai filmben. Az alkotásról korábban is beszámoltunk már, bemutattuk előzetesét és zenéjét.
A készítők egykor sherlockianok anyagi támogatását kérték, hogy filmre vehessék művüket. A rajongók tetszését annyira elnyerte az előzetes és amiket megtudhattak a filmről, hogy már nem egy, hanem két rész is elkészülhet. Úgy vettük ki a második rész, az első folytatása lesz és nem különálló történet. De a meglepetéseknek nincs vége, ugyanis jelenleg a történet színpadra állításán is dolgoznak az alkotók.
A film forgalmazását egyenlőre csak Amerikába ígéri a stáb, de reméljük eljut valahogy Magyarországra is.
Angol fordítónk Dr. Watson tevékenysége tartós és fontos elfoglaltságai miatt véget ért nálunk. Nagyon szépen köszönjük Dr. Watson eddigi munkáját és magánéletéhez, tudományos munkáihoz szívből további sok sikert kívánunk! Igyekszünk új angol fordítót találni. Követőinknek jelezzük, hogy mivel Dr. Watson nem vett részt szervezési munkákban, így az ősszel tervezett előadásainkat kiválása nem érinti. Klubunk folytatja működését.
Alig két hét múlva, 27-én (pénteken) 19 órától pedig Mindekit szeretettel vár a Budapesti Műszaki Egyetem előadása, mely online közvetítésen is megnézhető, ingyen és regisztráció nélkül:
A Magyar Sherlock Holmes Club szívesen ad tájékoztatást minőségi Sherlock Holmes eseményekről, akár hazánkban, akár külföldön. A mai napon, szeptember 12-én, az amerikai sherlockian társaság a Vörös Kör (Red Circle) látogatást tesz a Folger Shakespeare Library épületében, hogy a csodálatos könyvtárban megtekintse Sir Arthur Conan Doyle-tól A Félelem Völgye című Holmes történet kéziratát. A könyvtárat és páratlan tárlatát korábban A világ különleges könyvcsodái posztunkban mutattuk be.
Klubunk idén ősszel három előadással vár majd benneteket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kötelékébe tartozó Deák Ferenc Könyvtárban, melyekről hamarosan közlünk további információkat.
Addig pedig szeretettel ajánljuk Nektek a Kutatók Éjszakáján (2024. szeptember 27-28.) hamarosan bemutatásra kerülő "Sherlock Holmes és a következtetés tudománya" című előadást, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jóvoltából. Az előadás 2024.09.27.-én (pénteken) 19:00-20:00 óráig online is elérhető. Aki személyesen szeretne részt venni rajta, annak előzetes jelentkezés nem szükséges.
Előadók: Egres Dorottya és Petschner Anna
Az előadás posztere:
Tartalom:
Vajon miért nyűgöznek le minket mind a mai napig Sherlock Holmes történetei? Miben áll elméjének különlegessége? Mi is válhatnánk ilyen nagyszerű következtetőmasinává? Előadásunkból kiderül, hogy sikeres nyomozásainak egyik titka az elmepadlás technikája és az is, hogy elfogult gondolkodásmódunk és emlékeink miként befolyásolhatják következtetéseinket. Megtudhatjuk azt is, hogy miért nem dedukció adja az alapját Sherlock Holmes logikájának. Egy képzeletbeli nyomozásra is meginvitáljuk a közönséget, mely során világossá válik sherlocki és a watsoni elme közötti eltérés.
Ahogy a zseniális detektív mondaná: „A játszma elkezdődött.”
Az esemény oldala, ahol az élő közvetítés Google Meet linke is meghatálható: AZ ELŐADÁS VÉGET ÉRT
Ezen a hétvégén, szeptember 7-8. között zajlik Franciaországban a Etrange Grande Fesztivál (Festival Étrange Grande) a Hettange-Grande településen. Az irodalmi rendezvényben a Csillagok Háborúja lelkes rajongói is kedvüket lelik, ám az esemény főleg a mi kedvencünkről, Sherlock Holmes-ról szól, akiről a 2024-es fesztivál plakátja és programfüzetének borítója is készült:
Az Etrange Grande Fesztivál idén már a harmadik alkalommal kerül megrendezésre és minden alkalommal elhívták rá a francia Sherlock Holmes társaságot, a Société Sherlock Holmes de France-t (SSHF).
Az Etrange Grande idén teret ad egy a nyomozónkról készült kiállításnak,
... nyomozós, kincskeresős játékoknak, társasjátékozásnak, valamint Conan Doyle kerekasztalnak, de workshopok keretében foglalkozásoknak is helyet biztosít. Sherlock Holmes kincsek várják a vásárolni szándékozókat a helyi standon:
Természetesen ennek még Darth Vader sem tudott ellenállni. Fotó is készült róla, ahogy épp menőzik:
A fiatal fesztiválon számos program és írói jelenlét mellett koncertek színesítik a rendezvény programját, amelyre mindig több száz látogatót várnak. Ezzel szemben tavaly több, mint 5000 látogatót vonzottak.
Ezen hétvégével azonban nincs vége a Holmes iránti mániának, hiszen Thionville település mozijában szeptember 12-én " Sherlock Holmes maraton " lesz, melynek keretében Guy Ritchie Sherlock Holmes mozifilmjeit lehet megtekinteni Robert Downey Jr. és Jude Law főszereplésével.
Végül, de nem utolsósorban szeretnénk hálás köszönetünket kifejezni Elzbieta Foeller-Pituch irodalomtörténésznek, aki igazgatóhelyettes a Northwestern Egyetemen. Elzbieta online elküldte nekünk a Sherlock Holmes előadásainak anyagát, amely igen élvezetes és informatív számunkra. A nyári előadásról a Sherlock Holme: A nagy nyomozó ikonikus alakja posztunkban írtunk.
Elzbieta továbbá meghívást kapott a Criterion Bar Association, azaz a chichago-i Sherlock Holmes Társaság jövő március 15-ére szervezett ebédjére, ahol szintén előadást tart majd. A témát még nem döntötte el a nagy nyomozó kapcsán, de tudjuk szenzációs előadás lesz.
FORRÁSOK: 1, Etrange Grande Festival: - honlap: etrange-grande.fr - FaceBook oldal: Festival Étrange Grande 2, SSHF: - honlap: sherlockians.com - FaceBook oldal: Société Sherlock Holmes de France 3, L'Est Républicain - republicain-lorrain.fr: Étrange-Grande spécial Sherlock Holmes : un nouveau chapitre déjà à succès qui s'écrit tout ce week-end 4, Elzbieta Foeller-Pituch online levelezés
Budatin vára egykor jelentős szerepet töltött be a Magyar Királyság életében stratégiai és kereskedelmi szempontból egyaránt. Írt róla Arany János a Katalin című művében, valamint Mikszáth Kálmán a Beszterce ostroma regényében szintén találkozhatunk vele. A ma már Szlovákiához tartozó várba néha ellátogat a világirodalom jeles alakja, Sherlock Holmes.
Ladislav gróf és családja rendkívüli eseménnyel készül a kastélyban. Közeledik a gróf lányának, Karolinának esküvője, melyre számos különleges vendéget hívnak. Köztük van minden idők leghíresebb nyomozója, Sherlock Holmes, aki számos budatín-i látogatásának köszönhetően a család barátja lett. Azonban az esküvő napja sem kerülheti el a rejtélyes rejtélyeket. Furcsa dolgok történnek a kastélyban. Több tárgy elveszett vagy megsemmisült, furcsa levél érkezik, találnak valamit, ami mindenkit megrémít. A gróf szerint csak véletlen egybeesés, de a felesége, Charlotte grófnő szerint egy átok súlyt le, és le akarja fújni az esküvőt. Ebben a helyzetben kér segítséget Karolina a nagy detektívtől. - szól az esetleírás. Holmes barátunk legközelebb szeptember 8-án (vasárnap) és szeptember 13-án (pénteken) fejti meg az esküvői bonyodalmakat. A nyomozási napokon 3 alkolommal 18, 19 és 20 órakor csatlakozhatnak a nézők a túrához. Az esemény népszerű, elég hamar elkelnek a 8 eurós jegyek.
Elhoztuk a kalandjáték egyik poszterét:
Ezenkívül hoztunk még mozóképet a rendezvényről, melyen nagy örömünkre minden generáció képviselteti magát:
Ami viszont csúcs, hogyha nem is tudunk az esküvői nyomozásra elmenni, azért tanulhatunk Budatin váráról az alábbi videó segítségével, amely egy valódi szerelmi történetet is elmesél:
BUDATIN VÁRA - magyar nyelvű videó - 13 perc:
Ismét egy jó példa arra, hogy a világhírű detektív régén tanulhatunk és jobban megnyílik előttünk a világ.
FORRÁSOK: 1, Považské múzeum- pmza.sk: Sherlock Holmes rendezvény: - szeptember 8.-ai és szeptember 13.-ai oldal 2, Žilinak - zilinak.sk: Svadobný deň v ohrození. Sherlock Holmes sa postaví záhade piatku trinásteho na Budatínskom hrade 3, Wikipédia - Budatin szócikk 4, YouTube videó: Felföldi tájoló - BUDATIN VÁRA
Az egész Sherlock Holmes rajongói társadalom, azaz a teljes sherlockian világ megdöbbent David Stuart Davies elvesztésén. Holmes nagy rajongója, a brit író a napokban rákkal szemben vesztette el a harcot. Temetési szertartását 2024. szeptember 10-én, (kedden) 12:15-kor az Elland-i Park Wood krematóriumban tartják. Emlékére egy honlap jött létre, a david-stuart-davies.muchloved.com. Emailek meg közösségi posztok sokaságában fejezik ki ismerősei és távoli csodálói részvétüket. Fájdalmát jelezte közösségi oldalán Mark Gatiss is:
Gatiss egy másik sherlockian, az amerikában élő Matt Hall-nak a David Stuart Davies könyveit bemutató posztjára reagált az X-en:
" Nagy veszteség. David kedves ember volt, nagyszerű tudós, tele fertőző lelkesedéssel. Gyerekkoromban a 'Holmes a filmekben' volt a bibliám. RIP "
A Mark által bibliaként említett könyvben Davies gorcső alá vette a legendás nyomozó filmes karrierjét, mivel Sherlock Holmes különleges helyet foglal el a filmtörténetben. Elemzést kapunk az 1903-as Sherlock Holmes némafilmtől az 1976-os A hét százalékos megoldás című filmig. Egy illusztrált tanulmány Holmes-nak a filmvásznon futó karrierjéről, amely átfogó filmográfiát tartalmaz - a pislákoló némafilmektől, a színpadon és a kis képernyőn játszódó filmekig, a komoly thrillerektől a paródiákig. Tanulmány a Sherlock-ot megformáló férfiakról is - olyanokról, mint Forrect Holger-Madsen, aki 1908 és 1911 között öt filmben rendezett és szerepelt; William Gillette, aki a színpadon is nagy sikert aratott a karakterrel; Eille Norwood, aki közel ötven filmben játszotta a szerepet; Basil Rathbone; Christopher Lee; és természetesen Peter Cushing. David Stuart Davies az egyes filmekre való részletes hivatkozással és azok elemzésével mutatta be a híres detektív, meg társa, Dr. Watson és főellensége, Moriarty sorsát a különböző rendezők és forgatókönyvírók kezében. Azt is feltárta, hogy a rendezők milyen módon próbálták Holmes-t elfogadhatóvá tenni a kor közönsége számára; a második világháború idején hazafias homíliákkal (szentbeszédekkel), később pedig Billy Wilder paródiájával. Bemutatta, hogy a cenzúra enyhülése és James Bond milyen hatással volt Sherlock Holmes-ra, mint életképes kasszasikerre. A vásznon bármi is történt Holmes a változó korunkban is fix pont marad; mindig velünk lesz. A kötet érdekessége még, hogy előszavát a Sherlock Holmes rajongó híres színész Peter Cushing írta.
Gatiss szerencsére már fiatalon megismerte a sherlockian-t, akit csodált. David is büszke volt Mark-ra, hiszen egykor ő adta közös fotójukat a Londoni Sherlock Holmes Társaságnak:
Sajnos az elmúlással mindenki találkozik az életében. A külföldi Sherlock Holmes rajongók körében van egy szép gondolat, miszerint az eltávozottakra azt mondják, hogy a Reichenbach-vízesésen túl kerültek, csakúgy, mint egykor kedvencünk Sir Arthur Conan Doyle történetében. Így szerintük az elhunytak örökre egy gyönyörű helyre és kedvenc hősük mellé jutottak. Ezért most bemutatjuk milyen fenségesnek láthatta Sherlock Holmes az áttérést:
Reichenbach Falls, Switzerland 🇨🇭
This waterfall impressed Arthur Conan Doyle so much that this location became the place of death of the famous detective Sherlock Holmes. pic.twitter.com/Udg9fla9zi
Ez a vízesés annyira lenyűgözte Arthur Conan Doyle-t, hogy ez a helyszín a híres nyomozó, Sherlock Holmes halálának helye lett.
Köszönjük Mark Gatiss-nak a szép megemlékezést és azt, hogy megint egy kicsit többet tudhattunk meg az ő Sherlock Holmes rajongásáról. Meg örök hálánk David Stuart Davies-nek, aki nélkül kevesebbet tudnánk Sherlock Holmes-ról vagy az őt megformáló nagyszerű színészekről, főleg Jeremy Brett-ről.
FORRÁSOK: 1, Mark Gatiss hivatalos X oldala: @Markgatiss 2, FIND-BOOK.CO.UK - find-book.co.uk: Holmes of the movies 3, flickr - flickr.com: Sherlock Holmes Society of London Mark Gatiss & David Stuart Davies (photo courtesy of David Stuart Davies) 4, X: InsightfulThings: @yoma2306 Reichenbach Falls, Switzerland 5, david-stuart-davies.muchloved.com - temetési információk
FIGYELEM: Az oldalunkon található reklámokat nem mi helyezzük el, hanem blogszolgáltatónk a Blog.hu.
az irodalomtörténész kurzusa és ... elhunyt David Stuart Davies :-(
Sziasztok!
Megszokhattátok már, hogy Sherlock Holmes kapcsán gyönyörű könyvtárakat mutatunk be nektek a világ számos pontjáról. Ezúttal sincs másként. Most egy olyan bibliotékát mutatunk meg, ami 1887-ben nyílt meg, azaz a nagy detektív feltűnésének évében, és akárcsak Sherlock azóta is szolgálja a kultúrát.
A Newberry Library egy független, amerikai kutatókönyvtár, amely a humán tudományokra specializálódott. Chicago-ban, Illinois államban található és 1887 óta ingyenes és nyitott a nagyközönség számára. A Newberry elősegíti világunk mélyebb megértését azáltal, hogy ösztönzi a humán tudományok kutatását és tanulását, valamint a fontos gondolatokról szóló beszélgetéseket. Küldetése a ritka és történelmi anyagok növekvő és hozzáférhető gyűjteményében gyökerezik. Állománya igen gigantikus, mintegy 1,6 millió könyv, 600 000 térkép és 5 millió kéziratos oldal található benne. Ezért igazi kapu az emberiség történelmének több mint hat évszázadára, a középkortól egészen napjainkig. Az intézmény igen látogatott, mégis az alkalmazottainak nagy szívfájdalma, hogy előkelő kulturális hírneve sokakat távol tart, pedig nem kell professzori cím, vagy egyetemi tanulmány ahhoz, hogy bárki betérjen és az amerikaiak akár saját családfájuknak utánanézzenek benne. Ezért a létesítmény munkatársainak gyakran hangoztatott mottója: " The Newberry is for Everyone " (A Newberry Mindenkié).
( A Newberry Library videója ~ 7 percben - magyar felirat beállítható a videón. )
Természetesen ez a lenyűgőző könyvtár otthont ad Sherlock Holmes szemináriumoknak. 2019-ben Sherlock Holmes and the Popular Imagination (Sherlock Holmes és a népszerű képzelet) címmel itt tartott előadást Elzbieta Foeller-Pituch.
Elzbieta Foeller-Pituch irodalomtörténész, igazgatóhelyettes a Northwestern Egyetemen, aki az adminisztratív munkája mellett irodalomórákat tart a Northwestern's School of Professional Studies MALit programjában és szemináriumokat a Newberry Könyvtárban. Tavaly pedig egy főleg Agatha Christie-ről szóló előadást adott, melyben azt fejtette ki, hogy a két világháború között a fikciós rejtélykönyvek mennyire tudták oldani a társadalomban jelen lévő szorongást. Ehhez a kurzusához előolvasni kérte a résztvevőket néhány Sherlock Holmes történettel is, melyek A Rőt Liga, A Boscombe-völgyi rejtély és Az Ezüstcsillag voltak. Mint tudjuk, Agatha Christie-re katartikus hatással bírtak Arthur Conan Doyle detektívtörténetei és bár képes volt Holmes-tól igen eltérő nyomozókat létrehozni, " A Krimi Királynője ", mindig is csodálta a detektívkirályt, aki inspirálta őt.
Elzbieta Foeller-Pituch kedvencünkről szóló most júliusi-augusztusi előadása Sherlock Holmes: Iconic Figure of the Great Detective (Sherlock Holmes: A nagy detektív ikonikus alakja) nevet viselte és négyszer másfél, azaz összesen 6 órából állt. Leírása így szól a könyvtár honlapján:
" Arthur Conan Doyle Sherlock Holmesa szilárdan beivódott a világ közkedvelt képzeletvilágába, a viktoriánus ikon, amely a detektívregények világirodalmi jelenséggé válását segítette elő. Hogyan lett Sherlock Holmes a Nagy Nyomozó par excellence (legkiválóbb) figurája?
Nyomon követjük a detektívregény fejlődését, és megvitatjuk Arthur Conan Doyle novelláit és két regényét, A négyek jele és A baskerville-i kopó című regényeket, valamint egy kortárs Sherlock Holmes-regényt (Anthony Horowitz A selyemház titka c. könyvét). Emellett megvizsgáljuk Sherlock Holmes elképesztő és látványos utóéletét is, a tudományra gyakorolt hatásától a filmben és a televízióban való kiemelkedéséig. "
Természetesen ehhez a kurzushoz is előre kellett olvasni Holmes történeteit az okulni vágyóknak. Az esemény pedig 200 dollárba, azaz (350 forintos dollár árfolyamon számítva) 70 000 forintba került.
Bárcsak ilyen magas szintű előadásokkal foglalkoznának a detektívkirállyal Magyarországon is!
Elhunyt David Stuart Davies
Végül, de nem utolsósorban szomorúan tudatjuk, hogy 78 éves korában meghalt David Stuart Davies, brit szerkesztő, író és drámaíró. Elhunytának bejelentése méltó itt a Sherlock Holmes ikonikus alakját említő cikkünkben, hiszen David Stuart Davies a sherlockian világ ikonikus alakja volt.
A neves sherlockian a híres detektívről írt műveiről ismert, melyek közt egyaránt megtalálhatóak szépirodalmi és ismeretterjesztő alkotások. A népszerű irodalmi hőst színpadra is vitte: Sherlock Holmes: The Last Act (Sherlock Holmes az utolsó felvonás) címmel. (Színdarabjával a Sherlock Holmes a világ egyik legnagyobb kulturális fesztiválján posztunkban foglalkoztunk.) Davies nélkül kevesebbet tudnánk a briliáns, angol Sherlock Holmes színészről Jeremy Brett-ről is, akinek ő lett a hivatalos önéletrajzírója. Tavaly neki köszönhetően vált ismertté Jeremy egyik utolsó beszélgetése (- erről az Újra felzengett Jeremy Brett hangja című posztunkban számoltunk be). Ugyanakkor Davies látta el kommentárokkal a Basil Rathbone főszereplésével készített Sherlock Holmes filmek felújított változatait is. Halála mérhetetlenül nagy veszteség a sherlockian világnak.
David Stuart Davies temetési szertartását 2024. szeptember 10-én, (kedden) 12:15-kor az Elland-i Park Wood krematóriumban tartják. Tisztelői egy honlapot hoztak létre, a david-stuart-davies.muchloved.com-ot, ahol a Kirkwood Hospice számára lehet adakozni.
FORRÁSOK: 1, THE NEWBERRY (Hivatalos oldal) - newberry.org: - The Golden Age of Mystery Fiction: Soft-Boiled and Hard-Boiled - Sherlock Holmes and the Popular Imagination - Sherlock Holmes: Iconic Figure of the Great Detective 2, Tripadvisor.com: - tripadvisor.com: - Newberry Library 3, Northwestern University (Hivatalos oldal) - historicalstudies.northwestern.edu: Elzbieta Foeller-Pituch - assistant director 4, YouTube videó - newberrylibrary -The Newberry is for Everyone 5, Wikipedia: Newberry Library és David Stuart Davies szócikkek 6, A celebration of the Life of David Stuart Davies, 1946 - 2024 david-stuart-davies.muchloved.com
Miközben új filmek jönnek, több, mint 100 év elteltével visszatér több Sherlock Holmes némafilm, melyben az a színész játszott, akit Conan Doyle is imádott
World Premiere of Silent Sherlock: Three Classic Cases (A Néma Sherlock világpremierje: Három klasszikus eset)
Sziasztok!
Lassan már az év 9. hónapjába lépünk, de a magyar média még mindig nem döbbent rá arra, hogy az idei év a világhírű detektív, Sherlock Holmes újbóli reneszánszának az éve. Immel-ámmal szólnak róla csak a magyarul megjelent hírek, pedig külföldön rekord árakon kelnek el a hozzá kapcsolódó tárgyak (pl: Conan Doyle kéziratai, meg első kiadású ritka könyvek a nyomozóról, vagy épp a színlapja annak a Sherlock Holmes című színdarabnak, melyben Charlie Chaplin játszott). A detektívkirályról temérdek sok színdarab fut külföldi színházakban, három különböző színdarabbal szerepelt ehónapban a világ egyik legnagyobb kulturális fesztiválján Edinburgh-ben. Mindeközben épp Andrew Lloyd Webber ír musicalt róla. Amerikában és Kínában két káprázatos, interaktív vándorkiállítás járja be az országot a nyomozóról. Félszáz éves jubileuma miatt megtekinthető, az amúgy ritkán látható, legnagyobb Sherlock Holmes gyűjtemény a világon, a Minnesota Egyetemen. Számtalan új könyv vagy egyéb tárgy jelenik meg Holmes-ról, köztük értékes érmék, limitált kiadású figurák, meg új képregények (pl: Sherlock Holmes The Dark Detective vagy Rick és Morty sherlockian száma). Japánban tavasszal kalandpark nyílt, melynek legfőbb látványossága a Sherlock Holmes - Baker Street Murder Case. Idén 40 esztendős a legendás Sherlock Holmes kalandjai sorozat, melynek főszerepét Jeremy Brett játszotta, de szintén 40 esztendős létezését ünnepli a Sherlock Holmes, a mesterkopó című animációs filmsorozat. Ezenfelül 2024 a Sherlock Holmes filmek éve is, hiszen bejelentették, hogy a jövőben forgatni kezdik az Enola Holmes 3-mat vagy Guy Ritchie révén az Ifjú Sherlock Holmes sorozatot, de új spin-off filmek is készülnek (Dr. Watson, Sherlock lánya). Továbbá csekély angol tudással is elég kicsit keresni a közösségi médiában, meg a nagyobb videómegosztókon, hogy lássuk a határainkon túl élők mennyire várják még a BBC Sherlock sorozat (Benedict Cumberbatch és Martin Freeman), illetve a Sherlock Holmes (Robert Downey Jr. és Jude Law) mozifilm folytatását.
Ma este Budapesten, a Bikás Parkban lehet megtekinteni a Sherlock Holmes mozifilmet ingyen, szabadtér alatt.
Mialatt a zseniális bűnmegfejtő kapcsán új filmek érkeznek, a filmvilágban szépen megjelenik az, hogy Holmes mennyire kulcsfigurája a múlt és a jelen-jövő átmenetének. Egyfajta összekötője az emberiség korszakainak.
Október 16-án (szerdán) a londoni Alexandra Palace-ban (fenti kép) világpremierje lesz három Sherlock Holmes némafilmnek. Az arany cvikker és a Botrány Bohémiában meg A végső probléma tűnik fel a BFI (British Film Institute, azaz a Brit Filmintézet) fesztiválján. A 68. BFI Londoni Filmfesztivál október 9. és 20. között az American Express-szel együttműködve kerül megrendezésre. Elsőre biztos lenne, aki azt gondolná, hát jó előkapartak az archivumból pár filmet, levetitik és kész, ám ennél sokkal több áll a dolgok mögött. Ezek valójában restaurációs világpremierek, illetve ezen különleges bemutató a BFI és a Királyi Zeneakadémia (Royal Academy of Music) új együttműködését ünnepli, Joanna MacGregor vezényletével, aki az Akadémia tíz fiatal zenészéből álló együttesével három újonnan megrendelt, MacGregor, Neil Brand és Joseph Havlat által komponált zenét ad elő. Az esemény címe: World Premiere of Silent Sherlock: Three Classic Cases (A Néma Sherlock világpremierje: Három klasszikus eset). Főszerepben: Eille Norwood.
Arike Oke, a BFI tudásért, tanulásért és gyűjteményekért felelős ügyvezető igazgatója így nyilatkozott: „ Eille Norwood az eredeti mesék viktoriánus szeletét testesíti meg, amikor az 1920-as évek Londonját fedezi fel a Nagy-Britannia birodalmával: a titokzatosság és a kettősség termékeny talaján. Az Alexandra Palace, London ikonikus helyszíne, Sherlock kortársa. Tökéletes helyszín a többéves helyreállítási projektünk első darabjainak premierjére, visszarepítve a közönséget az időben a Nagy Detektívvel.”
Az 1920-as években felvett filmek helyreállítását 2021-ben kezdték és 2023-ban tervezték befejezésüket, mivel akkor lett volna a filmsorozat utolsó epizódjának 100. bemutatós évfordulója. (Ez egyébként A négyek jele epizód volt, amit 1923-ban mutattak be először.) A munkálatok végül az idei évbe is átcsúsztak. A restaurációs munka magában foglalta a fennmaradt nyomtatott anyagok és eredeti papírdokumentációk - állóképek, sajtókönyvek és promóciós anyagok - vizsgálatát, valamint Conan Doyle forrásanyagának, maguknak a történeteknek a tanulmányozását, hogy teljesen felmérjék, milyen restaurálási munkálatokra van szükség a filmek újrarendezéséhez és rekonstruálásához, beleértve a hiányzó feliratokat is. Utána jött a filmek helyreállítása, melyek során kiküszöbölték az idő okozta hiányosságokat, meg elővarázsolták az eredeti színárnyalatokat. A munkálatokat a BFI Országos Archívumának (BFI National Archive) szakértői végezték, míg a digitális helyreállítási projekt támogatását az Iron Mountain Entertainment Services (IMES, az innovatív tárolási és információkezelési szolgáltatások globális vezetője) tette lehetővé.
„ Sherlock Holmes minden idők egyik leghíresebb irodalmi szereplője, de több, mint egyszerű karakter ” – mondja Lance Podell, az Iron Mountain Entertainment Services vezető alelnöke. „ Sherlock Holmes a megfigyelés, az intelligencia és a titokzatosság maradandó emblémája, melynek meséi világszerte elragadtatták a rajongókat, köztük mindannyiunkat. Az IMES küldetése az értékes archívumok védelme és aktivizálása, kollektív kulturális örökségünk megőrzése. Ily módon nagy örömünkre szolgál, hogy a BFI-vel együttműködve támogathatjuk a Stoll Pictures Sherlock Holmes filmsorozat restaurálását, hogy ezeket a filmeket megoszthassák és élvezhessék a következő generációk számára. ”
Nos, a BFI osztja is.
Ha mindez még nem elég impozáns, akkor itt a leginkább elsöprő érv amellett miért is volt fontos ezt a három néma filmet felújítani: A főszereplő angol színész, Eille Norwood, akit maga Conan Doyle is imádott. Sherlock Holmes írója egyenesen odavolt Eille Norwood színjátékáért. A világhírű író így áradozott róla: „ Holmes csodálatos megszemélyesítése lenyűgözött engem. Norwood rendelkezett azzal a ritka tulajdonsággal, amit csak elbűvölőnek lehet nevezni, ami arra késztet, hogy az ember akkor is mohón figyelje a színészt, amikor éppen nem csinál semmit. Egészen páratlanul jól tudott álcázni. ” - márpedig Sherlock Holmes álcáit a legnehezebb megformálni. Ilyenkor egy teljesen új karakter kell, akit nem ismer fel a néző, ez pedig mindig briliáns színészt kíván. Norwood pedig kétségtelenül az volt, ha kitalálója is látta benne a legendás bűnmegfejtőt.
Eille Norwood (1861-1948) valódi neve Anthony Edward Brett volt. Itt kérjük a Jeremy Brett rajongókat, hogy ne kezdjenek örülni és kombinálni. Jeremy, aki eredetileg Peter Jeremy William Huggins volt, azért váltott családnevet, mert édesapja ellenezte, hogy színész legyen. Jeremy új nevét azonban nem Anthony Edward Brett iránti tiszteletből, hanem saját kedvenc öltönye márkajelzése a Brett & Co. alapján vette fel. A két Brett inkább úgy éljen a szívünkben, hogy a londoni nyomozó kiváló megformálói voltak, mivel ez az igazság.
Szóval Doyle tökéletesnek tartotta Norwood játékát, egyetlen szívfájdalma volt, ami nem a színész hibája, hogy a filmeket készítő Stoll Picture Productions a történeteket modernebb időkbe az 1920-as évekbe helyezte. Ennek alapján hívjuk fel a modern BBC Sherlock sorozat rajongóinak figyelmét, hogy milyen hamis azon igen elterjedt tévhit, ami szerint a BBC Sherlock sorozat (Benedict Cumberbatch és Martin Freeman főszereplésével) "Conan Doyle-hű" és, hogy "maga Arthur Conan Doyle is méltónak érezné írói munkásságához". Sherlock Holmes ugyanis a saját idejében a "Zsenik Zsenije" és mint feltaláló talál fel olyan eszközöket, eljárásokat, amik később jelennek meg; amikor viszont olyan korszakba kerül, ahol találmányai már hétköznapi, közismert tárgyak, melyek a kisembereknek is elérhetők, akkor Sherlock csak egy "Zseni", akinek korát meghaladó tulajdonságai teljesen elvesznek. - És ez, az 1920-as években készített filmsorozat is jól jelzi, hogy nem a BBC Sherlock volt az első adaptáció, amely modernebb környezetbe helyezte a világirodalom nagy alakját.
Eille Norwood színpadon is többször megformálta a Baker Street-i géniuszt, és ő volt az a színész, aki a legtöbször formálta meg filmen, egészen addig, amíg Jonny Lee Miller le nem körözte az Elementary (Sherlock és Watson) 154 epizódjával.
Holmes csodálóinak azonban mindenképp örömül szolgál, hogy a BFI tervezi Eille Norwood teljes, a Stoll Pictures által készített filmsorozatának restaurálását, azaz mind a 45 epizód felújítását.
További detektíves némafilmek visszatérése is várható, hisz Amerikában a UCLA Egyetem és a Baker Street Irregulars (, ez kedvencünk legelőkelőbb rajongói klubja a világon) összefogott elveszett Sherlock Holmes filmek felkutatására. Programjuk tiszteletbeli elnöke a neves Sherlock Holmes színész, Robert Downey Jr. Erről és arról, milyen kalandos módon lelték meg, újították fel, majd mutatták be idén, egy másik legendás Sherlock Holmes színész, Peter Cushing rádiós hangjátékát, az alábbiakban lehet olvasni:
UTÓSZÓ - KÖSZÖNET VÁRADI VIVIEN ESZTERNEK:
Igyekszünk mindig friss Sherlock hírekkel szolgálni és már több alkalommal előbb adtunk ilyen hírekről tájékoztatást kishazánkban, mint profi újságírók nagy hírportálokon. Sajnos azonban hírkeresésre csak egy emberünk van és mi nem elégszünk meg azzal, hogy spontán átmásoljunk cikkeket, vagy kiragadjunk belőlük egy-két mondatot, illetve próbáljuk más hírforrásoknál is ellenőrizni a hír valódiságát, ezért posztjainkhoz idő kell. Ez a hír eredetileg a The Guardian hasábjain jelent meg tegnap és pár mondatot előttünk szemezett belőle a HVG. Ez itt olvasható: HVG cikk. Mi mégis hálásak vagyunk, hogyha nagyon picit is, de a HVG foglalkozott ezzel az információval. Bár főcímükben tévesen írják, hogy "egy Sherlock Holmes némafilm" került felújításra, azért már a cikkükben jól jelzik, hogy igazából már 3 filmet állítottak helyre. - Hazánk legnagyobb és leginformatívabb Sherlock Holmes hírforrása továbbra is mi vagyunk.
Külön köszönetünk Váradi Vivien Eszter Művésznőnek, aki felhívta figyelmünket a HVG cikkre, hisz mindig örülünk sherlockian híreknek, akár ismerjük már őket és a megjelentetésükön dolgozunk, akár esetleg elkerülte figyelmünket, vagy magánéleti teendők miatt nem ugrottunk még rájuk. Ezen némafilmes hírről mi angol forrásból már tudtunk, de Vivien értesítése előtt a HVG cikkről nem volt tudomásunk. Köszönjük szépen.
Mindemellett nagy örömünkre esett megnézni Váradi Vivien Eszter művészeti honlapját is: esztevien.hu és igen megtisztelőnek érezzük, hogy a Művésznő látogatja blogunkat.
FORRÁSOK: 1, The Guardian - theguardian.com: Silent Sherlock Holmes film to be screened for first time since 1922 release 2, British Film Institute - bfi.org.uk: - Silent Sherlock Holmes series of the 1920s gets major restoration project - Restoration of Silent Sherlock: Three Classic Cases to premiere at the 68th BFI London Film Festival 3, BRITISH CINEMATOGRAPHER - britishcinematographer.co.uk: Silent Sherlock programme to take place at Alexandra Palace as part of LFF 4, The Arthur Conan Doyle Encyclopedia - arthur-conan-doyle.com: Eille Norwood 5, Korábbi híreink innen a sherlock.blog.hu-ról 6, Angol oldalunk, a sherlockian-sherlock.com "Mistakes of the modern Sherlock Holmes adaptations" cikke 7, Wikipedia: Eille Norwood szócikk
Augusztus 29-én (csütörtökön) este 20:30-tól ingyen megnézhető Guy Ritchie Sherlock Holmes mozifilmje. A Robert Downey Jr. és Jude Law főszereplésével készült alkotás ingyen tekinthető meg a szabad ég alatt, méghozzá ÚJBUDA és a B32 Galéria és Kultúrtér jóvoltából.
Takarót, párnát ne hagyjatok otthon!
Az eseményről hang- és képfelvétel szabadon készülhet.
SHERLOCK HOLMES amerikai-német-angol akciófilm, 128 perc, 2009
CÍM: BIKÁS PARK, Budapest, 1119 (XI. kerület) - az Etele Plaza vagy a Szent Imre kórház közelében
FACEBOOK ESEMÉNY: AZ ESEMÉNY MÁR VÉGET ÉRT
Posztolásunk pillanatában 404 válasz: 30 résztvevő és 374 érdeklődő
Idén (augusztus 17. és szeptember 8. között) már 8. alkalommal kerül megrendezésre - az angliai Leeds városában, - a Leeds Opera Festival (Leedsi Opera Fesztivál). Szervezője a Northern Opera Group világpremiereket ígér a közönségnek. A rendezvény legfőbb eseménye a The Sign of the Four (A négyek jele) opera világpremierje lesz. Ezen zenés darab nem más, mint Sir Arthur Conan Doyle azonos című Sherlock Holmes regényének színpadi feldolgozása, melyben egy izgalmas nyomozás keretében a nézők ismét találkozhatnak Földünk leghíresebb nyomozójával. Ez a történet gyilkosságról meg ellopott kincsekről szól, miközben egy szép szerelem kibontakozását és hajós üldözést is bemutat.
A The Sign of the Four (A négyek jele) világpremierje augusztus 28-31 között lesz a Leeds School of Arts (Leedsi Művészeti Iskola) színházában a Leeds Beckett University-n, azaz a Leedsi Beckett Egyetemen. Próbájáról fénykép itt tekinthető meg:
Zenéjét Lliam Paterson, a 33 éves, díjnyertes zeneszerző szerezte, aki így nyilatkozott az alkotásról: " Egy zene nagyon ritmikus, ismétlődő szakaszokkal és témákkal, amelyek Sherlock elméjének működését és hírhedt hegedűszólóit tükrözik. "
A fiatal szereplőgárdát Edward Hawkins fogja vezetni Sherlock Holmes szerepében, David Horton lesz hűséges munkatársa, Doctor Watson. Az előadást Ellie Slorach vezényli, Caitlin Mawhinney tervezte és David Ward, a Northern Opera Group művészeti igazgatója rendezte. Ő bevallotta, hogy csak 2020-ban kezdett el a bűnüldöző hőssel foglalkozni, az általa késve megtekintett BBC Sherlock sorozata miatt, mely Benedict Cumberbatch főszereplésével készült.
A sorozat drámai jeleneteit nézve Ward elkezdett azon gondolkozni, hogy milyen lehet egy Sherlock Holmes opera, illetve Conan Doyle eredeti műveit is elolvasta. Szerinte kellett már az opera világába egy gyors tempójú, narratíva-központú detektívdráma.
David Ward később találkozott a fiatal Lliam Paterson zeneszerzővel, akinek zenei tehetsége megragadta. Peterson ugyanis megdöbbentően drámai karaktereket tud létrehozni. Tudták, hogy Conan Doyle novellái túl rövidek egy operához, így csak az író regényeiben gondolkodhatnak. Csábító volt számukra a The Hound of the Baskervilles, vagyis annak a történetnek a feldolgozása, amely a sátán kutyájáról szól. Végül azonban a nyomozás és főleg a szerelmi szál miatt döntöttek a The Sign of the Four (A négyek jele) feldolgozása mellett.
Az alkotók produkciójukat büszkén a világ első Sherlock Holmes operájaként hirdetik, még a BBC is így számol be róla: " This is the first time though that the quick-thinking but impatient detective will feature in an opera " , vagyis: " Ez az első alkalom, hogy a gyors észjárású, de türelmetlen nyomozó egy operában szerepel. " Mi azonban a Magyar Sherlock Holmes Club-nál tudjuk, hogy ez nagy tévedés, hiszen az első semmiképpen sem lehet.
Ugyanis az " Opera Sherlock Holmes izgalommal és nőiesen szexin - éneklés nélkül " című tavalyi posztunkban, ahol némileg a nyomozó és az opera kapcsolatát boncolgattuk, már említettük, hogy Sherlock Holmes and the Case of the Fallen Giant, vagyis Sherlock Holmes és a bukott óriás esete címmel már létezik egy opera. Ennek szerzője Evan Meier, akinek művét az American Lyric Theater (Amerikai Lírai Színház) tűzte korábban műsorára. Bizonyítékul, valamint a komolyzene kedvelőinek el is hoztuk meghallgatásra:
Sherlock Holmes and the Case of the Fallen Giant - teljes opera
Lejátszási idő: 1 óra 40 perc
Erre az operára az American Lyric Theater 2015-ben adott megbízást. Több nyilvános felolvasós éneklés után aztán 2020-ban játszották először közösség előtt rendes előadással. Klubunk azt sem tartja kizártnak, hogy akár ezelőtt is létezett esetleg más opera a detektívről, csak az valamiért nem lett elég ismert.
A világhírű nyomozó Conan Doyle eredeti történeteiben is nagyon kedveli a komolyzenét: előadásokra jár és hegedül. A róla készült filmekben szintén gyakran felhangoznak opera részletek, a legismertebb és leghátborzongatóbb a Guy Ritchie által rendezett Sherlock Holmes 2. - Árnyjáték mozifilmben borzolja az idegeket. Itt Mozart világhírű Don Giovanni operájának dallamaival játszott el a világszerte híres zeneszerző: Hans Zimmer.
EGYÉB HÍR: A Libri-től kapott értesítés szerint a Te lehetsz Sherlock Holmes könyv megjelenése októberre csúszik. Köszönjük szépen ezt az információt Caledonia Könyvvárának.
FORRÁSOK: 1, BBC (Hivatalos oldal) -bbc.com: What the deuce? Sherlock Holmes opera debut 2, Ilkley Gazette - ilkleygazette.co.uk: Sherlock Holmes investigates the Sign of Four for Leeds Opera Festival 3, Northern Opera Group - northernoperagroup.co.uk: Sherlock Holmes - The idea ... 4, Korábbi saját posztjaink innen a blogról 5, American Lyric Theater - altnyc.org: Sherlock Holmes and the Case of the Fallen Giant
Amíg Robert Downey Jr. a Marvel birodalommal, más filmekkel és a Happy Coffe (, azaz a Boldog Kávé) féle üzleti érdekeltségével van elfoglalva, addig Guy Ritchie leelőzi és kegyetlenül rápiríthat a Sherlock Holmes filmek ügyében.
Májusban röppent fel a hír, hogy Guy Ritchie elvállalta a brit író, Andrew Lane történetein alapuló az " Ifjú Sherlock Holmes " című (, angolul: Young Sherlock) filmsorozat rendezését, ahol a produkcióban produceri feladatokat is ellát. Azóta szépen összeszedte a szereplőgárdát: Hero Fiennes Tiffin-t (, mint Sherlock Holmes-t), Colin Firth-öt (Sir Bucephalus Hodge szerepében), Zine Tseng-et (, mint hercegnőt), valamint a híres detektív szüleinek megformálóit: Joseph Fiennes (apa: Silas Holmes) és Natascha McElhone (anya: Cordelia Holmes) személyében.
Néhány órája a What's Filming In Bristol? az egykori Twitter, mostani X oldalán jelentette be, hogy a híres rendező szeptemberben kezdi a forgatást náluk, az angliai Bristol városában. (A hírt megosztotta X oldalán Charlie Watts is, aki helyi riporter és a BristolWorld-ben jelennek meg cikkei.) Bristol kiváló forgatási helyszín Angliában. A filmkészítéshez a Bristoli Filmirodával (Bristol Film Office) kell felvenni a kapcsolatot, hogy aztán engedélyt kaphassanak a filmkészítők a munkához a Bristoli Városi Tanács (Bristol City Council) által kezelt helyszíneken.
Mint tudjuk, a két híresség, Robert Downey Jr. és Guy Ritchie 2009-ben, majd 2011-ben jelentette meg két kasszasikert hozó filmjét a Warner Bros filmstúdióval. Ezek voltak a hazánkban is népszerű Sherlock Holmes, meg a Sherlock Holmes 2. - Árnyjáték. Ugyan a készítők többször ígértek folytatást, azonban ez még nem valósult meg. Egyes híresztelések szerint a Covid-járvány zavart be, más információk szerint volt forgatókönyv, de a filmstúdió nem engedélyezte, megint más hírek szerint el se kezdték írni a forgatókönyvet, illetve olyan hír is napvilágot látott már, hogy olyan sok ötlet merült fel a film kapcsán, hogy 2 különálló sorozatot készítenek az HBO Max számára. Végül Ritchie 2023 februárjában nyilvánosan bejelentette távozását a produkcióból, mint mondta a folytatás sorsa teljesen Robert Downey Jr. kezébe került. Az új rendező Dexter Fletcher lett, aki elég hamar, 2023 áprilisában közölte a nyilvánossággal, hogy ő is bizonytalan a harmadik rész elkészültében. Robert Downey Jr. pedig most nyáron fedte fel a Marvel filmekhez való visszatérését. Így csupán a neje, Susan Downey mondott jó ideje néha egy-egy sejtelmes mondatot a sajtónak az esetleges folytatásról, de mindezt mindig konkrétumok bejelentése nélkül tette.
Downey Sherlock Holmes filmjei tehát elakadtak, annak elléne, hogy a detektív vízesésbe zuhanó halálát logikusan is meg lehetne magyarázni (Bővebben: Robert Downey detektíve túléli a zuhanást), illetve, hogy a világhírű nyomozó karakterében még gigantikus lehetőségek vannak, valamint a rajongók felől is lenne igény az új kalandokra.
Guy Ritchie egyenlőre kétségtelenül jobban halad és az Ifjú Sherlock Holmes filmsorozat nyilván újra meghozza majd - hazánkban is - az Andrew Lane könyvek iránti fokozott érdeklődést.
A további fejleményekről ezentúl is igyekszünk beszámolni.
Más hír: A HVG kiadótól ma jelent meg Richard Wolfrik Galland szerzőtől a Te lehetsz Sherlock Holmes című rejtvénykönyv. A kiadó oldalán még ez az információ szerepel, de a Libri-től kapott értesítés szerint a megjelenés októberre csúszik. Köszönjük az információt Caledonia Könyvvárának.
FORRÁSOK: 1, X oldalak: What's Filming In Bristol? - @bristol_filming Charlie Watts - @char1iewatts 2, IMDb filmadatbázis - imdb.com: Young Sherlock 3, Bristol Kormányzati Oldala - bristol.gov.uk: Filming in Bristol 4, Korábbi saját posztjaink a blogról a Sherlock Holmes és az Ifjú Sherlock Holmes filmek kapcsán 5, The Hollywood Reporter - hollywoodreporter.com: Robert Downey Jr. Aims to Pour More Positivity Into Your Day With His New Coffee Company
, avagy a kínaiak nem tudnak betelni az interaktív kiállítással
Sziasztok!
Mint korábban hírt adtunk felőle, 2023. április 28-án lenyűgöző, grandiózus, interaktív kiállítás nyílt Pekingben a világ leghíresebb nyomozójáról. A Kínai Nemzeti Könyvtár adott otthont több, mint fél éven át, november 2-ig a tekintélyes tárlatnak, ami mozgó kiállításként új helyszínre tért, az észak-kínai Hebei tartományba. Ott pedig a Shijiazhuang-ban található Hebei Múzeumba került. Itt a különleges esemény megtekintése ingyenes volt a nagyközönség számára, idén március 31-ig. Friss információink szerint július végétől Kína legnagyobb ipari városába, a világhírű Shanghai-ba került, ahol egészen 2025. február 16-ig tekinthető meg.
Mozgó képek:
Helyszíne az 1933 Lao Chang Fang (vagy Old Chang fang), mely 1933-ban a híres brit építész Balfours tervei alapján épült és eredetileg vágóhídként szolgált. Jóideje azonban üzleteknek, irodáknak, színvonalas kluboknak, éttermeknek, edzőteremnek meg kulturális rendezvényeknek ad helyet. Négy emeletes 5000 négyzetméteres építmény, mely Shanghai nyűzsgő pontján található. Itt azonban már nem díjmentes az 1500 négyzetméteren elterülő Sherlock Holmes kiállítás megszemlélése. Előzetes regisztráció után lehet csak belépőjegyet váltani és több résztvevő esetén egyszerre csak 6 fő léphet be egy csoportban.
A városi legenda szerint a helyet néha kísértik a leölt állatok szellemei, azonban ennek ellenére különleges alkalmakra is szívesen használják. Sokan felfigyeltek az építészet és a légkör kísértetiességére: bonyolult hídrendszer, a szürke hidegbeton használata és a csend megborzongtat számos embert a benti kóborlás gondolatától.
Az egyedi tervezési és kivitelezési folyamat eredményeként létrejött építészeti tér olyan bonyolult, mint egy hatalmas integrált gép. A csigalépcsők, egymásba nyíló rámpák, léghidak és sötét beton átriumok lenyűgöző labirintusával az épület felfedezése éppoly ijesztő, mint meglepő, félelmetes érzéseket hoz. Összeségében igazán zavart elbűvölést vált ki. Ennek a labirintusszerű konfigurációnak az volt a célja, hogy az állatok előkészítését szolgálta, így tökéletes gyengédségbe és hőmérsékletre kerültek mielőtt leölték őket. Komplex, ám a lehetőségekhez képest környezetbarát kialakítás egy ilyen halálos folyamat kiszolgálására. Ugyanakkor ennek révén különös megjelenést kölcsönöz az épületnek.
Ami a külsőt illeti: a beton hideg és durva megjelenése ellenére az építész számos bájos díszítőelemet is beépített az építmény oszlopaiba és homlokzatába, valamint gyönyörűen megtervezett art deco motívumokat tett sok ablakba, ami megnehezíti a vágóhíd eredeti funkciójának kitalálását.
Az épület példája az angol gyarmati építészet korai hatásának, miközben egyszerre régimódi és modern, valamint összeköti nyugatot kelettel.
ZENÉS KIÁLLÍTÁSI VIDEÓ (idő: ~ 2 perc):
A tárlat hirdetési képe:
Nem meglepő, hogy a BBC Sherlock sorozat szereplői tűnnek fel rajta. A nagy detektívnek és a róla készült modern, brit tévésorozatnak hatalmas rajongótábora van Kínában.
" Most vagy soha! " látványvilág, Sherlock Holmes tűzijáték és március 15. kisfilm
avagy Sherlock Holmes hatása (és semmi politika, vagy filmkritika)
Sziasztok!
Államalapításunk ünnepén, a közelgő augusztus 20-án, kedd este, a tűzijáték után mutatja be a TV2 tévécsatorna a " Most vagy soha! " című filmet, mely másik nagy nemzeti ünnepünkkel, március tizenötödikével foglalkozik. A filmről mindenkinek van már valamilyen véleménye, amit tiszteletben tartunk és mi most nem egy új véleménycikket szeretnénk megjelentetni róla. Csupán megemlítjük, hogy a " Most vagy Soha! " rendezője Lóth Balázs és egyik forgatókönyvírója Rákay Philip szerint a kosztümös alkotás látványvilágát a Guy Ritchie-féle Sherlock Holmes-filmek és a Birmingham bandája (Peaky Blinders) című brit történelmi bűnügyi sorozat alapján teremtették meg, melyek inspirációul szolgáltak.
Itt jegyezzük meg, hogy a " Most vagy soha! " másik forgatókönyvírója, Szente Vajk már vitt színpadra hazánkban Sherlock Holmes darabot, méghozzá Ken Ludwig A sátán kutyája című művét.
Igaz, írhatnánk egy cikket arról, hogy Petőfi Sándor a legendás detektívhez hasonlóan eszes, vékony és a világra nagy hatást gyakorló személyiség volt, de közös vonásaik taglalására talán máskor kerítünk sort. Most azonban a látványvilág szót megragadva hoztunk el nektek egy számítógépes tűzijátékot Guy Ritchie és Robert Downey Jr. Sherlock Holmes-ának zenéjére, hiszen mindig jó hallani Hans Zimmer varázslatos dallamait (, melyet aztán más muzsika is követ):
Sherlock Vs Harley tűzijáték (idő: ~5 perc)
Rákay Philip nyilvánosan már többször említette filmje kapcsán, hogy sok olyan visszajelzést kapott, ami szerint fiatalok a " Most vagy soha! " miatt kezdték el tanulmányozni az 1848-as forradalmat és szabadságharcot vagy éppen Petőfi Sándor, illetve Vasvári Pál életét. Nem tudjuk biztosan, de talán ugyanez adta az ihletet Kereszty Marcell alábbi kisfilmjéhez, melyet szintén fiatalok készítettek jeles forradalmunkról Sherlock Holmes-szal:
Sherlock Holmes és Március 15 (idő: ~ 26 perc)
Rövid posztunkat nem politikai vagy hirdetési célból jelentetjük meg, azt se vizsgáljuk most, hogy a két említett filmben mennyire jelent meg a történelmi hűség. Csupán szeretnénk felhívni a figyelmet Sherlock Holmes ezen magyar vonatkozásaira, valamint nem utolsósorban arra, hogy Holmes inspirál és tanulni, tanítani is lehet vele, illetve, hogy a fikció játékosan keltheti fel az ifjúság tanulási vágyát és alkotási szenvedélyét.
Most pedig szeretettel ajánljuk partneroldalunk Caledonia Könyvvára és Kreatív Kuckója új bejegyzését a nemrég megjelent új Geronimo Stilton meseregényről::
Míg a világ leghíresebb detektívjére a legtöbb magyar ember sajnos nem tekint kulturális értékként, (még magyar vonatkozásai ellenére sem), addig külföldön Sherlock Holmes a kultúra része, nemcsak a felszínes popkultúra, hanem a mélyebb értelemben vett műveltség alappillére is.
Érthető hát, hogy a világhírű irodalmi alak gyakran megjelenik az EdFesten is, ami az Edinburgh Festival Fringe része. Az Edinburgh Festival Fringe (, mely idén 2024. augusztus 02-26-ig tart,) nem más, mint "one of the greatest celebrations of arts and culture on the planet " (a művészetek és a kultúra egyik legnagyobb ünnepe a bolygón) meg " the greatest platform for creative freedom " (a világ legnagyobb alkotói szabadságának platformja). Ilyen nagyszabású kulturális rendezvényt természetesen a világ legnagyobb műsorszolgáltatója, a BBC is közvetít, sőt ajánlja is hivatalos oldalán. Stílusos megjelennie ezen az eseményen a világirodalom közkedvelt nagy alakjának, hisz Edinburgh a világ első UNESCO-irodalmi városa. Itt, Skócia fővárosában született Földünk egyik legsikeresebb írója, Holmes megalkotója, Arthur Conan Doyle.
Ajánlott cikk:
Az idei EdFest három Holmes-os eseményt kínál színházi repertoárján, de a város még teret ad a detektívhez kötődő élménytúrának " Edinburgh: Sherlock Holmes Immersive Tour with Lunch " néven, ami 4 órás kaland, séta és vacsora formájában, illetve a metropolisz híres nemzetközi könyvfesztiválján szintén számos kiadvánnyal találkozhatunk a pipás nyomkövetőről. (Az Edinburgh Book Festival szintén mindig augusztusban tekinthető meg.)
Mostani posztunkban kicsit a színházi előadásokat mutatjuk be:
Sherlock Holmes and the Man Who Believed in Fairies magyar cím: Sherlock Holmes és az Ember, aki hitt a tündérekben előadás: augusztus 14.-25. - minden nap: 16:05 helyszín: C ARTS | C venues | C aquila, temple az előadás hossza: 85 perc
A Wales-ből származó Coed Celyn Productions jegyzi az előadást, melyben a világ legnagyobb bűnüldöző lángelméje a leghatalmasabb ellenfelével találja szemben magát. Olyan valakivel, aki szintén zseniális, roppant befolyásos, minden tud Holmes-ról és mérhetetlenül gyűlöli őt. Míg a bűnüldőző csakis a valós tényekhez ragaszkodik, addig ellensége az okultizmus híve, így szellemekben, babonákban és tündérekben hisz. A darab Holmes vitája Sir Arthur Conan Doyle-lal.
A színdarabot az a Fiona Maher (írónevén: FR Maher) írta, aki korábban Conan Doyle tündéres esetéről már kiadott egy könyvet " Sir Arthur Conan Doyle and The Secret Of The Cottingley Fairies " címmel. Ennek előzménye, hogy Maher-t korábban meghívták tartson előadást egy varázslótársaság előtt, akit érdekeltek a tündérek. A társaságban ott volt Derren Brown brit mentalista és Reece Shearsmith angol színész, író, komikus is. Maher beszédéből végül újságcikk született a paranormális jelenségekkel foglalkozó, havonta megjelenő Fortean Times magazinban, ez vezetett a könyv majd a színdarab ötletéhez.
Az idős, mozgássérült írónőnek nagy álma volt színpadon látni detektíves történetét, de anyagi okoból támogatást kellett kérnie ehhez. Egy ideig úgy tűnt meghiúsul a terv, ám végül csak sikerült színpadra vinni a művet.
Adventures of the Improvised Sherlock Holmes magyar cím: A rögtönzött Sherlock Holmes kalandjai előadás: augusztus 14.-25. - minden nap: 16:30 helyszín: Just The Tonic at the Caves, Just The Big Room az előadás hossza: 60 perc
A Ghostwriters előadásának nincs forgatókönyve, ugyanis improvizációkból áll. A közönség dönthet arról miről nyomozzon a Baker Street-i bűnüldöző és a színészek improvizációin múlik minden. Olyasmi, mint egykor nálunk a Beugró című műsor volt a tévében. Holmes lehet gonosz, Watson rapdalt énekelhet, szóval bármi megeshet. Az improvizációk miatt sosincs két egyforma előadás, így többször is érdemes lehet jegyet váltani rá, annak aki szereti az ilyesmi mókát. Ez a hirtelen ötleteken alapuló színdarab már 2015 óta létezik és rendszeres résztvevője az Edinburgh-i Fesztiválnak.
Sherlock Holmes: The Last Act magyar cím: Sherlock Holmes: Az utolsó felvonás előadás: augusztus 15.-25. - minden nap: 14:25 helyszín: Assembly Rooms, Drawing Room az előadás hossza: 60 perc
Most a Fringe Management jóvoltából látható a világszerte több helyen előadott darab, mely talán akkor járt hozzánk magyarokhoz a legközelebb, mikor idén májusban Prágában mutatták be. Szerzője az a David Stuart Davies, aki neves sherlockian és a legendás Sherlock Holmes színész, Jeremy Brett életrajzírója.
David Stuart Davies-t 1999-ben nyűgözte le a brit színész Roger Llewellyn (első két kép) játéka. Neki írta a színművét, mely 1999 és 2014 között turnézott, több mint 600 előadással 450 helyszínen, és 1999-ben díjat nyert az Edinburgh-i Fesztiválon. Sajnos Roger Llewellyn (, akit a Londoni Sherlock Holmes Társaság is nagyon tisztelt,) 2018-ban elhunyt. Utódja egy szintén igen nagyszerű színész Nigel Miles-Thomas lett.
Nigel Miles-Thomas játékát ugyancsak szeretik a detektív külföldi rajongói, akárcsak az előadást. Egyetlen, amúgy jó értékelésnél olvastunk egy olyan kritikát, hogy talán hiba, hogy semmi újat nem ad Holmes karakteréhez. Pedig talán épp ez a népszerűség, a tartós siker kulcsa. Itt a Doyle-féle nyomozót ismerjük meg, akit szeretünk. Hősünk Watson halála után visszaemlékezik közös kalandjaikra, így elkerülhetetlenül a legendás nyomozásaikra is. Ugyan Holmes a gyerekkoráról ugyancsak beszél, de általában összeszedetten, időrendben halad a Kánon eseményeiben, ahogy az egy zseniális elméhez méltó. A színdarab egyfajta " Best of " vagy " Greatest hits " Sherlock Holmes kalandjaiból, melynek megtekintése közben nem kell attól tartani, hogy keveset látjuk kedvenc nyomozónkat. Mind a 14 szereplőt ugyanis őmaga adja elő miközben mesél a színpadon, ez pedig azért is briliáns, hiszen Conan Doyle történeteiből jól tudjuk, hogy a londoni kopó kiváló színész volt, ami így remekül előtérbe kerül.
Beszámolónk végéhez értünk és nagyon reméljük a detektívek királyáról készült színvonalasabb színdarabok idővel sokkal jobban megjelennek a magyar színházak műsorain is, hisz Sherlock Holmes az emberiség történelmében a színpadokon legtöbbet megjelenített karakter, aki örömöt hozna a magyar nézőknek is.
A CIKK FORRÁSAI: 1, EDFEST.com (Hivatalos Oldal) - edfest.com: - Sherlock Holmes and the Man Who Believed in Fairies - Adventures of the Improvised Sherlock Holmes - Sherlock Holmes: The Last Act 2, BBC (Hivatalos Oldal) - bbc.co.uk: BBC at the Edinburgh Festivals 2024: Information for ticket holders 3, Korábbi posztunk: a világ első UNESCO-irodalmi városa 4, GetYourGuide - getyourguide.com: Edinburgh: Sherlock Holmes Immersive Tour with Lunch 5, Crowdfunder - crowdfunder.co.uk: Sherlock Holmes & The Man Who Believed in Fairies 6, Sherlock Holmes & The Man Who Believed in Fairies - sherlockholmesplay.com 7, Adventures of The Improvised Sherlock Holmes - improvsherlock.com 8, The Arthur Conan Doyle Encyclopedia - arthur-conan-doyle.com: Sherlock Holmes: The Last Act 9, Binge Fringe Magazine - bingefringe.com: REVIEW: Sherlock Holmes: The Last Act, Prague Fringe Festival 10, The Sherlock Holmes Society of London - sherlock-holmes.org.uk: The curtain comes down on The Last Act
Sajnos a fake news újra erőre kapott, mert sokan ismét osztják közösségi médiában - mi főleg FaceBook-on találkoztunk vele. Azért is furcsa, hogy most kapott újfent szárnyra a hazug hír, mert Robert Downey Jr. épp a közelmúltban köteleződött el újra, nyilvánosan a Marvel filmek folytatása mellett. Ráadásul horribilis összegért, így biztos azzal lesz elfoglalva jó ideig.
A rajz és a filmtartalom leírás szerzője, YODA BBY ABY mikor kitette alkotását, akkor olyan saját oldalain jelentette meg, amin egyértelműen jelzi, hogy művei szórakoztatási céllal készültek és fake news-nak minősülnek. Sajnos a tartalmát lelopók ilyen figyelmeztetéseket nem közölek megosztáskor és innen erednek a félreértések.
Mivel januárban is találtunk magyar rajongót, aki bedőlt a csalásnak és boldogan osztotta meg a téves információkat, ezért most is kérjük, vegyük elejét a tévhiteknek, meg a várakozással teli csalódásoknak! Ezért, ha ilyet láttok, akkor commentben vagy üzenetben jelezzétek neki, hogy sajnos a hírnek nincs valóságalapja. Bővebb információk, így az álhír forrásának története részletesebben itt olvasható (- a képre kattintva):
" Próbálkoznék.Mycroft szerint számít a cím.Szószoros értelemben egy nyomot látok,a Bhaskarvilla ebét az utolsó videóban.Ez szerintem túl kicsi a kutyához képest. "
- Persze, hogy nagy dög és van nyoma, ő a Sátán Kutyája. Már Conan Doyle történetében is gigantikus volt meg rémísztő nyomokat hagyott.
" - Mik voltak ezek? Lábnyomok? - Lábnyomok. - Férfié vagy nőé? - Mister Holmes, ezek a nyomok egy hatalmas kutya lábnyomai voltak." (Sir Arthur Conan Doyle: A Sátán Kutyája - idézet)
- Sherlock!
Ne terelj azért, mert rám vagy mérges. Nyilván egy filmelőzetesben a készítők szabják meg a fenevad méretét, de a saját maguk által megadott nyomhoz képest nagyon elméretezték.
(A nyoma tekintélyes, ám jóval kisebb, mint egy ember, viszont a teste sokkal nagyobb, mint egy ember.)
Az email író jelezte ezt. Az indiai előzetesben van a hiba.
- Igazán bazinagy baki.
NYERTES:
Kovács Krisztán (Budapest)
Gratulálunk!
MEGJEGYZÉSEK:
Conan Doyle történetében a pokoli eb masztiff és véreb keveréke. Ez a fajta jószág valóban hatalmas és olyan veszélyes, hogy számos ország betiltotta a tenyésztését és tartását. Termetes méretében Doyle nem tévedett, ám abban igen, hogy testét foszforral kenték volna, az ugyanis olyan mérgező, hogy sem az állat, sem a gazdája nem élte volna túl.
Mivel ez a történet sokszor fel lett dolgozva, elég szép kihívás az újabb filmkészítőknek, hogy a Sátán Kutyája a korábbi filmektől eltérő, de ugyanakkor félelmetes ábrázolást kapjon. Ebben az indiai verzióban a fenevad fekete párduc-szerű lény, mely jobban illik a térség adott élővilágához. Míg egyeseknek hirtelen igen megdöbbentő lehet, hogy a kutyából nagymacska lett, az igazi Sherlock Holmes rajongók tudják, hogy a vörös szemű lápvidéki rémben volt nagymacskás vonás, ugyanúgy csúcsragadozó volt és a mérete emlékeztetett oroszlánéra: " Ösztövér volt, és elvadult, csaknem akkora, mint egy kisebb fajta oroszlán. " - jegyezte meg róla Watson. Tehát az alkotók változtatása érthető és művészi. A túlzottan nagy mérete még beleférne a művészi szabadságba, ám sehogy sem állna meg a termetéhez képest kisebb lábakon.
Mivel a monitorok fénybeállításai eltérőek, ezért az előzetesből kivett képeket világosítottuk és színfrissítéssel láttuk el, hogy aki esetleg a monitora miatt nem látta jól, az is megtekinthesse a részleteket. Az egyik képen körvonallal kiemeltük Sherlock Holmes alakját, ám az arányokon, tárgyakon, szereplőkön semmit sem változtattunk.
Megjegyzendő még az alkotók védelmében, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik és hasonló méretezési hibát egyes sherlockianok szerint Conan Doyle is elkövetett "A pettyes pánt" című novellában szereplő kígyó méretével, illetve a történetben említett tejivás sem jellemző a kígyókra.
Mi mindennek ellenére meg ezzekkel együtt is igen klassznak tartjuk az előzetest, amiből nagyon szívesen látnánk filmet. Köszönjük, hogy velünk játszottatok!
Tavaly nyáron jeleztük, hogy 2023. augusztus 5-én a Londonban található BFI kulturális intézetben (, ami egy ottani kedvelt filmszínház, ) újra felzengett Jeremy Brett hangja. David Stuart Davies a neves sherlockian és Jeremy Brett életrajzírója mutatta be az utolsó telefonbeszélgetésük felvételét.
Ugyanakkor a neten iszonyatosan terjednek a mesterséges intelligencia - vagyis A.I. - által készített Sherlock Holmes témájú videók. Olyan rohamtempóban, hogy mindet lehetetlen követni, így mi is majd csak az érdekesebbeket hozzuk el esetleg. Viszont most teret adunk egynek, mely tegnap jelent meg és amelyen Jeremy Brett mesterséges intelligencia által készített hangja meséli el Sherlock Holmes kalandjai közül "A ferdeszájú férfi" történetét.
A felvétel kísértetiesen megidézi a világhírű színész jellegzetes hangját és beszédstílusát, így kellemes érzéseket meg jó emlékeket keltve, ezért közzétesszük a Jeremy hangjáért rajongók örömére. Ugyanakkor jól tudjuk, hogy Jeremy Brett-nek nincs köze hozzá. Ez csak egy műhang, és egyetértünk azokkal, akik ezt a mesterséges módszert nem szívlelik. Például Liptai Claudiával, aki nem engedte, hogy volt férje Gesztesi Károly színész hangját újra felhasználják a Shrek következő mesefilmjéhez. Erre a tiltásra pedig lányát is rábeszélte.
Ígérjük az eddigiekhez méltón a blogunk sem ilyenekről fog szólni ezentúl, ezt most kérjük tekintsétek érdekességnek.
A ferde szájú férfi - angol, Jeremy Brett A.I. videó:
A nyomkeresős játékunkra még várjuk a megfejtést, lehet játszani. :-)
Sherlock neked a Királyi Család mellett lenne a helyed, ilyen nehéz időkben, nem szabadna itt játszanod. Főleg azért, hogy visszahozzalak a fontos teendőidhez és másodsorban azért, mert nem érzem fairnek a feladványod beavatkozom.
Emberek! Figyeljetek!
Filmes feladványt kaptatok. Ezekben vannak valós és fiktív elemek. Persze minden előzetes egy fikció, de én most a fizikai törvényességekre értem. Például ha Sherlock-nak van egy lufija az előzetesben, és elreptet vele egy John Watson babát, (a történet szerint John egy baba), akkor hidd el, hogy John egy baba és egy lufi fel tud emelni egy akciófigurát. Mindebből a képzelgésből azonban ne következzen az, hogyha a következő képkockában Sherlock-ot látod a lufival repülni, akkor a lufi Sherlock-ot is elbírja. Mégha ezt is látjátok, ezt már ne fogadjátok el! Fizikailag irreálisan lehetetlen. Túl nagy baki. Példám most nem teljesen tökéletes, de szemléltetésre megfelel.
Sherlock feladványa azért cseles, mert el kell fogadnod egy eléd tárt fikciót és utána kell kiszűrnőd a nagy bakit. Ne feledjétek: egy "bazinagy baki"-t! Láttok egy vagy több képen valamit, aztán valamivel később jön egy olyan jelenet, ami azt röhejesen megcáfolja. Lehet nem veszitek észre elsőre, mert a jelenet félelmetes, és arra koncentráltok ti mit tennétek vagy XY szereplő mit tehet, viszont ha gondolkodtok az agyatok ráeszmél. Egyszerűen tudok annyit, hogy felfedezzétek.
Most pedig mesélek valamit a zsenik gondolkodásáról. Mig a normál ember elveszik a részletekben, addig a zseni teljes képet lát. Van, hogy a cím is a feladvány része, vagy segítője. Hányan bogózgatták körömmel a Górdiuszi-csomót, aztán jött Nagy Sándor és megoldotta karddal, de mi volt a feladvány, a csomó megoldásának a lényege? "Ki lesz Ázsia Ura?", hát egy földrész uralkodójának kell a kard. Sándor tudta, hogy a fő kérdés, egyfajta "cím" a feladvány része. Figyeljetek a címre!
Ja, és mégvalami: Ne bódítson el titeket Sherlock Holmes sármja! A keresett baki nem a BBC Sherlock előzetesben található. Fejtsétek meg! Nagy segítség lenne. Angliának és a világnak nagy szüksége van mindkét Holmes-ra, nekünk meg rátok.
